2017. november 21., kedd

3D nyomtatás (FDM)

  • (p)
Írta: -szp- | Utoljára frissítve: 2016-12-02 10:51

A 3D nyomtató egy olyan eszköz, amivel digitális modellekből készíthetünk háromdimenziós tárgyakat. Elsősorban a prototípuskészítés során, illetve hobbicélokra használják, de egyre nagyobb szerepe van az orvosi alkalmazásában is. A 3D nyomtatás additív gyártási folyamat, azaz nem egy nagyobb, nyers darabból készülnek a nyomtatott tárgyak, hanem rétegről rétegre épülnek fel.

A nyomtatást megelőzi a számítógépes tervezés, ezt jellemzően CAD tervezőszoftverekkel vagy háromdimenziós szkennerrel, létező tárgyakról készítik el. A modellt ezután úgynevezett szeletelőszoftverrel (slicer) alkalmassá teszik arra, hogy a 3D nyomtató is értse. Ehhez jellemzően gCode formátumot használnak, ami tartalmazza az X, Y és Z tengely menti pályákat, illetve az extrudálási információkat, sebességet, hőmérsékletet is.

A legelterjedtebb, legolcsóbb eljárás a szálhúzásos 3D nyomtatás, azaz az FDM (fused deposition modeling) technológia, aminek lényege, hogy műanyagszálat olvaszt meg és visz fel rétegekben. Ennek a megoldásnak két népszerű alapanyagja a PLA és az ABS, ezek alacsony hőmérsékleten (200-250 Celsius-fok) olvadó műanyagok, melyeket általában 1,75 mm-es vagy 2,8 mm-es vastagságban, feltekercselve lehet megvásárolni.

Az FDM technológiás nyomtatók között alapvető különbséget jelent, hogy a nyomtatótálca fűthető-e. Ha igen, akkor 60-110 °C közötti hőmérsékletre melegíti a gép, ezzel elősegítve a tárgyak megtapadását, csökkentve a hibás nyomtatások számát. A nem fűthető tálcás nyomtatók esetében vízbázisú ragasztót vagy jó tapadási együtthatójú maszkolószalagot, esetleg kaptont lehet használni a megfelelő eredmény elérése érdekében.

Az FDM technológiával működő nyomtatók fejének részét képezi a hotend, az a fémcső, amiben az alapanyag az utolsó pár centimétert teszi meg a nyomtatás előtt, és amit az eszköz felforrósít, hogy megolvassza a műanyagot. A hotend végén található a fúvóka (nozzle), aminek a tálcához közelebbi végén a lyuk átmérője leggyakrabban 0,4 mm, de 0,2 mm-től 0,8 mm-ig lehet beszerezni gyártótól függően. A fúvóka kimenő átmérője határozza meg, hogy az egyes rétegek milyen szélesek lehetnek, ezek magasságát pedig a szeletelőszoftverben lehet megadni.

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2016-12-02 10:51

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.