Monitorba zárt Shuttle

Shuttle X50 kívülről

Amióta kitalálták a számítógépeket, nemcsak képességeik, hanem felhasználási területük is rohamosan változik, fejlődik. Néhány olvasónk biztosan emlékszik még arra az időre, amikor lyukkártyákon kellett beadni az operátornak a programot, majd az eredmény – hogy a harmadik sorban szintaxishiba van – egy hét múlva érkezett. Aztán volt a személyi számítógép, amiről a vastag szemüvegű, főként reál tantárgyakra koncentráló diákok beszélgettek a szünetben. Ma meg van az internet, amin mindenki rajta lóg, MSN-ezik, iwiwezik, tevét etet vagy hasonló jó dolgokat csinál. Egyesek még az ágyba is beviszik. Érdekes lesz megfigyelni, hogyan, merre halad majd tovább a technológia. Sok gyártó szerint a hardver visszatér a „mindent egyben” időszakához. A processzorokba kerülnek a korábban kiszervezett komponensek, egyre több integrált megoldással találkozunk. Mai tesztalanyunk is ezt az irányvonalat képviseli, olyan számítógép, amit egy monitor hátuljára építettek.

Nem először találkozunk hasonló géppel, hiszen teszteltük már az Asus és az MSI megoldását is. A Shuttle X50, amelyet a Bluechip webáruháztól kaptunk kipróbálásra, azért érdekes, mert annak ellenére, hogy egy all-in-one (mindent egyben) számítógép, mégsem teljes konfiguráció. Alap platformja, a kétmagos Atom 330 processzor és az Intel 945GC+ICH7 chipkészlet fix, de memóriáját és merevlemezét mi választhatjuk ki.

Méretben a Shuttle X50 a kisebbek közé tartozik. Kijelzője 15,6 hüvelykes, felbontása 1366x768 pixel, legnagyobb érdekessége pedig a hasonló gépeknél nem egyedi érintésérzékenység. Mivel ujjal vagy a mellékelt ceruzával fogjuk böködni, ezért felülete meglehetősen ellenálló, csak nagyon kis mértékben tükrös. Mint a többi Shuttle számítógépet, az X50-et is úgy formálták, hogy bármilyen környezetbe könnyen beleilleszkedhessen. Hanyagolták a távol-keleti gyártókra jellemző íveket és átlátszó plexit, ehelyett egy kortalan, szögletes formatervet választottak, ami fehérben és feketében érhető el. Elrejtették a bekapcsolót is, a kijelző alatt csak egy széles hangszórósáv látható, ami kényelmes magasságba emeli a monitort.

Oldalt krómozott műanyagból készült betétek egészítik ki a látványt. A hardverelemek a vékony kijelző mögötti kidudorodásban laknak. Első látásra talán kissé átgondolatlannak tűnhet az X50 támasztója, de azt tapasztaltuk, hogy a fémből hajtogatott alkalmatosság a végén a méretes gumibetéttel kellő stabilitással megáll, és megtartja szögét mindenféle felületen. Csak akkor volt egyensúlyi gondja, amikor nagyon meredek szögbe – már-már függőlegesbe – állítottuk a durván három és fél kilós masinát.

Ügyesen, a krómozott káva mögé rejtették el a csatlakozókat, melyekből a kategóriára jellemző kínálatot kaptuk. Balra egy méretes szellőzőnyílás alatt csak két USB és a táp csatlakozója található. Jobbra kártyaolvasó, további három USB, ugyanennyi hangcsatlakozó, Ethernet aljzat és egy kisebb rácsos nyílás sorakozik. A gép hátára került egy analóg (D-Sub) monitorkimenet, ha valaki esetleg második kijelzőt használna vele. Nem rossz elgondolás ez, ha például a külső monitorra kerül a néznivaló, a beépített érintőpanel kezelőszervként funkcionálhat.

Krómozott betéteibe rejtették a Shuttle X50 kevéske irányítógombját. Balra felül található a bekapcsoló, e mögé rejtettek egy arasznyi ceruzát, amivel a kijelzőt böködhetjük. Lejjebb egy +/-, valamint egy váltógomb található, amivel a hangerő és a monitor beállításai módosíthatóak.

Nem része az alapfelszereltségnek, de mi a Bluechip konfigurációhoz kaptunk egy Logitech EX110 vezeték nélküli billentyűzetből és egérből álló készletet. Kétségtelen, hogy hasonló, hagyományos beviteli eszközökre szükség lesz a gép teljes értékű használatához. Az EX110 a Logitech legolcsóbb drót nélküli modellje, szóval az alapvető igényeknek tökéletesen megfelel, de túl sokat nem szabad tőle várni. Van pár multimédiás és alkalmazásindító gombja, de fő billentyűi olcsó hatást keltenek, a mellékelt egér pedig egyszerű, szimmetrikus, háromgombos darab.

Shuttle X50 belülről

Mivel barebone, tehát feltételezhető, hogy a vásárló, a kiskereskedő vagy a nagykereskedő belenyúl, ezért a Shuttle X50 kinyitását semmilyen zárjegy vagy trükkös, könnyen törő, pattintós műanyag pöcök nem gátolja.

Mielőtt belekukkantunk, szót kell ejteni tartórendszeréről. Lábát előrelátóan egy standard, 100 milliméteres VESA rögzítő kerettel fogatták a hátához. Ennek köszönhetően a szabványos rendszerekkel könnyedén falra vagy másik talapzatra lehet szerelni, eléréséhez csak egy műanyagelemet kell kipattintani.

Ahhoz is le kell szerelni a támasztót, hogy bejuthassunk az X50-be. Jó hír ez, mert a masszív rögzítő ezek szerint nem csak a külső műanyaghoz kapcsolódik. Belül az alkatrészek többségét egy vékony, árnyékoló fémlemez takarja, ez alól csak a hűtés lóg ki a hosszú hőcsövével. További pár csavar oldása után eltávolítottuk a fémburkot, és egy újabbat találtunk. Masszív tartókonzol feszült a főbb hardverelemek fölött, ami a rögzítőrendszer része, és négy csavar fogja a kijelzőpanelt rejtő fémházhoz.

Mondhatni netbook méretű alaplap került az X50-be, ahol a rendelkezésre álló tér alig több mint negyedét tölti ki. Jellemzően laptopos alkatrészek találhatóak a gépben: a két memóriafoglalat vagy a mini PCI Express aljzat, amiben az n-es szabványt támogató, szemmel láthatóan kétantennás Wi-Fi adapter csücsül. Mellette, a „sündisznó” alatt rejtőzik az ICH7 déli híd, a hőcsöves fémlap pedig a kétmagos Atom processzort és az öregecske 945GC északi hidat borítja be.

Balra alulra került a szintén notebookos merevlemez, amit fémburok takar. Érdekes részlet az alsó sarkába illesztett aprócska ventilátor. Mellette pici panelen látható még hagyományos, háromtűs ventilátorcsatakozó, szóval akár saját hűtést is eszkábálhatunk a masinába. Lazán elfért volna még a belsőben egy-két szabad mini PCI Express aljzat – mondjuk tévétunernek –, sőt mobil grafikus kártyás MXM modulnak szintén lehetett volna helyet szorítani, de talán még egy 3,5”-os winchester is beférhetne.

Próba

Mint azt korábban írtuk, a Shuttle X50 egy barebone rendszer, tehát bizonyos komponensei a felhasználó (vagy rendszerépítő) által módosíthatók. Az eléggé kompakt atomos platform miatt csak a memória és a merevlemez szabható az igényeinkhez. Az előbbit két foglalat, az utóbbit SATA csatlakozó és 2,5”-os hely fogadja. Kár, hogy chipkészletnek az agg és erőtlen Intel 945GC+ICH7 párost és nem az NVIDIA sokkal potensebb Ionját választották. Annak viszont örülhetünk, hogy Atomból kétmagos jutott, és a Wi-Fi adapter is izmos. Emellett még a Bluetooth modul érdemel említést.

Meztelenül, tehát memória és merevlemez nélkül a Shuttle X50 vételára 130 000 forint környékén mozog. A mi konfigurációnk a Bluechip kínálatából érkezett, 2 GB memóriával, 320 GB-os merevlemezzel és a Logitech kiegészítőkkel felszerelve. Operációs rendszernek a Windows 7 próbaverzióját telepítik rá, melyet 30 nap után aktiválni kell. Ez annyit jelent, hogy a próbaidő letelte után meg kell vásárolnunk az operációs rendszert, vagy másik után kell néznünk. A konfiguráció 160 000 forintos ára a konkurens Asus Eee Top árához igazodik. Igaz, néhány ezressel olcsóbb az Asus, és teljes Windows XP jár hozzá, de memóriája csak 1 GB, merevlemeze pedig 160 GB-os. Hasonló árban mérik az MSI AP1900-at is, melynek az Asusszal azonos felszereltsége, de 18,5"-os a kijelzője és van optikai meghajtója is.

Annak idején éppen egy mini-PC-ben találkoztunk először a kétmagos, Hyper-Threading miatt virtuálisan négymagosnak látszó Atommal. Ez az 1,6 GHz-es parány a több szálra kihegyezett operációs rendszerek és szoftverek világában sokkal virgoncabb egymagos (kétszálas) társánál. Tudását egy Asus Eee PC 1008HA netbookba épített egymagos Atommal vetjük össze, és melléjük állítottuk az egy kategóriával feljebb pozicionált Intel CULV platform legerősebb egymagosát, az 1,40 GHz-es Core 2 Solo SU3500-at, amely az Asus UL50 notebookban dolgozott.

Bizony, a dupla Atom állva hagyta feles márkatársát. Csak a merevlemezre erősen támaszkodó videotömörítős részen nem tudott ráduplázni. Figyelve a több magot és a Hyper-Threadinget is nélkülöző Core 2 Solo számait, sok esetben érvényesült a „sok lúd disznót győz” tétel. Csak azokban a tesztkörökben tudott a dupla Atom fölé kerekedni, amelyek nem többszálasak, vagy ahol valamelyik másik hardverkomponens – cache, memória, merevlemez – a szűk keresztmetszet. Kár, hogy az Atom 330 mellett a régi Intel chipkészlet dolgozott, így memóriakezelésben és HD videók lejátszásában is alulmaradt az Intel CULV platformmal szemben. Pedig ha NVIDIA Ion lenne alatta, akkor az 1080p felbontású, MKV-be csomagolt H.264 kódolású anyagok sem jelentenének neki akadályt. Azért jobb kodekkel a kétmagos Atommal is neki lehet fogni a HD videózásnak, bár a Shuttle X50 esetében a monitor amúgy is csak 720p felbontáshoz elegendő.

Shuttle X50 - Asus Eee PC 1008HA - Asus UL50

Merevlemez-kezelésben a Shuttle X50 320 GB-os Seagate winchestere közelebb volt Intel CULV-s konkurenséhez, mint a hozzá hardverben hasonlóbb netbookhoz. Érdekes, hogy sokkal magasabb löketszerű csúcsot produkált, mint az Asus UL50.

Megvizsgáltuk az érintőképernyő színeit. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Beállítás előtt és utána is a laptopoknál megszokott értékeket mértük. Kalibrálás előtt az optimálistól átlagban 10 deltaE értékkel tért el a gyári színprofil, amit sikerült a tizedére csökkenteni. A Shuttle X50 színprofilja innen tölthető le, és teljes fényerőnél adja a legpontosabb színeket. Fekete háttéren a bevilágítása, műszerrel mérve pedig a panel fényerejének egyenletessége is egészen jó volt. Maximális, 162 cd/m²-es fényereje a 0,9 cd/m²-es minimummal majdnem 200:1 kontrasztarányt ad. Nagyon világos környezetben ez már kevés volt a kijelző megfelelő használatához.

Hogy megjöjjön a hangja, kicsit felmelegítettük az X50-et, ugyanis nyugalmi állapotban csupán 20 dB környékén duruzsolt a hűtése. Félórányi kínzás után sem lett hangosabb, viszont merevlemeze a kezdetben is magas, 52 fokos hőmérsékletről 57 fokig melegedett, amire az operációs rendszer jelezte, hogy túl magas. Pedig teszteléskor kellemes, 24 Celsius fokos hőmérséklet uralkodott a szobánkban. Ilyen hőterhelés hatására a merevlemezek elérési ideje rendszerint emelkedni, átviteli sebességük pedig erősen ingadozni szokott. Ennek ellenére az X50 Seagate adattára vígan bírta a kiképzést. Talán a hőérzékelő csalt, bár ilyet ritkán látni.

Értékelés

Szubjektív kérdés a külcsín, mindenki maga döntse el, hogy melyik LCD-PC külseje nyeri el a tetszését. Nekünk a Shuttle X50 formavilága jobban bejött, mint az Asus Eee Top, a hozzá hasonló MSI AE széria vagy a normál monitort imitáló MSI AP1900. Ezt a gépet sokkal jobban el tudnánk képzelni egy európai ember életterében, mint a többit. További jó pontot érdemel a Shuttle X50 bővíthetősége, pontosabban rugalmas konfigurálhatósága miatt, igaz, a többi masinában is lehet valamilyen módon merevlemezt cserélni.

A többi hardverkomponens fejlesztése már nem olyan lényeges. Platform szinten örömmel láttuk a kétmagos Atomot, mely nemcsak a szintetikus tesztekben, hanem használat közben is bebizonyította, hogy elegendő az alapvető, internetezős igények kielégítésére; mellette már nem is tűnt olyan nagy hiányosságnak az elavult chipkészlet. A jövőre való tekintettel azért jól jönne egy olyan GPU, amelyik be tud segíteni a CPU-nak.

Működés közben egyetlen lényeges gyengeséget tapasztaltunk, azt, hogy a Shuttle X50 merevlemeze 57 fokosra melegedett. Ez adataink biztonságát tekintve nem valami jó hír, mert a merevlemezek rendszerint 55 fokig bírják a gyűrődést hosszú távon. Kisebb látványbeli hiányosság, hogy az USB aljzatokba dugott kiegészítők csúnyán kilógnak a gépből, pár aljzatot tehettek volna a gép hátuljára is.

A jövőben – a mobiltelefonok világához hasonlóan – minden bizonnyal sok érintésre (vagy többszörös, multi-touch érintésre) kihegyezett alkalmazással találkozunk majd. A kezdő felhasználók számára ez a kezelési módszer sokkal intuitívabb, mint a billentyűzet és az egér használata. Egyelőre viszont csak ott tartunk, hogy a szoftverek – különösen a széles körben elterjedtek – még csak a klasszikus kezelési módszerhez vannak igazítva. Amíg ez nem változik, addig szerintünk az érintőfelületeknek csak speciális területeken van esélye a sikerre. Minap például egy kéttagú zenekart láttunk, melyben a gitáros egy hasonló, érintőképernyős gépen választott dobkíséretet énekes társa számára.

Végezetül számoljunk egy kicsit. A Shuttle X50 a Bluechip kínálatában 160 000 forintba kerül, ami durván 30 000 forintos felárat jelent a memória, merevlemez és beviteli eszközök nélküli modellhez képest. A 2 GB notebookos memória, 320 GB-os merevlemez és Logitech EX110 külön nagyjából ugyanennyibe kerül, szóval sok gyárilag bővített géppel ellentétben nem indokolatlan a felár. A Windows 7 próbaváltozata ingyenes, tehát a harminc nap leteltével operációs rendszerre költenünk kell még – feltéve, hogy Windowst választunk. A Shuttle X50 Asus és MSI konkurense is hasonló árban van, de mindkettőnek egymagos Atomja és kisebb merevlemeze van, bár jár hozzájuk Windows XP, és az MSI-nek nagyobb a monitora, sőt optikai meghajtója is van. Mindezek fényében szerintünk a Shuttle nincs túlárazva, és kategóriájában tetszett minősítést érdemel.

Azért nem ajánljuk, mert 80 000 forint környékén lehet kapni kétmagos Atommal, NVIDIA Ionnal és DVD-íróval szerelt nettop számítógépeket, melyeket Windows operációs rendszerrel és beviteli eszközökkel kiegészítve is marad pénzünk egy olcsóbb 22-24 hüvelykes monitorra. Az érintőképernyő meg szerintünk még várhat pár évet.

Shuttle X50

rudi