A dániai Lønborgban megszületett Agner Krarup Erlang matematikus, aki elméleti munkásságával meghatározó lett a távközlésben. Ő dolgozta ki az úgynevezett sorbanállási elmélet alapjait (tudományosabban: Erlang-eloszlás), amikor azonos időben keletkező telefonhívásokat vizsgált a koppenhágai telefonközpontban. Ez a modell inspirálta a sorbanállási problémák kezelését a távközlésben, a forgalomtervezésnél, a számítástechnikában, a kereskedelemben és a kórházaknál.
[+]
A Párizsban tartott első nemzetközi távközlési kongresszuson megalakul a Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union), mely később Nemzetközi Távközlési Egyesületre (International Telecommunication Union) módosította elnevezését. A ma már az ENSZ fennhatósága alatt működő szervezet legfontosabb feladata a távközlési szabványok és szabályozások, illetve fejlesztések koordinálása.
Az ENSZ döntése értelmében ekkortól a korábbi Távközlési Nap helyett a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) kezdeményezésére az Információs Társadalom Világnapját ünneplik, annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet megalapító okmányt.
Arthur C. Clarke lezárja hatoldalas kéziratát (The Space Station – Its Radio Applications), melyben a geoszinkron műholdak működésének alapvetését vázolta fel. Februárban már közzétett egy levelet erről a Wireless Worldben, ugyanott, ahol októberben majd korszakalkotó cikkét is megjelenteti (Exra-terrestial Relays), melynek alapján megkapta a „műholdas távközlés atyja” címet.
Az angliai Barrow-in-Furnessben megszületett William Henry Eccles fizikus, a rádiós távközlés egyik úttörője. Az I. világháború után főként áramkörök tervezésével foglalkozó Eccles 1918-ban F. W. Jordannel közösen szabadalmaztatta az ún. flip-flop áramkört, ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a nap sugárzása okozhatja a rádióhullámok nappali és éjszakai terjedése közötti különbséget, és ő alkotta meg a „dióda” szót is (gör.: dia [keresztül] és odosz [út]).
