Őrült és ötletes Raspberry Pi DIY projektek
Talán senkinek sem kell bemutatni az egyik legnagyobb múltú játékgyár, a Fisher Price telefonját, a piros kagylóval és kerekekkel szerelt kultikus játék a hatvanas évek óta kapható. Egy brit úriember, Grant Gibson már egy ideje sem a csattogós lepkét, sem a Chatter Phone kerekeit nem koptatta, viszont úgy döntött, kreatív projektbe kezd és megépíti a telefon okos változatát. Egy Wi-Fi-vel felturbózott Raspberry Pi B+ és a Chatter Phone egy újabb, Toy Story 3 hangokkal kiegészített változatát használva információközlő hangosbemondót gyártott. A módosított masinát úgy programozta, hogy tájékoztasson az időjárásról, filmes információkról, lehessen rajta rádiót hallgatni és riasztani is tudjon.
Az időjárási adatokat Gibson a Forecast.io-ról, a Blu-ray/DVD toplistákat pedig a Rotten Tomatoes oldaláról szerzi be, míg a különböző értesítéseket egy Twitter-fiók figyelésével képes fogadni. A gyári tárcsát használta beviteli eszköznek, amivel egy hangmenüt vezérelhetünk, képernyős kijelzés helyett pedig Pythonban írt szkriptet, ez minden információt felolvas. Érdemes a kódot áttanulmányozni mindenkinek, aki hasonlón töri a fejét, a szépen kommentált és áttekinthető forrást nem lesz nehéz átalakítani, illetve megérteni a GPIO, a Twitter, a hang és a beszédmotor működését.
Barkácsolni jó, használni nem az - KindleBerry Pi
Az eBook olvasók elterjedésével párhuzamosan sokakban felmerülhetett az ötlet, hogy miért ne használhatnák a szemkímélő, reflexív E-Ink képernyőket más célra is? Az E-Ink ugyan lassú és az elérhető áron kaphatók legtöbbje monokróm, de sokkal kevésbé fárasztja a szemet, mint a ragyogó LCD, ezért a hosszas olvasást, szövegböngészést igénylő tevékenységekhez akár jobb is lehet. A nagy gyártók egyelőre nem kattantak rá a dologra, de mi tudjuk, nincs lehetetlen.
Geoffroy Tremblay Kindle 3 olvasóját párosította sikeresen egy Raspberry Pi-vel. Eredetileg az volt a cél, hogy az amúgy is mindig magánál hordott Kindle képernyőként működhessen, tehát egy bármikor bevethető mobil munkaállomást akart készíteni. A projekt példaértékű, egyrészt mert nem kell hozzá semmit szétszedni, forrasztani, elfűrészelni a működéshez, másrészt mert igazából szinte egyáltalán nem használható.
A megvalósításhoz 2 Micro-USB kábelre van szükség minimum, ha kétportos Pi-vel dolgozunk, USB Hub is kelleni fog. Az egyik USB kábel a tápot biztosítja, a másik pedig összeköti a két eszközt. A billentyűzetet a Pi-hez csatlakoztatva lehet használni. A fejvakarás ott kezdődik, hogy a Kindle nem támogatja az USB hálózatkezelést, ezért szoftveresen kell belenyúlni, ami viszont garanciavesztéssel jár. Geoffroy egy terminálon keresztül telepítette az UsbNetwork szolgáltatást és a GNU Screent, majd a Kindle szerény és felhasználót próbáló billentyűzetén a GNU Screen sessionjét osztotta meg a két eszköz között felépített USB alapú IP hálózaton, hogy végre a a Pi- hez csatlakoztatott USB billentyűzetre térhessen át.
Hirdetés
A KindleBerry sokkal inkább tekinthető egy hálózati kihívás megoldásának, semmint egy valóban hasznos eszköznek, hiszen még csak nem is a Pi, hanem a Kindle fapados operációs rendszerén kell dolgozni, ami leginkább parancssoros működést jelent, ez pedig manapság kevés embert fog szórakoztatni. Persze mindenképpen tanulságos és főleg azoknak érdemes belevágni, akik nem riadnak vissza attól, hogy állandóan gépelniük kell.
Házi megfigyelőrendszer, trükkös tükör, okosmikró
Érdekes projekt a Raspberry Pi Bluetooth In/Out Board or "Who's Home", mely nem nevezhető éppen kulcsrakésznek vagy kiforrottnak, de némi gondolatokat ébreszteni tökéletes: hétköznapi eszközeinkből is kreálhatunk valami egyedit, csak arra kell figyelni, hogy ne totális hülyeség legyen. Jelen esetben a drága beléptetőrendszerek helyettesítését tűzte zászlajára az alkotó, aki arra törekedett, hogy elég legyen a mobilokon bekapcsolni a Bluetooth rádiót ahhoz, hogy a Raspberry Pi-re telepített szkript nyomon követhesse, ki tartózkodik épp az irodában, lakásban és ki nem. Természetesen a Pi-t fel kell szerelnünk Bluetooth adapterrel (vagy eleve azt venni, amiben már van) és szükség lehet egy képernyőre is. A program parancssoron fut és a hardveres eszközcímeket, valamint a személyek nevét nekünk kell beírnunk, ha nem akarjuk továbbfejleszteni az elérhető megoldást.
Inkább gondolatkísérlet, mint hasznos megoldás
Tekintettel arra, hogy a Bluetooth hatósugara kb. tíz méter, legfeljebb egy sűrűn térleválasztott open office jellegű térségben van jelen formájában értelme bevetni a szkriptet. Ugyanakkor az ötlet érdekes és a mindenki számára elérhető forráskódból (https://raw.githubusercontent.com/paulbarber/raspi-gpio/master/inoutboard.py) három másodperc alatt képbe kerülhetünk, hogy miként ellenőrizhető egy Bluetooth eszköz jelenléte Pythonból.
Információk tükörre
Sok okos eszköz van, ami tolja elénk az információkat, de a neves gyártók is még csak mostanában kezdtek el gondolkodni az okostükör létrehozásán. Közben mégsem lehet ez annyira bonyolult, ha már ennyi hobbista megalkotta sajátját. Egyikük, a Prohardver cikkében is bemutatott Dylan Pierce saját maga vágott és ragasztott fakeretet egy kávájától és burkolatától megszabadított 27 hüvelykes monitor panelje köré. Michael Teeuw nagyon hasonló módon oldotta meg a kérdést, bár ő csavarokat is használt. Mindkét megoldás kivitelezhetőnek tűnik, nem is túl bonyolult. Egy megfelelő méretű, HDMI csatlakozóval ellátott lapmonitorra (vagy tévére) mindenképpen szükség van, a kiválasztáskor azt vegyük számításba, hogy melyik irányba néznek a csatlakozók, könnyen leválasztható-e a talp és a burkolat. Kulcselem még a féligáteresztő tükörlap (vagy detektívüveg), no és persze a Pi, USB és HDMI kábelek, csatlakozók.
[+]
A megjelenítő felület elkészítése egy programozó számára gyerekjáték, de Dylan rendelkezésre bocsátotta az összes információt, a Mirror Mirrornem érintésérzékeny okostükrökhöz pont megfelelő. Megjeleníti az időjárás előrejelzést, a pontos időt és dátumot, illetve egyedi üdvözlőszöveget. Az ötlet megvalósítása a kijelző, a tükörlap és a keret miatt nem tartozik a legolcsóbbak közé. Ha a kész Mirror Mirror mellett döntünk, annak üzembe helyezése programozási tudás nélkül is menni fog.
Okoskodó mikrohullám
Bizony még a mikrózást is el lehet rontani. Ha nem megfelelő időtartamra és hőmérsékletre tesszük be a melegítenivalót, akkor bizony megeshet, hogy az eredmény nem lesz épp ínyünkre való. Ezen a problémán segít Nathan Boradbent Raspberry Pi projektje, melyben egy hagyományos mikróból egy előzékeny és tényleg hasznos készüléket állított elő, mely felismeri az éppen behelyezett ételt és optimalizálja működését.
Sokan QR kód alkalmazását javasolnák étel-igazolvány gyanánt, de végül a hagyományos vonalkódot választotta a fejlesztő, mivel ez jelenleg is megtalálható minden terméken. Átalakította a kezelőpanelt, az idegesítő csipogás helyett hangszórót és szebb hangot épített be. A készülék már az internetes órához igazítja sajátját, de a truváj mégiscsak az, hogy a vonalkódolvasó segítségével azonosítja az ételt és a hozzá tartozó paramétereket a microwavecookingdb.com adatbázisból olvassa ki.
Igény szerint hanggal is irányítható, illetve okostelefonról vagy tabletről is kezelhető webes felületen. Már ezek alapján is nagyon hasznos, ám egyedi készülék lett az eredmény, de a készítő mindenkit arra biztat, fejlessze tovább az ötletet. A szabadon felhasználható szoftver GitHubon keresztül elérhető.
3D szkenner, hordozható kütyük és Pi telefon
Nem egyszerű 3D szkennert létrehozni, de úgy tűnik ma már ez is lehetséges házilag – igaz, ettől még nem lesz olcsó mulatság. Az Instructables weboldalán igen részletesen olvashatunk egy amatőr 3D szkennerről, melyet kezdetben 12, majd 39 Raspberry Pi kamerából állítottak össze. Az ötletgazdát saját gyermeke ihlette, ő ugyanis nem marad elég hosszan mozdulatlan ahhoz, hogy forgó platformon vagy mozgó kamerával lehessen róla 3D modellhez használható felvételeket készíteni.
Az együtt vezérelt, Pi Camerával felszerelt Raspberry Pi-k ugyanabban a pillanatban készítik a képet, ezeket aztán utólag lehet összeállítani 3D modellé. Az első kísérlethez kör alakú tartóra helyezték a kamerás Pi-ket, de ez nem volt az igazi, végül rétegelt lemezből készült oszlopok jelentettek megoldást. Ezeket állvány gyanánt használva, mindegyikre öt-öt Pi-t szerelve sikerült megalkotni a szkennert.
A Pi sajnos nem támogatja a Power over Ethernet szabványt, egyedi adapterekkel pedig nagyon pazarló lett volna üzemeltetni ennyi készüléket, ezért az 5 voltos tápfeszültséget az Ethernet kábel két nem használt erén továbbította emberünk minden alaplaphoz. (Ehhez 80 csatlakozót kellett fabrikálnia, nagyon nem irigyeljük érte.) A kamerákat Pythonban készített hálózatfigyelő szoftverrel indította, valamennyi ugyanabba a megosztott mappába menti a fotót, persze ehhez a 39 SD kártyát is elő kellett készíteni. A képekből az Autodesk Recap felhőszoftvere alkotja meg az alap 3D modellt, amit utólag lehet tovább finomítani. Az ötlet szerzője és kivitelezője sok mindent megoszt még a projektről saját blogján.
Portaberry Pi
Nem egy retro-játékosnak fordult már meg a fejében, hogy a Raspberry Pi-t retro játékkonzollá alakítsa. Ezt könnyen megtehetjük például a RetroPie feltelepítésével, ehhez extra hardvert sem kell vásárolnunk kedvenc DIY alaplapunkhoz. Más a helyzet, ha kézikonzolra vágyunk, ekkor szükségünk lesz vezérlőgombokra, kijelzőre, akkumulátorra és néhány egyéb apróságra. Ha igazán profi kütyüt szeretnénk, akkor érdemes számításba venni a 3D nyomtató használatát a ház elkészítéséhez, szerencsére a tervezési alappal már nem kell vesződnünk, ha felhasználjuk például 3Derp modelljét. Elsőre biztos nem lesz egyszerű a komponenseket megfelelően összeállítani, azonban nagyon profi eszközt kapunk végeredményül, megéri az igyekezetet és a plusz alkatrészek árát.
Pi Phone
Az eddigiekből is jól látszik, hogy érdekes ötletekkel tele a padlás, ennek ellenére közel sem mindegyik érdemes önmagában a megvalósításra. David Hunt Pi-alapú mobiltelefonja is erősen véleményes, annak ellenére, hogy az alapvető gondolatmenet kifejezetten érdekes. A Raspberry Pi-t felfoghatjuk egy nagyon moduláris okostelefon fő alkotóelemeként, ha már a Google Ara Project nem akar beindulni, és azt gondoljuk, hogy tudunk jobb készüléket gyártani, mint az LG G5. Előre szólunk, hogy kicsi rá az esély. Nem valószínű, hogy Pi alapú telefonunk szebb, vagy akár jobb lesz mint egy mai alsó kategóriás mobil. Ennek ellenére létezik a dolog, kell hozzá érintőkijelző, egy SIM900 GSM modul és egy akkumulátor, meg még néhány apróság, aztán lehet próbálkozni.
Nem fogjuk megúszni a SIM kártyát és fizetni kell a hívásért is, viszont aki szeretné jobban megérteni a gépet, amitől képtelen elszakadni a hétköznapokban, a barkácsolás öröme mellett szerezhet életre szóló tapasztalatokat. Ha követnénk a példát, megtalálhatjuk a Pi Phone felületének forráskódját a GitHubon.
Raspberry PiRate Radio és a zseniális arcade gép
Mielőtt bárki nekilátna a kalózrádiózásnak, tisztába kell kerülni a hírközlési szabályozással, a szabad frekvenciákkal és a jeladók törvényi hátterével. Enélkül senki ne próbálja ki a Raspberry PiRate Radiót!
A kalózrádiós projekt ugyanis szigorúan betartva a leírást, erőteljes FM adót csinál a Raspberry Pi-ből, mellyel nem csak a kert, vagy a lakás fedhető le, hanem annál lényegesen nagyobb terület. Az egyik legolcsóbban megvalósítható ötletről lévén szó, az alap vason túl csak egy darab drótra van szükség hozzá – ez lesz az antenna. Persze kültéri használathoz egy akkumulátor is jól jön majd. Mielőtt továbbmennénk, ismételjük meg: csak a legnagyobb körültekintés mellett vágjunk bele! FM rádióadást ugyanis tilos frekvenciaengedély nélkül végezni, komoly büntetés jár érte. Ezért vagy kis teljesítményű adással (kis antennával) próbálkozzunk, vagy egyeztessünk a hatóságokkal, stb.
A Makezine Raspberry PiRate Radio cikke részletesen ismerteti a beüzemelés a rádiókészítés mikéntjeit. A dolog lényege egy Pi Raspbian operációs rendszerrel, amin a nyílt forráskódú PirateRadio.py szoftvere szórja az éterbe azokat a hangokat, melyekkel megbíztuk. (A kényelem kedvéért egy kész, már előkészített Raspbian lemezkép is letölthető.) A frekvencia kiválasztása nem lesz könnyű, ahogy erre figyelmeztettük a nyájas olvasót. A Pi adófrekvenciája 1 és 250 MHz között állítható, így minden bizonnyal található lokálisan üres sáv. Az antenna gyakorlatilag egy legalább 20 cm-es huzal, a GPIO port 4-es lábára kötve.
A nagy dobás - játékgép otthonra
A legmenőbb, egyben valószínűleg még a mikrónál is drágábban megvalósítható projektet hagytuk a végére: Bob, a mester nem csak a mesében, a valóságban is létezik, és tényleg imád dolgokat csinálni. Az egyik grandiózus ötlete az volt, hogy Raspberry Pi alapú játékgépet alkot otthonra, nem is akármilyet. Rengeteget fűrészelt, pepecselt a részletekkel, egyedi matricákkal díszitette a gépet, amihez egy hatalmas monitort, egy Pi-t, a hangulatvilágításhoz arduinót és ledszalagokat, sőt még mozgásérzékelőt is bevetett. Az eredmény? Szerintünk fantasztikus lett.
Elképesztő dolgokra vagyunk képesek, ha engedjük szárnyalni a fantáziánkat. A jelen cikkben szereplő alkotások csak egy apró szeletét mutatják be ennek a világnak, igyekeztünk nem csak a látványos, hanem a minél érdekesebb próbálkozásokat bemutatni. Meggyőződésünk, hogy a Raspberry és a többi olcsón beszerezhető mikroszámítógép, kontroller és kiegészítő ismét gondolkodásra késztet egy olyan világban, ahol mindenre van kész megoldás, és a boltban vásárolt dolgokat szinte már javítani sem lehet. Éljen a DIY mozgalom!
