DirectX 11 olcsón

Olvasóink többsége már bizonyára tudja, hogy az AMD január közepén piacra dobta az Evergreen család harmadik tagját, a Redwood kódnéven futó chippel felszerelt Radeon HD 5670-et. Az új videokártya lényegében a költséghatékony kategóriát célozta meg, nem mondanánk, hogy belépőszintű, mert annál még drágább/nagyobb tudású, de kétségkívül olcsóbb és gyengébb, mint a középkategória. Külföldön 100 dolláros árcédulával indul útjára, ez idehaza kb. 25 000 forintot szokott jelenteni (forintárfolyamtól függően, áfával együtt). A legújabb Radeon a középkategóriába szánt HD 5770 felezésének tekinthető majdnem minden szempontból, ugyanakkor az igen jól sikerült HD 4670-et szeretnék vele leváltani. A leglényegesebb azonban az, hogy ez az első megfizethető kategóriában landoló, DirectX 11-es API-t támogató videokártya a piacon, amivel az AMD lényegében egyeduralkodó jelenleg, hiszen az NVIDIA máig nem kínál DX 11-es hardvert.

PowerColor Radeon HD 5670 [+]

Az 5670-es alapjául szolgáló Redwoodot a TSMC gyártja 40 nm-es csíkszélességen, összesen 400 számolót, 20 textúrázót és 8 ROP egységet tartalmaz, illetve 128 biten kapcsolódik a GDDR5-ös memóriákhoz. Ez részben tényleg a Juniper „fele”, hiszen a HD 5770-ben 800 számoló, 40 textúrázó és 16 ROP egység található, de az is 128 bites memóriainterfésszel rendelkezik. Vagyis ebből is látható, hogy az 5670 nem a belépőszintet célozza meg, oda ugyanis a következő hetekben megjelenő 64 bites HD 5400-akat küldi majd az AMD. Tekintve, hogy a HD 4670 utódjáról van szó, érdemes néhány szót ejteni a két kártya közötti különbségekről is. Ahogy az táblázatunkban is látszik, nem sok előrelépés történt, igaz az a tény, hogy nem éppen a komoly játékosoknak szánt VGA-ról van szó, így ez érthető is. A Redwoodban 25%-kal több a számoló, és jóval magasabb az elérhető memória-sávszélesség, azonban a textúrázók száma nemhogy nőtt, még csökkent is, míg a ROP-ok száma nem változott. Ez egyrészt egyértelműen arra utal, hogy az AMD továbbra is a shaderek számolásában látja a jövőt, másrészt így oldották meg, hogy a shaderek számának megemeléséval a mag mérete elfogadható maradjon. A leglényegesebb kiemelendő változás a DirectX 11 támogatásán felül maga a chip, amit kisebb csíkszélességen gyártanak, tehát olcsóbb előállítani, ez pedig komoly fegyvertény egy olyan VGA esetében, ami a piaci eladások 60-70%-os részesedéséből szeretne magának kiharapni egy szeletet. A TSMC 40 nm-es eljárásával korábban elég sok volt a gond (a HD 4770 látta ennek kárát), de mostanra állítólag „stabilizálódott” a helyzet, és nem kell tartani az ellátási nehézségektől.

Sebességben „megfeleződött” a Redwood, de a funkcionalitás terén továbbviszi mindazt, amit a közép- és felsőkategóriás 5000-es Radeonok már támogatnak. A HD 5670 – mint már említettük – támogatja a DirectX 11-et, az UVD2-nek köszönhetően videolejátszás közben leveszi a terhet a processzorról, támogatja a szögfüggetlen anizotropikus szűrést, a supersampling-alapú élsimítást, a Dolby TrueHD és DTS-HD Master Audio jelátvitelt HDMI-n keresztül, illetve az Eyefinityt, de csak három monitoron.

RV830 alias a 40 nm-es Redwood és a memóriák az 5670-en [+]

A Redwood 627 millió tranzisztorból épül fel, alapterülete pedig ~104 mm², vagyis igen jó munkát végeztek az AMD-nél – hiszen a HD 4670-en található RV730 ennél nem kevesebb mint 40%-kal nagyobb, 146 mm²-es –, ami komoly megtakarítást jelent a cég számára. A gyártó szerint az új VGA terhelve 61 wattot, üresjáratban pedig 14 wattot eszik, ezek pedig igen közel vannak az előd értékeihez, de ne felejtsük el, hogy egy annál fejlettebb és elvileg gyorsabb videokártyáról van szó.

A HD 5670 megjelenése miatt körül kell néznünk, hogy kik a riválisok. Ha azt vesszük alapul, hogy az 5670 támogatja a DX 11-et, akkor az AMD-nek ezen a téren nincs közvetlen konkurense, hiszen ilyen áron nem létezik sem más Radeon, sem GeForce DX 11-es képességekkel, de ha az árakat nézzük, akkor ide vehetjük a szintén 25 000 forint körül kapható, nemrég megjelent GeForce GT 240-et. Az AMD pechje és a mi szerencsénk, de további videokártyákat húzhatunk elő a kalapból ebben az ársávban, ugyanis továbbra is kapható a GeForce GTS 250 (régi nevén GeForce 9800 GTX+), a 9800 GT és a Radeon HD 4850 sem kopott még ki a piacról, pedig bizony ezek alig drágábbak, legalábbis amíg lehet őket kapni. Elég ránézni a specifikációkra ahhoz, hogy lássuk, az 5670 nem igazán nevezhető ezen modellek konkurensének, már a grafikus teljesítményt illeti.

Asus GeForce GT 240 512 MB GDDR5 [+]

Az utóbbiakat már jól ismerjük, de a GeForce GT 240-et még nem teszteltük a Prohardver!-nél, ezért itt az idő, hogy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk. Ha röviden kellene jellemezni, akkor azt mondhatnánk rá, hogy „a kártya, ami nem számít”. A GT 240-et, illetve a többi, DirectX 10.1-et támogató videokártyát (GT 210, GT 220) csak azért adta ki az NVIDIA, mert a Windows 7 Prémium minősítés megköveteli az előbb említett API támogatását. Az NVIDIA valójában nem is tervezte DX 10.1-es kártya bemutatását, elég ha ránézünk a felsőházra, ott egyik GeForce sem támogatja ezt a szabványt. A GeForce GT 240 a GT215-ös kódnevű lapka köré épül, melyben 96 stream processzor dolgozik 32 textúrázóval karöltve, melyekhez két ROP blokk (vagyis összesen 8 blending egység) kapcsolódik. A GPU 128 biten kapcsolódik a memóriákhoz, ami lehet GDDR3-as vagy GDDR5-ös egyaránt, erre érdemes odafigyelni a vásárlásnál, ugyanis a GDDR3-assal szerelt modellek sávszélessége jóval alacsonyabb. A GT240 tekinthető egyfajta 9600 GT és 9600 GSO mutációnak, a két kártya tulajdonságait ötvözi, megfejelve a DirectX 10.1 támogatásával.

A GT215 is 40 nm-en készül / memóriák a GT 240-en [+]

A GT215-öt a Redwoodhoz hasonlóan a TSMC gyártja 40 nm-en, de az NVIDIA szerencsétlenségére nemcsak, hogy funkcionalitásban fejletlenebb a Redwoodnál, de költséghatékonyság szempontjából sem sikerült olyan jól, hiszen 727 millió tranzisztorból épül fel, alapterülete pedig 144 mm². A videokártya tipikus fogyasztását az NVIDIA 69 wattban határozta meg, tehát, ha hihetünk a gyártóknak, akkor a GeForce ezen a téren is gyengébb. A GT 240 ugyanakkor megörökölte felmenői videolejátszási képességeit, tehát a PureVideo HD-nek köszönhetően tehermentesíti a processzort HD videók (H.264, VC-1) lejátszása közben, viszont ellenfelétől eltérően a PAP (Protected Audio Path) támogatásának hiányában nem támogatja a Dolby TrueHD és DTS MA átvitelét HDMI-n keresztül.

Méretarányok: HD 4670 / GT 240 / HD 5670 / GTS 250 / HD 4850 [+]

Tesztlaborunkban egy PowerColor márkájú HD 5670-es és egy Asus GT 240-es landolt. Ahogy az várható volt, mindkét kártya a középkategóriás modelleknél kisebb méretű lett, „igazi” alsókategóriás videokártya benyomását kelti bennünk mindkettő, a külső tápcsatlakozó hiánya is figyelmeztető jelnek számít ezen a téren. A HD 5670 GPU-ja 775 MHz-en jár, ez üresjáratban 157 MHz-ig skálázódik vissza az alacsonyabb fogyasztás érdekében. A memória ugyanakkor 1 GHz-en ketyeg (GDDR5-ös típusról van szó), ez 300 MHz-re csökken üresjáratban. A GT 240 esetében a GPU/shaderek órajele 550/1340 MHz-ről 405/810 MHz-re csökken 2D-ben, míg a memória a GDDR5-ös típusokon 850 MHz-ről 324 MHz-re esik. GT 240-es vásárlása esetén nagyon jól nézzük meg, hogy GDDR3-as vagy GDDR5-ös típust tartunk-e a kezünkben, ugyanis a GDDR3-as memóriájának órajele általában alig alacsonyabb (790 MHz), viszont ott csak kettes a szorzó, tehát a memória sávszélessége gyakorlatilag a GDDR5-ösének a fele, ami mondanunk sem kell, nincs jó hatással a teljesítményre. A PowerColor 5670-esén egy egyedi kivitelezésű hűtés található, erről nincs is mit mondani, a kártya totális csendben van működés közben, és alig melegebb a langyosnál. Az Asus GT 240-eséről ugyanezt tudjuk elmondani, bár az is igaz, hogy ezeknél a kis VGA-knál igen meglepő lenne, ha a melegedés és a hűtés gondot okozna.

Tesztkonfig, fogyasztás

A tesztben használt kártyák tehát a PowerColortól, az Asustól és a Gigabyte-tól származnak. Mivel ezek olcsó modellek, a VGA-k mellett egyik dobozban sem találtunk bármiféle különlegességet, mindhárom gyártó csak a szokásos kábeleket mellékeli, meglepetésjátékkal vagy egéralátéttel egyikük sem szolgál.

Játékok

• Far Cry 2
• Crysis Warhead
• Stalker: Call of Pripyat
• Resident Evil 5
• Call of Duty: Modern Warfare 2
• Batman: Arkham Asylum
• DiRT 2
• Need for Speed Shift
• Tom Clancy's HAWX
• BattleForge

Ígéretünkhüz híven átálltunk Windows 7-re, ezentúl minden teszt Windows 7-es platformon fog futni, annak is a 64 bites változatán. A videokártyáknál használatos tesztrendszeren annyit változtattunk, hogy a túlhajtott Core i7-es órajelét visszaállítottuk a gyári állapotba, 2,93 GHz-re. Tisztában vagyunk vele, hogy ezekhez a videokártyákhoz nem nagyon illik egy ilyen erős konfiguráció, de azt is tudjuk, hogy egyrészt a 100%-os kihajtásukhoz kell az erő, hogy ne ütközzünk CPU-limitbe, másrészt ha VGA-limitről van szó, akkor a CPU órajele másodlagossá válik.

A Radeon HD 5670 tesztelésével egy kicsit késésben vagyunk a megjelenéshez képest, de ennek van egy igen komoly pozitív hozadéka is, méghozzá az, hogy így mindkét gyártó kártyáit végleges és igen friss (pár napos) meghajtóprogrammal tudtuk tesztelni, tehát az esetleges rossz teljesítményre nem lehet az a kifogás, hogy bétás a driver. A tesztelt játékok sorában is történt némi változás, ugyanis néhány címet lecseréltünk. A Race Driver Grid helyett a már DirectX 11-et is támogató DiRT 2 szerepel és a népszerűnek tekinthető NFS Shift is helyet kapott a sorban. A már koros Call of Juarez és az X3: Terrain Conflict helyett a Call of Duty: Modern Warfare 2 szerepel, míg a STALKER: Clear Sky helyett a DirectX 11-et is támogató STALKER: Call of Pripyatra esett a választásunk.

A tesztelt felbontás és képminőségi beállítások kombinációját minden esetben a HD 5670-hez igazítottuk, ezt teszteltük először, és a minimum 30 fps-es átlagot szerettük volna elérni 1680x1050-es felbontásban. Ezután 1920x1200-ban vagy ugyanezen vagy gyengébb grafikai beállítások mellett teszteltük újra a kártyákat, végül pedig 1280x1024-ben ugyanolyan vagy erősebb grafikai beállítások mellett.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk, az anizotropikus szűrést 8x-osra, az élsimítást alkalmazásvezéreltre kapcsoltuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

A Far Cry 2 és Crysis Warhead játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. A Need for Speed Shiftet és a Call of Duty: Modern Warfare 2-t úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör átlaga adta. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Batman Arkham Asylum, a Resident Evil 5 és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

Az AMD a fogyasztással kapcsolatban azt állítja, hogy a HD 5670 nem eszik többet a HD 4670-nél, azonban a mérések ezt nem támasztják alá, ugyanis az előbbinél magasabb értékeket mértünk. Igaz, a különbség nem számottevő, de egy kisebb PC-ben már ez is számít. Ez a differencia valószínűleg a GDDR5-ös memóriáknak köszönhető, azok ugyanis többet fogyasztanak GDDR3-as elődjeiknél. A GT 240 ugyanakkor a lista élére került legalacsonyabb értékeivel, üresjáratban ez volt a nyerő, de terhelve már beérte az 5670-est. Számunkra a GDDR5 bűnössége azért nyilvánvaló, mert az 1 GB-os, GDDR3-as GT 240-nel az 1 GB-os HD 4670-hez közeli, 63/102 wattos fogyasztásértékeket mértünk.

Tesztek I.

A Crysis Warhead már nem mai játék, mégis képes kifogni a legerősebb VGA-kon is, ezért ezeken a középszintű videokártyákon alapból az „átlagos” (medium) beállítást teszteltük, amivel a gyengébb kártyák képesek voltak megbirkózni. 1280x1024-ben viszont átálltunk „játékos” (gamer) beállításra, így szépen le is csökkent az fps-ek száma. Itt az 5670 a GT 240-nél picit gyengébb volt. A Far Cry 2 magas grafikai részletesség és 2x-es élsimítás mellett is játszhatóan futott a HD 5670-en, itt a GT 240 lemaradt. A STALKER: Call of Pripyatot a HD 5670-en kétféle módban teszteltük le, ugyanis a többi videokártyát nem vizsgálhattuk DirectX 11-es beállításban. A HD 5670-en a DirectX 11-es mód esetében bekapcsoltuk a tesszellációt és a „contach hardening shadows” opciót is, de mint kiderült, a két módban mért eredmények között alig van eltérés. Bár az átlagos értékeket nézve a GT 240 közel van az 5670-hez, annyit érdemes megjegyezni, hogy a Sunshaft részteszt 1280x1024-ben a HD 5670-en 21 fps-t ment, míg a GT 240-en mindössze 13-at...

Tesztek II.

A Resident Evil 5, a Batman Arkham Asylum és a COD: Modern Warfare 2 kevésbé gépigényes, lényegében mindhárom játékban maximumra toltuk a grafikai beállításokat, és még így is 40 vagy afölötti fps-értékeket mértünk a HD 5670-en (a Batman esetében természetesen ki volt kapcsolva a PhysX). Egyedül a Batman alatt volt gyorsabb a GeForce, de tudni kell, hogy a Radeonoknál kényszeríteni kell a játékot az élsimítás használatára, ami elvileg lassabb, mint a játékból bekapcsolható élsimítás, amit csak a GeForce-ok támogatnak. A HAWX már komolyabb megterhelés volt a videokártyák számára, élsimítás nélkül sem értük el a 30 fps-t a HD 5670-nel, és a GeForce-ok jól láthatóan gyorsabbak voltak.

Tesztek III.

A Need for Speed Shift maximális grafikai beállítások és 4x-es élsimítás mellett is jól futott a HD 5670-en, az olcsóbb kártyák közül pedig győztesen kerül ki. A DiRT 2-t a STALKER-hez hasonlóan kétféle módban teszteltük a HD 5670-en, DirectX 9-es és DirectX 11-es beállítás mellett. DX 11-et támogató VGA mellett a játék könyvtárában lévő XML fájlban kell a "forcedx9=false" sort "forcedx9=true"-ra átírni. Talán nem túl igazságos így a mérés, mert az átlagfelhasználó nem fogja a DiRT 2 konfigurációs fájljait átírkálni, de szerettük volna látni a sebességbeli különbséget a két API között. A DX9 és a DX11 közti differencia jórészt az „ambient occlusion” és a „post process” high állásának köszönhető. Amíg a DiRT 2-ben a DirectX 11 alkalmazása a látványon javít (és emiatt lassul tőle a játék), addig a Battleforge esetében a sebességen gyorsít a DX11-es támogató patch, itt is az „ambient occlusion”-ön van a hangsúly, az effektet számoló pixel shadereket compute shaderekre cserélték. A HD 5670 tehát itt sebességelőnyben van, de akárhogy is nézzük, bár az SSAO-t „high” állásba kapcsoltuk, a kártya a korábbi eredményekhez képest így sem húzott el jelentősen riválisa mellől.

Értékelés

A HD 5670-et több szempontból is megvizsgálhatjuk, de egyvalami biztos: egyáltalán nem lett tökéletes. Minden ott kezdődik, hogy mennyibe is kerül. Az 5670 kb. 25 000 forint, és ehhez közeli áron még kaphatunk HD 4850-et, picit drágábban fapados GTS 250-et, nagyjából ugyanennyiért 9800 GT-t, és persze ott van a GT 240 is, illetve a pár ezressel drágább HD 5750. Hogy ha csak az árat és a teljesítményt vesszük alapul, akkor a HD 5670-et nem mondanánk még csak megfontolandó alternatívának sem, hiszen a 4850 gyorsabb, nem is kevéssel, nem beszélve a GTS 250-ről. Éppen ezért azoknak, akik játékos kártyára vágynak ebben az árkategóriában, mi a HD 4850-et vagy a két gyorsabb GeForce egyikét ajánlanánk amíg még kaphatóak. Igen, valóban, ezek a modellek már „elavultak”, mert méretre nagyobbak, jobban melegednek, egyes típusok hangosak is, a DirectX 11 támogatásának híján vannak, és a HD hangsávokat sem képesek átengedni. Ám ha játékról van szó, akkor az 5670 nem igazán rúg labdába mellettük, és akkor ott van pár ezressel drágábban az 5750, ami a 4850 teljesítményét hozza a HD 5000-es széria pozitívumaival (alacsony fogyasztás/melegedés, funkciólista) együtt. Jobban belegondolva, a DX 11 támogatása sem éppen egy olyan tulajdonság, ami miatt az 5670 vonzó lenne, hiszen láthattuk, hogy DX 11-es módban a kártya teljesítménye hagy némi kívánnivalót maga után, legfeljebb arra használhatjuk, hogy megnézzük, mit is nyújt ez az API.

Ugyanakkor, mint kis PC-be, avagy HTPC-be való videokártya, úgy tűnik, hogy jelenleg ez a legjobb, ami kapható. Teljesítménye általában magasabb, mint a GT 240-é, funkcionalitásban is felsőbbrendű, bár az igaz, hogy a fogyasztása lehetne alacsonyabb, de szerencsére a melegedéssel nincs gondja. Eleve már az is nagy szó, hogy az 5670-nel az egyre elterjedtebb 1680x1050-es felbontás játszható szinte minden játékkal. Mindent összevetve: a HD 5670 egy jó kis VGA lett, a néha-néha játékra vetemedők számára elegendő teljesítményt nyújt, de túl van árazva, és csak egyetlen felhasználási területre tudjuk ajánlani. Ami a mi szubjektív véleményünket illeti, a HTPC-s VGA megvásárlásával megvárnánk a kisebb Radeonokat, ugyanis szerintünk felesleges játékerőre kifizetni a pluszpénzt, amikor a HTPC-t eleve nem játékra használjuk, ott inkább az alacsony fogyasztás, a kis méret és a funkciólista (hang és filmlejátszási képességek támogatása) az elsődleges, márpedig ha a HD 5400 tudni fogja mindazt, amit a HD 5670, akkor az lesz az igazi adu ász ezen a téren.

fLeSs

A tesztben szereplő videókártyákat a Ramiris Europe Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.