Programok, BIOS és tuning
Az alaplap üzembe helyezése után kíváncsian helyeztük a hozzá kapott lemezt a CD-meghajtóba.
Katt a nagyításhoz...
A CD behelyezése után automatikusan előbukkanó MSI telepítőprogram rengeteg hasznos és kevésbé hasznos program telepítését ajánlja fel (katt a képekre). Mi ezek közül a CoreCentert és az InfoView névre hallgató programot próbáltuk ki, amely mint később kiderült, a számítógép számos részegységével kapcsolatban képes információt közölni.
Hirdetés
BIOS és tuning
DRAM / Health / High Performance Mode / Performance Mode / D.O.T
Az MSI lapok általában az AMI BIOS-ra épülnek, a 875P Neo sem kivétel. Első lépésben a memóriák időzítésének beállítására szakosodott "DRAM Timing Setting..." menübe léptünk be, ahol a többi Intel 865PE/875P chipsetes alaplaphoz hasonló beállításokat találtunk. Később már a rendszer hőmérsékleteinek, feszültségeinek és fordulatszámainak ellenőrzésére szakosodott "PC Health Status" menüben találtuk magunkat, ahol a Gigabyte lapokkal ellentétben a feszültségek nem egy OK-val vannak jelezve, hanem tényleges értékekkel. Úgy vettük észre, hogy az MSI lap a processzor hőmérsékletét alulméri, tehát a valóshoz képest kevesebbet mutat (P4 2,4 GHz "C" üresjáratban). Következő menüpontunk a "High Performance Mode", amely a memóriaidőzítések csökkentésével a rendszer sebességét ugyan megnöveli, de mezei memóriákkal a rendszer stabilitását is csökkenti. Most pedig lépjünk be a tuningopciók arzenálját felvonultató "Frequency/Voltage Control" menübe. Az itt található "Performance Mode" nem összekeverendő az előzőekben kitárgyalt "High Performance Mode"-dal, ugyanis ez a menüpont nem a memóriák időzítését babrálgatja meg, hanem a PAT-funkció ki-bekapcsolásáért felel. Tesztjeink szerint a PAT a következőképpen alakul: "Normal" módban inaktív, "Fast" módban szintén inaktív, de a memóriakezelés egy leheletnyivel mégis gyorsabb, a "Turbo" mód kapcsolja be a PAT-ot, míg végül az "Ultra-Turbo" fokozat valami olyat művel, amit a mi memóriáink (Corsair XMS PC3500 CL2) sem bírtak szusszal, ugyanis a gép el sem indult.
A következő menüpont a "D.O.T. Range" opció, amely a processzor automatikus túlhajtásáért felel. Az opció láttán nem kell megrémülni, a működési elv nagyon egyszerű, ugyanis mindössze annyi történik, hogy az alaplap a processzor terheltségétől függően bizonyos mértékben megemeli az FSB-t. Amint megszűnik a processzorterheltség, az FSB visszaáll alapállapotba. A menüpont különböző értékei (Private, Sergeant, Captain, stb.) lényegében azt határozzák meg, hogy hány százalékos túlhajtást engedélyezünk az alaplap számára. A "Commander" kapcsoló beállításával a 2,4 GHz-es tesztprocesszort 220 MHz-es FSB-ig tuningolta a CoreCell chip (lásd a képet). Kérdéses, hogy e módszer mellett a bármely okból meghibásodott processzor garanciája érvényes marad-e a későbbiekben, hiszen az Intel nem ad garanciát a tuningra. Mi úgy gondoljuk, hogy amíg ez az opció nem veszélyezteti a rendszer stabilitását, addig nincs probléma, hiszen feszültségemelés nem történik, márpedig így nem rövidül le a processzor élettartama. A későbbi teszteket természetesen az opció kikapcsolása mellett futtattuk le.
DRAM Freq / FSB / AGP / VCORE / VDDR / VAGP
A memória relatív frekvenciája rendkívül széles skálán állítható be, akár aszinkron 533 MHz-en is járathatjuk memóriáinkat, már amennyiben bírják ezt a tempót. Az FSB-t 200 és 500 MHz között 1 MHz-es lépésekben lehet beállítani, az AGP és így a PCI órajele pedig fixálható. Ezen felül a processzor feszültsége az alapfeszültségtől (sajnos lefelé nem lehet állítani) 1,8 V-ig állítható, a memóriák feszültsége 3 V-ig, míg az AGP feszültsége 1,8 V-ig állítható be.
Tuningopciók terén tehát az MSI lapnak nincs miért szégyenkeznie, ezért is óriási elánnal vetettük bele magunkat a tesztprocesszorunk túlhajtásába. Kissé csalódnunk kellett, ugyanis az akár 3,38 GHz-re is képes procinkat "mindössze" 3,2 GHz-ig sikerült stabilan túlhajtani 1,6 V-os magfeszültséggel (a többi alaplappal is maximum ennyit szoktunk beállítani), ráadásul ezt az órajelet a memóriaidőzítések gyengítésével sikerült csak elérni. Sandra alatt így 5,6 GB/mp-es memóriaátvitelt értünk el, ami ugyan nagyon szép eredmény, de láttunk már szebbet is.
Következzenek a tesztek!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
