Külvilág, ergonómia
Már hónapokkal a Panasonic DMC-GX7 hivatalos bemutatója előtt megindult a találgatás, hogy vajon miért késik ennyit a DMC-GX1 utódja, és milyen újdonságokat fog majd belecsomagolni a gyártó. Az új szolgáltatásokról és funkciókról szóló álmodozás mellett rengetegen adtak hangot a formatervet illető kívánságaiknak. A legtöbben a régi, 4/3-os DMC-L1 fotómasina vonalait szerették volna viszontlátni – a GX7 láttán pedig úgy tűnik, a Panasonic meghallgatta a rajongókat. Első pillantásra legalábbis van hasonlóság az L1 és a GX7 között.
A GX7 megőrizte a GX1 elődmodell vonalvezetését, azonban a nagyobb, hangsúlyosabb markolat és a valamelyest jobbra eltolt objektívfoglalat mégis egy teljesen más gép látszatát nyújtja elölről szemlélve. A bajonett eltolására a nagyobb markolati rész miatt volt szükség, hogy a fotós keze (pontosabban ujjai) kényelmesebben elférjen(ek), több hely legyen a fogantyú és az objektív között. A markolat elülső részében látható az AF segédfényének ablakocskája – ezen az apró részleten kívül más nem is nagyon található a frontlemezen. Azaz de, az objektív reteszének kioldója.
A hátoldalon egy érintésérzékeny, 3”-os kijelző található, ami lefelé kb. 30°-ban és felfelé kb. 90°-ban dönthető. A komoly mozgatómechanika hosszú élettartamot ígér, de azért jobban örültünk volna vagy egy fixen rögzített, vagy egy kihajtható és elforgatható LCD-nek (mint a G6, illetve GH3 vázakon). A rögzített egérmozinak azért lett volna értelme, mert egyrészt állványra szerelve amúgy is nehézkes, sőt, nagyobb cseretalpak esetén szinte lehetetlen a panelt megdönteni (a kijelző éle ugyanis felfekszik a cseretalpra), másrészt mert a fantasztikus felbontású elektronikus kereső maga is 90°-ban felhajtható. A mozgatható kijelzőnek így tehát csak akkor van igazán értelme, ha fejünk fölé tartjuk a masinát és úgy fotózunk.
Visszatérve az elektronikus keresőhöz: amikor a GX7 még csak pletykaszinten létezett, illetve előkerültek róla az első szabadalmi bejegyzések, akkor még senki sem hitte el azt, hogy a beépített EVF dönthető lesz. Ez a megoldás ugyanis – legjobb tudomásunk szerint – teljesen egyedülálló, sem a Panasonic, sem más gyártó nem alkalmazott eddig ilyet. A kereső egyébként 2,76 millió képpontos felbontással rendelkezik, képfedése körülbelül 100%-os, nagyítása pedig 1,39-szeres, ami 35 milliméteres rendszerre fordítva kb. 0,7-szerest jelent. A szemüvegesek is örülhetnek, hiszen -4/+3 közt lehet beállítani a dioptriaértéket. A kereső képe gyors gépmozgatásnál sem esik szét, nem találkoztunk a „szivárvány effektussal” sem (svenkeléskor látszanak az RGB színekre bontott képélek). Sötétben kissé belassul a képfrissítés (az EVF jelerősítéssel világítja ki a keresőképet) és némi zaj is látszódik, de ehhez már olyan rossz fényviszonyok kellenek, hogy ilyenkor optikai keresőn keresztül szinte semmit sem lehetne látni a témából.
Még a hátoldalnál maradva látható, hogy a GX7-re összesen négy fizikai, szabadon programozható funkciógombot helyeztek el. Amúgy a nyomógombok minősége jó, méretük pont jó lett. Szubjektív érzetre a GX1 gombjai gyengébb minőséget képviselnek. A hátoldalon látható vezérlőtárcsa nyomógombként is funkcionál, akárcsak a GX1-nél. A kezelőszervek kellemesen kézre esnek, de a markolatot fogó kéznek kissé zavaró a nyakpánt rögzítő fémfüle.
A gyártó határozottan húzza meg a válaszvonalat a G/GH és a GX sorozat között, mert hiába tud a GX7 is teljesen manuális videót rögzíteni (erről majd kicsit később), nincs se külső mikrofonnak, se fejhallgatónak csatlakozó kialakítva. A váz bal oldalán, egy gumifedél mögött csupán a szokásos USB, HDMI és vezetékes távkioldó aljzatokat találjuk.
A beépített villanó a retesz elhúzására pattan fel (azaz a „legautomatább” módban sem fog magától felnyílni) és ujjal lefogható pozícióban is megállítható, tehát a plafonra is deríthetünk vele.
A vaskos markolatba egy viszonylag szerény teljesítményű akkumulátor került, amivel körülbelül 300 képet és félórányi videót tudtunk elkészíteni rengeteg menüzéssel együttesen. A CIPA standard tesztje szerint egy töltéssel körülbelül 350 fénykép készíthető, amely érték reálisnak tűnik próbánk után.
Amint a markolat gumiján látható ikon is mutatja, itt található az NFC chip, tehát ide kell érintenünk a szintén NFC egységgel megáldott okostelefont (vagy táblagépet), ha gyorsan és fájdalommentesen szeretnénk a két eszközt összepárosítani.
A Panasonic DMC-GX7 két, a tükörreflexes gépekhez hasonló elrendezésű vezérlőtárcsával rendelkezik, így manuális módban közvetlen és gyors hozzáférésünk van az expozíciós értékekhez. Érdekesség az elülső tárcsa elhelyezése, amely a kioldó körül foglalja el helyét. Felülnézetből a következő részegységeket láthatjuk a masinán balról jobbra haladva: dönthető elektronikus kereső, vakusaru, beépített vaku, a filmfelvétel dedikált gombja, kioldó és elülső tárcsa, módválasztó és a bekapcsoló kar.
Tetszetős, neoretrós külsejével magára vonzza a figyelmet a Panasonic DMC-GX7, ráadásul a szemrevaló megjelenéshez jó ergonómia és kellemes kezelhetőség is társul. A váz a kisebb, fix gyújtótávolságú objektívekkel, de a nagyobb zoomobjektívekkel is kiegyensúlyozottan viselkedik a fotós kezében. A szemléltetés végett összeállítottunk pár összehasonlító képet a régi GX1-gyel:
Adatlap
| Panasonic DMC-GX7 | |
  |
|
| Érzékelő típusa, mérete | Live MOS 4/3" |
|---|---|
| Effektív felbontás | 16,1 MP |
| Optika | cserélhető |
| Bajonettrendszer | m4/3 |
| Pormentesítő rendszer | van, Supersonic Wave Filter |
| Záridő | 1/8000 – 60 mp; 1/16 000 – 1/25 mp filmfelvételnél elektronikus zárral |
| LCD | dönthető, érintésérzékeny 3"-os TFT LCD 1 036 000 képpontos felbontással |
| Elektronikus kereső | LCD 2 764 800 képpontos felbontással, 100%-os képfedéssel, 1,39-szeres (ekvivalens 0,7-szeres) nagyítással, dioptriaállítási lehetőséggel |
| Belső memória | nincs |
| Támogatott memóriakártyák | SD/SDHC/SDXC |
| AF típusa | kontrasztérzékelő AF rendszer, 23 AF ponttal, AF segédfénnyel |
| AF módok | arcérzékelés, AF követés, 23 mezős AF, 1 mezős AF, pinpoint AF, érintéses AF, MF segéd |
| ISO érzékenységtartomány | ISO 125-25 600 |
| Fénymérés módja | TTL nyíltrekeszes fénymérés, 1728 zónás multimintázatú érzékelési rendszer, intelligens többmezős, központi súlyozású, szpot |
| Fehéregyensúly | auto, napfény, felhős, árnyékos, izzó, vaku, egyedi 1, egyedi 2, K-fok (2500-10 000, 100 K-s lépésekben) |
| Vaku | kulcsszám 7, X-szinkronsebesség 1/320 mp |
| Vakuüzemmódok | automata, vörösszem, be, lassú szinkron, kikapcsolva |
| Exponálás | egy kép, sorozatfelvétel; önkioldó (2, 10 mp) |
| Üzemmódok | P, A, S, M, C1, C2, C3, sémák, kreatív mód, videofelvétel, intelligens automata |
| Scene üzemmódok | tiszta portré, selymes bőr, háttérvilágítás lágyítása, háttérfényben tiszta, relaxáló tónus, édes gyermekarc, kiemelt jelenet, élénk kék ég, romantikus naplemente, élénken ragyogó naplemente, csillogó víz, tiszta éjszakai táj, hideg éjszakai ég |
| Felbontás | [4:3] 4592x3448 (L) / 3232x2424 (M) / 2272x1704 (S) / 1824x1368 (3D objektívvel) / [3:2] 4592x3064 (L) / 3232x2160 (M) / 2272x1520 (S) / 1824x1216 (3D objektívvel) / [16:9] 4592x2584 (L) / 3232x1824 (M) / 1920x1080 (S) / 1824x1024(3D objektívvel) / [1:1] 3424x3424 (L) / 2416x2416 (M) / 1712x1712 (S) / 1712x1712 (3D objektívvel) |
| Nyers (RAW) fájl | van, RW2 |
| Videofelvétel | van, MP4, AVCHD |
| Videó minősége | 1920x1080 (50, 30, 25 fps), 1280x720 (30 fps), 640x480 (30 fps); adatfolyam: maximum 28 Mbps |
| Extrák | Wi-Fi, dönthető és érintésérzékeny kijelző, négy fizikai funkciógomb, NFC |
| I/O interfész | USB 2.0, HDMI, vezetékes távkioldó (2,5 mm) |
| Áramellátás | Li-ion akku (7,2 V, 1025 mAh) |
| Méret | 122,6 x 70,7 x 54,6 mm |
| Tömeg | 402 g (akkuval és memóriakártyával együtt) |
| Váz anyaga | műanyag, fém |
| Fogyasztói ár | 279 900 Ft (csak a váz) |
| Garancia | 1 év |
Menürendszer
Ha valaki látott már Panasonic menürendszert, akkor azonnal otthonosan fog mozogni a GX7 menüjében is, ugyanis egy az egyben ugyanolyan, mint a korábbi m4/3-os modelleké. Öt fő csoportra oszlik a rendszer: az első a felvétel, a második a mozgókép, a harmadik az egyéni beállítások, a negyedik az általános beállítások, míg az utolsó, az ötödik a lejátszás. Szokás szerint az első csoportban a képalkotáshoz közvetlenül kapcsolódó paramétereket találhatjuk, mint például a fotóstílust, a képarányt, a felbontást, a minőséget, a fénymérést és hasonlókat.
A mozgókép menüpontban értelemszerűen a filmfelvétel funkcióihoz nyerünk hozzáférést, mint például a felvételi formátum, a felvétel minősége, az expozíciós mód, az autofókusz, a mikrofon tulajdonságai.
A következő rész az egyéni beállításokat tárolja. Ide olyan egységek kerültek, mint például a saját beállítások memóriája, a szemérzékelő tulajdonságai, az AF segédfény, a manuális élességállítás segédjei, a gombkiosztás, az érintőképernyő tulajdonságai és társaik.
Az általános beállítások halmazában az órabeállítás, a dátum, a Wi-Fi paraméterei, az energiatakarékos opciók, az USB üzemmódja, a kijelző és a menü háttérszíne, a 3D lejátszás, a gép nyelve, a szenzortisztítás, a memóriakártya formázása és hasonló tételek szerepelnek.
Az utolsó, azaz a lejátszás pontban a képanyagok visszanézésekor aktuális funkciókat találjuk. Ide tartozik a diabemutató, a címszerkesztés, a retusálás, az alapvető videó szerkesztés, a fájlok védelemmel való ellátása (törlés ellen) és hasonlók.
Minden egyes fő menüpont több oldalra van osztva, s van, ahol nyolc, van ahol kevesebb lapon szerepelnek a szolgáltatások. A rendszert beállíthatjuk úgy, hogy kilépéskor elmentse az aktuális pozíciót, tehát újra belépéskor ugyanott folytathassuk a paraméterezést, mint ahol abbahagytuk, de ez mellőzhető is, akkor minden esetben az első csoport első pontjából indulunk.
A Panasonic DMC-GX7 is rendelkezik gyorsmenüvel, amit a dedikált nyomógombbal hívhatunk elő. Ide a fotózáshoz és a filmfelvételhez legszükségesebb funkciókat tette be a gyártó, mint a fotóstílust, a vaku paramétereit, a filmfelvételre vonatkozó adatokat (felbontás, formátum stb.), a képarányt, a képminőséget, a fókuszmódot, a fénymérést stb. A GX7 teljes menüjének bebarangolása alábbi videónkon tekinthető meg:
Működés I.
Manapság már szinte nem jelenik meg középkategóriás (vagy a fölötti) fényképezőgép vezeték nélküli funkciók nélkül, így nem csoda, hogy a GH3, G6 és a GF6 után a GX7 szintén rendelkezik Wi-Fi és NFC modulokkal. A fotómasina így természetesen nem csak fájlmásoláshoz, hanem távvezérléshez is használhatja a Wi-Fi-t – okostelefonokra és táblagépekre egyaránt letölthető a Panasonic Image App, amivel iOS és Android operációs rendszerek alatt egyaránt élvezhetjük a kábelmentes életet. A DMC-G6-ról szóló cikkünkben már szinte mindent leírtunk a Wi-Fi és az NFC működéséről, ezért most csak átemeljük az idevágó szövegrészeket:
„A G6 nagytestvérénél, a GH3-nál időközben nagyon megszerettük a vezeték nélküli funkciókat (távkioldás, adatátvitel), ezért örömmel vettük, hogy a gyártó a kedvezőbb árú gépekbe is beépíti a Wi-Fit. Sőt – mint már említettük – a G6 rendelkezik az összepárosítást nagymértékben megkönnyítő NFC (Near Field Communication) technológiával, ami még anno kimaradt a GH3-ból. Az „egyérintéses” beállításnak azonban az a feltétele, hogy olyan okostelefonnal vagy táblagéppel rendelkezzünk, amely ezt az eljárást szintén támogatja, tehát van benne NFC chip. A próbák során nekünk a „nehezebb” (értsd: manuális) utat kellett választanunk, mert a tesztjeinkhez használt Lenovo táblagépből kimaradt ez a dolog. A Panasonic DMC-G6 távvezérléséhez és szolgáltatásainak használatához szükségünk lesz a gyártó legújabb alkalmazására, amely iOS és Android alá egyaránt elérhető. A szóban forgó szoftver a Panasonic Image App 1.6.1-es verziója – a korábbiak nem támogatják a G6 gépet.
Pánikra azonban semmi ok, annyi a különbség, hogy a felhasználónak NFC hiányában magának kell bepötyögnie a meglehetősen hosszú és változatos jelszót, amit a fényképezőgép a csatlakozási művelet során megad (lásd fenti képernyőkép). A hálózati beállításoknál az SSID-t igény szerint meg lehet változtatni, aminek van is értelme, hiszen könnyebb a vezeték nélküli eszközök táborában a „G6-ra” rákeresni, mint – fenti esetben – „G6-E4108A-ra”. Csatlakozás után a G6 megjegyzi a párosított eszköz beállításait, így nem kell minden egyes újracsatlakozásnál megadni a jelszót. A csatlakozás egyébként történhet helyi hálózaton keresztül vagy közvetlenül is (Wi-Fi direkt). Ha útválasztónk rendelkezik WPS gombbal, akkor gyorsabban végezhetünk, de ha nem, akkor sincs baj, csak akkor meg kell adni a G6-nak a helyi titkosítást és a hálózati jelszót.
A menüben kiválaszthatjuk, hogy milyen műveletet szeretnénk elvégezni Wi-Fi-n kommunikálva. Választható a távvezérelt fotózás és képmegtekintés, a fotók a megfelelő tudással rendelkező tévére való továbbküldése, a kioldás után a fotó automatikus továbbküldése a párosított eszközre (a képek a fotómasina memóriakártyájára is felkerülnek), vagy a fényképezőn tárolt fotók másolása. A már említett Panasonic Image App alkalmazásnak három alapvető működési formája van: az első a kamera távvezérlését szolgálja (több funkciót és paramétert is elérünk általa, mint a gyorsmenü, az érintéses fókuszálás vagy a kioldás, de a „léptetett animáció” is innen vezérelhető), a második a képvisszanézés és a másolás, míg a harmadik a GPS naplózás, ahol az adott fényképek EXIF adataihoz akár hozzá is rendelhetjük azok készültének koordinátáit.”
Hirdetés
A pásztázó panoráma módot a GX7-nél is megtaláljuk, azonban itt nem a módválasztó tárcsán, hanem a sémák közt kell keresni. Érdekes, hogy míg a G6-nál bökkenők nélkül működött ez a szolgáltatás, addig a GX7-nél szinte csak állványról sikerült a panorámakészítés, szabadkézből ugyanis állandóan hibát jelezve kilépett (vagy túl gyors, vagy túl lassú, vagy nem megfelelő irányú volt az elektronikának a mozgásunk). Ha azonban sikerült végiglőni a látképet, akkor az nagyon szép, jól összerakott lett, csak radikális fényviszonyok közepette lehetett látni némi expozíciós eltérést az illesztéseknél. Kár, hogy a gép csak a végeredményt menti el, az egyes képkockákat nem.
A kreatív szűrőknek a GX7 módválasztó tárcsáján is dedikált pozíció jutott. Mint a korábbi Panasonic m4/3-os gépeknél, úgy itt is szívesen és gyakran használtuk ezeket, de főleg a drámai tónust, a szépiát, a lágy fókuszt vagy a miniatűr hatást.
Működés II.
Fontos kiegészítés: utólag derült ki, hogy a tesztelt fényképezőgép hardvere még végleges előtti változat volt, így a képstabilizátor jóval a tervezett alatt teljesített, ezért az erre vonatkozó észrevételeink nem érvényesek, a szenzormozgatásos stabilizátort majd egy későbbi vázzal ismét le fogjuk tesztelni!
A Panasonic DMC-GX7 az első olyan MILC masina a gyártótól, amely vázba épített, szenzormozgatásos képstabilizátorral is rendelkezik. Érdekesség, hogy amint olyan objektívet teszünk a vázra, aminek saját stabilizáló rendszere van, a vázon belüli azonnal kikapcsol és még menün belül, opcionálisan sem választható. Ha azonban stabilizátor nélküli lencserendszert csavarunk a gépre, a menüben ismét előbukkan a szenzormozgatásos stabilizátor. Próbánk során azonban nem voltunk lenyűgözve a működésétől, ugyanis 1-1,5 FÉ előnyre volt csupán képes a rendszer, ami ráadásul mozgóképfelvételhez nem is kapcsolható be.
A GX7-ben is megtalálható az időeltolásos felvétel (time lapse), illetve a léptetett animáció (stop motion), melyekkel érdekes videókat készíthetnek a művészi beállítottságúak. Előbbit bizonyára senkinek sem kell bemutatni, hiszen számos fényképezőgép rendelkezik már ilyen szolgáltatással: a fényképezőgép beállított időközönként elkészít egy-egy képet, majd a képsort mozgóképpé fűzi össze, amint lejárt az előre beállított felvételszám. Az új, léptetett animációval pedig a régi gyurmafigurás mesefilmekhez hasonló videókat készíthetünk. Az egyes általunk lőtt képkockákat a készülék mozgóképpé rakja össze egy gombnyomásra.
Csakúgy, mint a gyártó más m4/3-os gépeinél, úgy itt is lehetőségünk van arra, hogy a funkciógombokhoz saját igényeinknek megfelelő funkciót, szolgáltatást rendeljünk (a gombokhoz rendelhető funkciók tömkelegét a menüről forgatott videónkban lehet megtekinteni).
Nem újdonság már a kézi élességállítást nagy mértékben segítő focus peaking sem, ahol az éppen éles témarészlet kontúrjai színes vonalakkal kerülnek kiemelésre. A segéd konfigurálható: egyrészt az intenzitás (alacsony/magas), másrészt a kiemelések színe is variálható (a téma szín- és fényvilágától függően érdemes választani). Ha ez nem lenne elég, akkor kézi élességállításkor a kiválasztott fókuszmező alatti kép kinagyítását is kérhetjük.
Eddig szinte az összes elektronikus keresővel megáldott készüléknél megnéztük, milyen gyors a képváltás a hátsó LCD és az EVF között, így nem maradhatott ki most a GX7 sem. Amint a lenti videónk is mutatja, a sebesség szinte ugyanaz, mint a G6 és a GH3 modelleknél.
A Panasonic DMC-GX7 érintőkijelzője több ponton képes egyszerre érzékelni, ha megtapizzuk, aminek több előnye is van a használat során. Például képnézegetéskor két ujjal végzett „tátika” mozgással felnagyítható vagy zsugorítható a fotó. A művelet egyébként rendes használat során zökkenő- és akadásmentes, filmünkön a képernyőt felvevő kamera mögül ügyetlenkedve kissé döcögősen ment:
A HDR, avagy nagy dinamikatartományt felölelő fotózás mellett (csak JPEG képekkel lehetséges) hasznos szolgáltatás lehet nehézkes fényviszonyok közepette (nagyon kontrasztos témánál, ahol sok a világos és a sötét rész) a világos/sötét részeket egyengető funkció, ami négy előre beprogramozott állással rendelkezik. A világossági görbéket (világos és sötét részekre felosztva) -5/+5 szintek között lehet módosítani. Összesen hármat menthetünk el a saját „görbekreációnkból”.
Látható tehát, hogy a Panasonic igyekezett minden jóságot átörökíteni a korábban bemutatott gépekből a GX7-be, amivel a hétköznapi használatot sokkal kényelmesebben élhetjük meg. Valóban hasznos és praktikus az elektronikus kereső dönthetősége, a kreatív szűrők, a manuális fókuszsegédek, illetve a különleges videómódok (time lapse, stop motion).
Képminőség - frissítve
A Panasonic DMC-GX7 képminőségét a legújabb, 8.2.0.94-es számú Adobe Camera RAW segítségével immár a nyersfájlok alapján is meg tudtuk nézni, a korábbi Raw Therapee-s konverziókat elvetettük. Íme, ISO-s képeink (balra a gép saját JPEG fájljai, jobbra az Adobe Camera RAW által generált tömörített állományok):
Az Adobe Camera RAW-s átalakítást az alkalmazás gyári értékein hajtottuk végre, tehát a zajszűrés maradt 0 (luminancia) és 25 (krominancia) 50-es értékű színrészlettel. Az élesítés maradt a szokásos 25 (mértéke), 1,0 (rádiusz), 25 (részlet) és 0 (maszkolás).
A zajos képek elkészítése előtt a gépen belüli összes szűrést, amennyire lehetett, kikapcsoltuk, illetve levettük (fotóstílusok között a standardnál -5-ös értékre vettük a zajszűrést). Ennek tükrében megállapítottuk, hogy a GX7 saját JPEG fájljai ISO 1600 és ISO 3200 között kezdenek kissé elmosódni, azonban zajnak ISO 6400-ig (inkluzíve) nincs látható nyoma. ISO 12 800 és ISO 25 600 mellett sem esnek szét a színcsatornák, így például a sötét képrészleteken nem csordul túl a kék, nem mosódnak össze a színfoltok.
A nyers fájlok alapján látszik, hogy – mint általában – a GX7-tel is akkor érhetjük el a legjobb képminőséget, ha RAW-ban fotózunk, és magunk hajtjuk végre a konverziót. Korábbi feltételezésünk, hogy az RW2 állományokban legalább +2 FÉ tartalék van a gép saját JPEG fájljaival szemben, szinte száz százalékosan beigazolódott. Következzenek képmintáink:
ISO 200, F6.3, 1/640 mp, 150 mm | ISO 200, F2.8, 1/5000 mp, 45 mm | ISO 200, F8, 1/320 mp, 45 mm
ISO 200, F8, 1/200 mp, 45 mm | ISO 200, F2.8, 1/250 mp, 45 mm | ISO 200, F8, 1/160 mp, 45 mm
ISO 200, F2.8, 1/500 mp, 45 mm | ISO 1600, F2.8, 1/80 mp, 45 mm | ISO 200, F10, 1/500 mp, 32 mm
ISO 200, F1.7, 1/5000 mp, 20 mm | ISO 200, F4.5, 1/800 mp, 20 mm | ISO 800, F5.6, 1/320 mp, 140 mm
ISO 800, F10, 1/1300 mp, 140 mm | ISO 200, F3.5, 5 mp, 8 mm | ISO 200, F8, 1/200 mp, 45 mm
ISO 1600, F8, 1/250 mp, 45 mm | ISO 200, F5, 1/200 mp, 14 mm | ISO 200, F6.3, 1/160 mp, 42 mm
ISO 200, F7.1, 1/200 mp, 42 mm | ISO 200, F8, 1/250 mp, 42 mm | ISO 1600, F6.3, 1/8000 mp, 42 mm
ISO 200, F9, 1/250 mp, 32 mm | ISO 200, F5.6, 1/100 mp, 42 mm | ISO 200, F6.3, 1/160 mp, 42 mm
ISO 200, F6.3, 1/200 mp, 42 mm | ISO 200, F5.6, 1/125 mp, 42 mm | ISO 200, F2.8, 1/50 mp, 45 mm
ISO 200, F9, 1/640 mp, 14 mm
Filmfelvétel és értékelés
Ha videózásról van szó, akkor a DMC-GH3 verhetetlen – ezen a tényen a GX7-tel sem szeretne változtatni a gyártó, azonban látható, hogy a Panasonic mérnökei igyekeznek megfelelni a rajongók kívánalmainak, s már a G6-ban is elérhetővé tették a manuális mozgóképfelvételt. Nincs ez másképp a GX7 esetén sem, azaz már ez a masina is megkapta a dedikált videofelvételi módot, melyen belül P, A, S és M módokban vehetjük fel képanyagainkat. Ha a módválasztó tárcsát a videó állásba tekertük, a menüben állíthatjuk be a használni kívánt módot, ugyanis csak így lesz lehetőségünk arra, hogy felvétel közben is változtathassunk az expozíciós paramétereken, vagyis a záridőn (minimum 1/25 mp lehet) és a rekeszen. Azt érdemes észben tartani, hogy felvétel közben csakis beépített képstabilizátoros optikákkal lesz stabilizált a kép, a szenzormozgatás videózás közben nem működik! A legmagasabb érzékenységi érték ISO 3200 lehet, e fölé nem enged kapcsolni az elektronika.
Természetesen a fotóstílusokat mozgóképeinkre is ráhúzhatjuk; a felvételi formátum lehet MP4 vagy AVCHD, a felvétel minősége pedig 1920x1080 @ 50p-ben csúcsosodik, ami körülbelül 28 Mbps-es adatfolyamban merül ki. A felvett hang sztereó, a beépített mikrofon szintje azonban csak három lépésben módosítható felvétel előtt. A szélzajcsökkentés lehet automata, magas, standard, alacsony, illetve kikapcsolt állapotban. Külső mikrofont, fejhallgatót nem lehet csatlakoztatni a GX7-hez. A felvett hang minősége nagyon jó (annak ellenére, hogy csak 125 kbps-os). A mozgóképalkotáshoz is használhatók a korábban már említett világos/sötét részek görbéi, ami nagyon praktikus lehetőség. A képminőség remek, sem moirét, sem jello hatást nem tapasztaltunk videózáskor. Tesztvideó.
Értékelés
A Panasonic feladta a leckét a konkurenciának a DMC-GX7-tel, hiszen több ponton felel meg szinte teljes mértékben az „igényes fotósok társaságának”: Megvan a sokak által kívánt neo-klasszikus vonalvezetés, van beépített elektronikus kereső, ami ráadásul dönthető és első osztályú képminőséggel kényeztet (kontrasztos, gyors frissítésű kép, aminek a színvisszaadása sem rossz), van manuális videofelvételre mód, az állóképek minősége a m4/3 kategóriában szerintünk jelenleg majdnem a legjobb, az ergonómia sem rossz (jó a gombkiosztás, de a gép kiegyensúlyozottsága kisebb és nagyobb objektívekkel is megfelelő), és ráadásul a 280 000 forintos nyitó ár sem nevezhető túl magasnak (ahhoz képest, amit a készülék nyújt, és amennyibe a konkurens gépek kerülnek).
Persze a GX7 sem tökéletes, kár is várni az über-gépet, mert azt egyik gyártó sem fogja letenni elénk az asztalra (ki venné meg akkor a következő, következő és következő fényképezőgépeket?). Jó lett volna azért látni egy mikrofonbemenetet (a füles aljzata már valóban a GH3 kategóriába tartozik), és a beépített, szenzormozgatásos stabilizátor is lehetne hatékonyabb (illetve filmfelvételhez is használható) – de sokkal több kritizálnivalót nem találtunk. Nagyon-nagyon? Igen, nagyon tetszett a masina. Olyannyira, hogy eddigi élményeink alapján egy erős ajánlott címmel tudjuk illetni a GX7-et.
| Termék megnevezése | Panasonic DMC-GX7 |
|---|---|
| Jellemzés | GX1 a négyzeten. |
| Pró | + Magyar menürendszer, + manuális videofelvétel, + programozható gombok és tárcsák tömkelege, + gyors és flott működés, + HDR funkció, + többszörös expozíció, + nagyon jó építési minőség, + dönthető, érintésérzékeny kijelző, + zsizsikesedéstől szinte teljesen mentes EVF, + kényelmes, vastag markolat, + nagyon jól érzékelhető nyomáspontú kioldó, + NFC, Wi-Fi, + pásztázó panoráma mód, + több nagyszerű kreatív szűrő, melyek mozgóképeinkhez is alkalmazhatók, + méltó utódja a DMC-GX1-nek. |
| Kontra | - Akku lehetne izmosabb, - a kijelző nehézkesen dönthető, ha cseretalp van felszerelve a vázra, - viszonylag lassú képváltási sebesség EVF és kijelző közt, - nincs mikrofonaljzat, - a beépített képstabilizátor gyenge teljesítményű. |
| Ergonómia |  |
| Képminőség JPEG | |
| Képminőség RAW | |
| Mozgóképek minősége | |
| Mozgóképfunkciók | |
| Ár/érték | |
| Felépítés, anyaghasználat | |
| Ennyire kellene | |
Panasonic DMC-GX7 fényképezőgép
MLaca
A Panasonic DMC-GX7 fényképezőgépet és a Lumix objektíveket a Panasonic magyar képviseletétől kaptuk kölcsön.
