Hogyan válasszunk tápot – III.
A fináléra hagytunk néhány misztikus kérdést. A legegyszerűbb, amit laikusok gyakran megkérdeznek, hogy vajon egy 500 wattos táp 500 wattot fogyaszt-e. A számítógépes feszültségforrások kapcsolóüzemű tápok, így csak annyi áramot vesznek fel, amennyire az aktuális terhelés kielégítésére szükség van. Ha a konfiguráció 300 wattot igényel, akkor egy 80% hatásfokú 500 wattos táp 375 wattot fog felvenni.
Hirdetés
Sokaknak fejtörést okoz a 20 és 24 tűs tápcsatlakozó. Ma már a 24 tűs dominál, de régebbi alaplapokon és tápokon még találkozhatunk a 20-assal. A négy extra csatlakozóból egy-egy a PC-knél használt 3,3, 5 és 12 voltos feszültséget viszi tovább, egy pedig föld (GND). Az extra szálakra az egyre nagyobb fogyasztású alkatrészek miatt volt szükség, ugyanis egy-egy szálon 8–9 amperes áramerősség engedélyezett. Ha alaplapunkon 20 tűs, tápunkon pedig 24 tűs csatlakozó van, akkor minden gond és átalakító nélkül használhatjuk őket – feltéve, hogy fizikailag elfér a plusz négy tű, és nincs útjában kondenzátor vagy egyéb alkatrész. Ha alaplapunk 24 tűs és tápunk 20-as, akkor sincs szükség konverterre, de nagyobb teljesítményű konfigurációnál érdemes inkább 24 tűs tápegységet venni.
A fő tápcsatlakozó kiosztása – forrás: www.remote.hu
A fenti képen fehérrel jelölt érintkező az újabb tápoknál hiányzik, mert az újabb ATX12V szabványokba már nem vették bele a –5 voltos feszültséget. Ez általában nem jelent gondot, de egyes MSI alaplapokra integrált Creative hangvezérlők hiányolhatják.
Gyakran felmerülő kérdés a 12 voltos ágak viszonya is. A mai PC-k teljesítményüknek túlnyomó részét (70–90%-ot) 12 voltos feszültségen veszik fel. Az ATX12V szabvány áganként legfeljebb 20 A-es áramerősséget engedélyez, ami 12 V-on 240 W-os maximumot jelent. Amint a szabványos táp védelme 20 ampernél nagyobb terhelést érzékel, lekapcsol. Ez az érték egy izmos processzorral és két nagyon erős VGA-val akár el is érhető, szóval a véletlenszerű lekapcsolások miatt érdemes volt ezt az ágat két részre bontani. A két rész külön védelmet kap, így már összesen 480 watt is átmehet rajtuk. Persze, itt nem lehet olyan értelemben független ágakról beszélni, mint az eltérő feszültségű ágaknál, mert ugyanaz az áramkör állítja elő az összes 12 voltos feszültséget az egyetlen főtrafóból. Csak akkor vannak elkülönített 12 voltos ágak, ha két főtrafó van. Erre jó példa az Enermax 800–1000 wattos Galaxy modellje.
Természetesen a tápgyártók a 12 voltos ágak számát is meglovagolták ugyanúgy, ahogyan a teljesítményértékeket. Azt próbálják sugallni, hogy a több jobb, holott mind egy tőről fakad, és az egyetlen ág két részre bontása is bőségesen elegendő, 480 wattos maximumot tesz lehetővé. Nem kell négy-öt, mint ahogyan az ma divat.
Fölösleges problémaforrás az alaplapok feszültségérzékelője. Az ATX12V szabvány 5%-os ingadozást engedélyez az egyes feszültségekben (kivétel ez alól a –12 V, ahol 10% a limit). Az alaplapi, filléres érzékelők általában nagyon pontatlanok, hiteltelenek, szórásuk nagyobb 10%-nál. Ugyanez vonatkozik a BIOS-ra és azokra a szoftverekre is, melyek ezeknek a szenzoroknak az értékeit mutatják. Gondoljunk csak bele, hogy egy megfelelő pontossággal dolgozó műszer önmagában annyiba kerül, mint egy alaplap, szóval a BIOS-os, szoftveres feszültségértékeket tessék egyszer és mindenkorra elfelejteni.
Akit komolyabban érdekel a tápos kérdéskör, olvassa el Csaba_20 fórumozónk írását; tápokkal kapcsolatos vásárlási tanácsokat és véleményeket fórumunkban talál, ahol a fogyasztással és mélyebb kérdésekkel is foglalkozunk.
rudi
