Hirdetés
Memóriasebesség, tömörítés
A memóriasávszélesség lemérése az Everestet vettük elő, a memória-benchmark eredmények több meglepetéssel is szolgálnak. A Pentium M az i855-ös lapban aszinkron egycsatornás DDR333-as sebességen igen gyenge eredményeket ér el, ám látható, hogy egy 875P chipsetes lapban kétcsatornás üzemmódban sem nő igazán sokat (20-30 %) a memóriasávszélesség, DDR266-ös sebességhez képest az elméleti maximum 4,2 GB/s igen messzi áll a 3063 MB/s-os olvasási sebességtől. Az már más lapra tartozik, hogy a Pentium M számára nem is túl lényeges ez a kérdés, később meglátjuk, hogy miért. Az Athlon 64-ekről már régóta tudjuk, hogy az integrált memóriakontrollernek hála mindig megközelítik az elméleti maximális memóriasávszélességet, így van ez az Socket 754-esek esetében is, és a Socket 939-esek is jól szerepelnek. Utóbbiak esetében kissé furcsa, hogy ahogyan nő a processzor órajele, úgy közelít a memóriasávszélesség is az elméleti maximumhoz (6400 MB/s). A Northwood magos Pentium 4-ek a Gigabyte lapjának köszönhetően nagyon jól szerepelnek, a BIOS-ban bekapcsolható egy Command Per Clock opció is, ami megfelel az Athlon 64-eknél megismert Command Rate-nek, ezzel a memóriaírás nagy mértékben felgyorsítható. A Prescottok a Northwoodokhoz képest továbbfejlesztett hardveres előbehívásnak és a nagyobb gyorsítótárnak köszönhetően a memóriaolvasás során gyorsulnak, és megközelítik a Socket 939-es Athlon 64-eket! A teszt leggyorsabb memóriasebességével a P4EE 3,73 GHz-es változata büszkélkedhet, a közel 7,5 GB/s-os memóriaolvasás a 266 MHz-es FSB-nek köszönhető.
Nem minden a memóriasávszélesség, ha az adatokhoz a processzor csak lassan tud hozzájutni, akkor korántsem lesz olyan lenyűgöző a végeredmény. A Pentium M itt sem igazán brillírozik, a teszt legalacsonyabb eredményeit éri el az egycsatornás memóriavezérlővel felszerelt 855-ös chipset miatt, illetve a kétcsatornás memóriavezérlővel megnövekedett késleltetések miatt a 875-ös platformon. Érdekesség, hogy a Northwood magos P4-ek a memóriasávszélességi tesztben lemaradtak, azonban a kisebb sávszélességhez gyorsabb memóriaelérés párosul, ezzel némileg kiegyenlítve a Prescotthoz fűződő viszonyukat. Az Athlon 64-ekhez „no comment”, az integrált memóriavezérlő megteszi a hatását, az adatok a lehető legrövidebb úton vándorolnak a processzor és a memória között, míg a Pentium 4-esek esetében a chipset is közbeszól. Következzenek a valós alkalmazások.
Első tömörítőprogramunk a WinACE. A 2,1 GHz-es Pentium M processzor „csak” egy 3 GHz-es Prescott teljesítményét tudja nyújtani, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a 875-ös chipsettel 7 %-ot gyorsult a tömörítés, ezzel utolérve egy 3,4 GHz-es Prescottot. Ebben a tesztben a Prescottok ütik a Northwoodokat, de ez kevés az Athlon 64-ek ellen, melyek a rendkívül rövid futószalagnak és az alacsony memóriakésleltetéseknek köszönhetően legázolják a Pentium 4-eket. A Pentium M esetében csak az előbbiről beszélhetünk, ennek tudható be, hogy azonos órajelen lassabb az Athlon 64-nél. A kétcsatornás memóriavezérlő az Athlon 64-en ebben az esetben nem segít.
A WinRAR eddigi tesztjeinkben a WinACE-nél erősebben függött a memóriasávszélességtől, és ez esetben is így van. A Pentium M itt és most még jobban elvérzik, mint WinACE alatt, ez annak köszönhető, hogy a Pentium 4-ek viszonylag jobban szerepelnek a magas memóriasávszélességi értékeknek köszönhetően, a Prescottok néhol az Athlon 64-ekkel vannak pariban (ami kicsit meglepő). A Northwoodok itt is lassabbnak bizonyulnak a Prescottoknál.
A 7-Zip személyében egy olyan tömörítőprogramot tisztelhetünk, mely képes kihasználni a többprocesszoros működést, így a Pentium 4-ek Hyper-Threading technológiáját is. Ez meg is látszik az eredményeken, a Prescottok (melyek ismét gyorsabbak a Northwoodoknál) gyorsabbak az azonos modellszámozású Athlon 64-eknél is. A Pentium M 7-Zip alatt szinte teljesen úgy viselkedik, mint az Athlon 64, a vele azonos órajelű AMD processzorokkal áll körülbelül egy szinten.
Az eddigieket összegezve, tömörítőprogramokban egy 2,1 GHz-es Pentium M egy 2,8 és 3 GHz körüli Pentium 4-essel, illetve egy 2-2,2 GHz körüli Athlon 64-gyel áll egy szinten. Ezek a programok főleg az Athlon 64-eknek kedveznek, köszönhetően a gyors parancsvégrehajtásnak (rövid pipeline) és a gyors memóriaelérésnek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
