A CPU-limites vagy GPU-limites kifejezés gyakran szerepel processzorokkal vagy videokártyákkal foglalkozó cikkeinkben. Ezt sokan félreértelmezik, ami nem is csoda, mert egy nehezen megfogalmazható, nehezen megfogható jelenségről van szó.
GPU-limitről akkor beszélhetünk, amikor az adott játékot olyan beállítások mellett teszteljük (felbontás és grafikai részletesség), amely úgymond „kihajtja” a videokártyát. Ez rendszerint magas felbontást és magas grafikai részletességet jelent, de a magas jelző elég relatív, mert mást jelent egy Radeon HD 5770 és egy Radeon HD 6970 esetén. Egy Radeon HD 5770 egyes játékokban könnyen elvérezhet 1680x1050-es felbontásban, míg a HD 6970 csak a 2560x1600-as beállítás mellett adja meg magát. A GPU-limit abban nyilvánul meg, hogy hiába rakunk a videokártya alá gyorsabb processzort, a játék nem lesz gyorsabb, mert a VGA-n található GPU számítási kapacitása, vagy éppen a memória-sávszélesség telítődött, tehát ennyit tud az adott videokártya.
CPU-limitről akkor beszélhetünk, amikor alacsony felbontásban (ami szintén relatív), alacsony grafikai részletesség mellett jól látható, azaz kimutatható az egyes processzorok, architektúrák közötti különbség. Ez annak köszönhető, hogy a videokártya számára az adott felbontás/grafikai részletesség nem megterhelő, vagyis a videokártya GPU-ja nem dolgozik 100%-os terhelésen, tehát a játék sebessége alapvetően a processzortól függ. A játékokban található jelenetek kiértékelése ugyanis elsősorban a CPU feladata, a GPU csak a kész eredményről készít egy képkockát.
