Skate it DS

Skate It – első oldal

Mindenek előtt szeretnénk megköszönni az Electronic Atrs Magyarországnak, hogy rendelkezésünkre bocsátottak egy példányt a Skate It-ből.

Kicsit a sorozatról: amikor először megjelent a Skate Xbox 360-on és PS3-on, mint egy „deszkázs-szimuláció”, valami olyasmi élményt adott a deszkás rajongóknak, amit a Tony Hawk’s sosem adhatott. Ahelyett, hogy a hosszú kombókat kellett volna tolni, mint a Tony játékában, egy sokkal realisztikusabb játékmenetet kínált, melyet egy jól eltalált irányítás tett élvezhetővé. A két analóg karral kell ügyeskedni. A Skate játék jól sikerült. Mi történik azokkal a játékokkal, melyek sikeresek? Igen, jön a folytatás. A Skate It az első játék a sorozatból, mely megjelent a Nintendo DS-re is. DS-en az irányítás teljesen más, mint a tv-s konzolokon, ez is próbálja átadni azt az egyedülálló élményt, mint amit a nagy testvérek irányítása adott. Sikeres próbálkozás volt a fejlesztőktől, hogy kipróbáltak valami újat.

Első benyomások a játékról: egy ilyen stílusú játékba teljesen beleillő intró vár minket, pár híresebb deszkás trükkjeit láthatjuk, mindenféle vagány helyen. Menübe érve, elindult a Specials-tól a Ghost Town, ez már egy jó pont volt a számomra, akkor úgy éreztem, hogy „na ez egy klafa játék lesz”. Karriermódot elkezdve, egy rendes tutorial vár minket, amire szükség is van, mert a játék irányítása elég egyedi. Tényleg ügyeskednünk kell, de innentől már élvezetes volt az irányítás. Rögtön szembe tűnik, hogy a játék azért elég csúnyácska. Ennél sokkal többet bír a DS. Kicsit később, 3-mal a Specials után, jött megint a Ghost Town. Rögtön megnéztem mik vannak még, és szörnyülködve tapasztaltam, hogy összesen 4 szám van az egész játékban. Egy fél óra után elég idegesítő ugyanazt a négyet hallgatni.

A játék lényege az, hogy feladatokat teljesítsünk. Ekkor a média észrevesz minket, szponzorok fognak minket hajkurászni, akik azon kívül, hogy deszkákat és mindenféle ruhákat bocsátanak a rendelkezésünkre, lehetővé teszik, hogy körbeutazzuk a világot és meglátogassunk mindenféle deszkás helyeket. Végső cél, hogy mi legyünk az év deszkása.

Azon kívül, hogy feladatokat kell teljesíteni és továbbmenni, nem sok dolgunk lesz a játékban. A nagy testvérekben egy hatalmas nyitott terepen lehetett menni amerre jól esett, Skate It DS-es verziója inkább olyan, mint a Wii-s. San Vaelonát földarabolták nagyobb darabokra, melyek közt lehet közlekedni a pályaválasztó menüben. Mindegyik ilyen terület rendelkezik teljesítendő feladattal, mint például: legjobb trükk, versenyek, fotós mutatványok és még sorolhatnám. Ezek a feladatok általánosságban nem nehezek, csak egy-egy nehézkesebb akadt számomra. Mondjuk én a S.K.A.T.E. „játékokat” a játékban, kimondottan unalmasnak találtam. Ezek arról szólnak, hogy van egy ellenfeled, akinek kell mutatni egy trükköt. Annak meg kell ismételnie, ha tudja, ha nem kap egy mínusz pontot, amiket a skate szó kiszínezésével követhetünk nyomon. Ha rontasz, az ellenfél mutat egy lemásolandó trükköt. Aki előbb összegyűjti az 5 betűt, az veszít. Az még hozzá tartozik a dologhoz, hogy egymás után nem lehet ugyanazokat a trükköket nyomni. Gép persze elég ügyesen tudja másolni a mutatványokat, de nem is ez a baj, inkább az, hogy ezek a feladatok sokáig elhúzódnak.

Skate It – második oldal

Maga a játék elég egyszerűen működik: felső képernyőn látjuk az emberkét a 3D-s környezetben. A tacsszkrinen egy fölülnézeti képet találunk a deszkánkról, és itt kell a trükköket elővarázsolnunk. Egy sima vonalhúzás a deszka hátuljától az elejéig egy ollie-t eredményez, másik irányba egy nollie-t. A gördeszka oldala fele húzott suhintások kickflipet vagy heelflipet eredményeznek, az iránytól függően, görbe vonalhúzásokkal pop shub-it-eket fog a karakterünk produkálni. Ezeket kombinálhatjuk grab trükökkel, amiket a L és R gombokkal lehet véghez vinni, illetve különböző elfordulásokkal a d-pad segítségével. Persze az általam említett 5 mutatványon kívül rengeteg van még, mind más-más mozdulattal lehet előhívni. Csúszkálós trükköket már nehezebb véghez vinni. Van néhány pontja a pályáknak ahol könnyebben megy a dolog, szinte odavonz minket a pálya, mint egy mágnes, de máshol nem lesz megbocsátó a játék. Elég precízen kell érkeznünk, hogy működjenek a grind-produkciók. Igazából az időzítésen múlik az egész. Valószínű igazi gördeszkások ezt értékelni fogják, akik inkább videójátszani szeretnének, lehet, hogy negatívumként fogják megélni.

Sajnos a grafika nem éri el azt a színvonalat, mint amit a játék irányítása megüt. Textúrák elég gyengék. Az elesésünk animációja gyakorlatilag mindig ugyanaz. Az egész játék elég kidolgozatlannak tűnik ebből a szempontból, csak néhány szép horizontot lehet esetleg pozitívumként felhozni. Igen, ez egy 3D-s játék, ami valószínű jó kis kihívást jelentett a fejlesztőknek, de érződik, hogy az irányítás kidolgozása a látványvilág kárára ment.

Zenékről már leírtam amit le lehet az első benyomásaimnál, talán a hangokhoz is csak annyit lehetne hozzáfűzni, hogy rendben vannak, bár néha úgy éreztem nem a megfelelő pillanatban szólaltak meg. A felső képernyőn már rég nem az a dolog történt, aminek a hangját lehetett hallani.

Sajnos a multiplayer részt nem próbáltam ki, de azt olvastam róla, hogy az is egy erős pont a játékban. Barátainkkal vagy bárki idegennel tolhatunk mindenféle játékot. Állítólag minden lagmentesen működik. Single player játék során, össze lehet gyűjteni a saját parkunkba való elemeket, melyekből egész deszkás parkot építhetünk, és ezeket a parkokat megoszthatjuk barátainkkal, vagy játszhatunk rajtuk online.

Összességében teljesen rendben van a játék. Megállja a helyét a sorozatban. Úgy érzem, sikerült a fejlesztőknek átültetni ezt az egyedi irányításmódot, amit a játék másik verzióiban már kipróbálhattunk. Borzalmas zeneileg, grafika sem az igazi, de mégis olyan élményt ad maga a játék, hogy bízunk benne, hogy lesz folytatása.