Az angliai Barrow-in-Furnessben megszületett William Henry Eccles fizikus, a rádiós távközlés egyik úttörője. Az I. világháború után főként áramkörök tervezésével foglalkozó Eccles 1918-ban F. W. Jordannel közösen szabadalmaztatta az ún. flip-flop áramkört, ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a nap sugárzása okozhatja a rádióhullámok nappali és éjszakai terjedése közötti különbséget, és ő alkotta meg a „dióda” szót is (gör.: dia [keresztül] és odosz [út]).
A General Electricnél dolgozó Nick Holonyak Jr. közzéteszi az első gyakorlatban is használható LED (Light Emitting Diode – fénykibocsátó dióda) leírását. E diódák karrierjét előnyös tulajdonságaik alapozták meg: a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényelnek, nagy a kapcsolási sebességük, kis helyen elférnek, ütésállóak és hosszú az élettartamuk.
Egy nyilvános bemutató keretében állítólag ekkor küldenek először sikeresen Európából az Atlanti-óceánon át New Yorkba fényképeket rádióhullámok segítségével. A vezeték nélküli technológiával továbbított transzatlanti fotófaxok másnap megjelentek a New York Herald Tribune-ban.
Clive Sinclair Nagy-Britanniában megalapítja a Sinclair Radionics nevű vállalkozást, mely az 1960-as években a leginnovatívabb technológiai cégek egyike volt. A különösen a miniatürizálásban kiváló Sinclair Radionics széles termékpalettájában a rádióktól kezdve a számológépeken át a televíziókig számtalan fogyasztói elektronikai eszköz megtalálható volt.
Az Atari piacra dobja a Gran Trak 10 nevű arcade játékát. Az ilyen típusú játékgépek közül a Gran Trak 10-be szereltek először ROM-ot (csak olvasható memóriát). A dióda-alapú memória az autók képeit, a pontszám és játékidő méréséhez szükséges programokat és a pályákat tárolta.
Lee de Forest amerikai feltaláló megkapja a szabadalmi védettséget az Audion csőre, a később triódának nevezett megoldás első változatára. De Forest magát „a rádió atyjának” nevezte, és nem kevés joggal, ugyanis e nélkül a főképp erősítésre használt eszköz, illetve továbbfejlesztett változatai nélkül elképzelhetetlen lett volna a modern rádiózás kialakulása.
A dániai Lønborgban megszületett Agner Krarup Erlang matematikus, aki elméleti munkásságával meghatározó lett a távközlésben. Ő dolgozta ki az úgynevezett sorbanállási elmélet alapjait (tudományosabban: Erlang-eloszlás), amikor azonos időben keletkező telefonhívásokat vizsgált a koppenhágai telefonközpontban. Ez a modell inspirálta a sorbanállási problémák kezelését a távközlésben, a forgalomtervezésnél, a számítástechnikában, a kereskedelemben és a kórházaknál.
