Az Intel Classmate PC az oktatásban

A magyar kormány – a közép-európai régióban elsőként – 2007 őszén írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy Intel World Ahead program egyes oktatási projektjeit a hazai alap- és középfokú oktatásban bevezetik. A megállapodás három programot érintett: az Intel Teach tanárképző projektet, amely a pedagógusokat segíti abban, hogy megértsék, mikor, miként és hol használhatják fel a technológiai eszközöket az osztálytermekben; az Intel Classmate PC programot, egy olyan iskolai számítógép bevezetését, amelyet kifejezetten a diákok igényeihez szabtak, valamint az Intel skoool Learning and Teaching technológiát, ami egy online oktatási erőforrásnak feleltethető meg.

A pilot azóta lezárult, az eredményeket, tapasztalatokat és tanulságokat az Intel március 25-én osztotta meg a sajtó munkatársaival.

A pedagógusok érdeklődőek

Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója elmondta: az eredményeket tekintve a honosított hardver- és szoftvercsomagok gyakorlatilag elkészültek, vagyis a hazai igényekre testre szabott Classmate PC szinte bevetésre készen áll. Emellett sikeresen lezárult a projektben részt vett tanárok felkészítése, kidolgozták az oktatói gárdáknak szánt tréninglaborok koncepcióját, és elkészültek a szakmai előkészítő anyagok is.

A program tanulságaival kapcsolatban az Intel meglepő fejleményekről számolt be. Elmondásuk alapján úgy tűnik, a projekt nem csupán működik és gyorsan terjed, hanem mind a tanárok, mind a diákok körében gyökeresen változtatta meg az oktatáshoz és a tanuláshoz való hozzáállást. A pedagógusok teljesen önkéntes alapon kezdtek tanfolyamokat és továbbképzéseket szervezni kollégáik számára, melyek keretében megosztották egymással a számítógépek kezelésének technikáját, és igyekeztek megoldásokat találni az üzemeltetés körül kialakult problémákra.

Hirdetés

Írjunk még egy dolgozatot, tanár néni!

Ami ennél is meglepőbb, az a gyermekek körében tapasztalható hatalmas lelkesedés: többször előfordult, hogy a tanórák közti szünet egyszerűen elmaradt – a diákok kérésére. A tanulók ugyanis a kiosztott feladatokat igyekeztek minél eredményesebben megoldani, és a szabadidejüket sem kímélve fogtak neki a felmerülő problémák körbejárásának. Mindemellett egy olyan kérésre is sor került, amely korábban óriási meglepetésnek számított volna bármely osztályteremben: a diákok több dolgozatot szerettek volna írni.

Kétségkívül messzire mutat a nebulók lelkesedése: amellett, hogy élvezik a tanulást, a digitális osztálytermekben projektalapú munkát végeznek, prezentációkat tartanak, amelyek keretében korán megtanulnak csoportban dolgozni. Ezzel párhuzamosan említésre méltó a reáltárgyak iránti növekvő érdeklődés is a kisdiákok körében: miután részt vettek a programban, több gyermek is megfogalmazta vágyát az iránt, hogy a jövőben „mérnök vagy ilyesmi” szeretne lenni.

Ez lehetne a várva várt reform első lépcsője

A program a szülőket sem hagyta hidegen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy viszonylag hamar megértették a projektben rejlő lehetőségeket, és még az is előfordult, hogy a digitális osztálytermek hírére elkezdték a gyermekeket átíratni egyik iskolából a másikba – emellett pedig egyre több család vezette be otthonába az internetet.

Az Intel akként foglalt állást, hogy a Classmate PC-k és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások szerves részei lehetnének a hazai oktatási reformnak: a felsőoktatás és a tanárok képzése gyorsan bevonható a programba, a szülők és az önkormányzatok támogatása megnyerhető, az oktatás színvonala érezhetően emelhető, és – nem utolsósorban – a műszaki szakemberek folyamatosan hangoztatott, egyre aggasztóbb hiánya is orvosolható lenne a természettudományos tárgyak oktatásának módszertanbeli változtatásával. Mindemellett a Classmate PC-ket az Intel helyben akarja gyártani, ami itthoni cégeknek adhatna munkát és folyamatos igényt az új fejlesztésekre. Anyagi kérdésekre terelve a szót, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretén belül a források részben adottak lennének; az Intel számításai szerint a Classmate eszköz ára – függően attól, hogy melyik változatról beszélünk – stabilan 250 és 350 amerikai dollár (55 ezer és 77 ezer forint) között mozoghat, de nagy tételben, 100 ezres rendelési darabszámmal kalkulálva az összeg 40-50 ezer forintra is redukálható. A Classmate PC egyébként jelenleg kétféle kiszerelésben érhető el, a kialakítás alapján az egyiket az általános iskolások, míg a másikat a középiskolások számára fejlesztették ki.

A cikk folytatódik: Ne maradj le, Magyarország!

A program kritikusai azonban úgy vélik, az Intel csupán piacot akar szerezni magának, és a projekt gyakorlatilag nem más, mint egy óriási marketingkampány: azzal, hogy a vállalat az állammal köt megállapodást, politikai vélemények szerint egyszerűen „megveszi a kormányt” – de legalábbis aggályos, ha a cég egyedüli szereplőként jelenhetne meg az oktatási szférában. A pedagógiai vonalon is érkeznek bírálatok, a legnépszerűbb kritika a kézírás képességének elvesztését hangsúlyozza, a diákok egészségét féltők „sugárbetegségek” vagy a diákok látása miatt aggódnak, míg az internet szó hallatán sok szülőnek azonnal a pornó és a molesztálás ugrik be mint potenciális veszélyforrás. Más vélemények szerint a gyerekeknek nem laptopokra van szükségük, hanem új tetőre az omladozó osztályteremben és WC-papírra a mosdókban. A vádakra reagálva az Intel a rövid távú gondolkodás és szakmai szempontok háttérbe szorításának veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Kövessük a macedónokat

A program Portugáliában zajos sikert aratott. Az Atlanti-óceán partján 2008 áprilisában hallottak először a kezdeményezésről, amelyet egy gyors szándéknyilatkozat követett. Rövidesen mintegy 100 ezer pedagógust küldtek el tanfolyamokra, az év végére 500 ezer Classmate PC-t rendeltek meg az általános iskolák tanulói számára, és emellett infrastrukturális fejlesztésekkel széles sávú internetelérést építettek ki több oktatási intézményben. Ezzel párhuzamosan megkezdték a számítógépek helyi gyártását, és szintén lokális cégekre bízták az iskolai rendszerek beüzemelését, karbantartását és a szoftverfejlesztéseket is. Az exportra is komoly hangsúlyt fektettek: a Portugáliában gyártott eszközökből tavaly októberben már 1 millió darabot sikerült Venezuelának értékesíteni.

Pilotok zajlanak a környező országokban is: Romániában egyelőre még csak egy iskolában fut próbaidőszak, Bulgáriában és Szerbiában mostanában indul, míg Csehországban hamarosan startol a projekt. Macedóniában pár hónappal ezelőtt ért véget a program, a gyors kormányzati döntéseknek köszönhetően a tendert már ki is írták, és 71 ezer Classmate PC-re adtak le rendelést – ez annak tükrében, hogy Macedóniát körülbelül 2 millióan lakják, elég szép mennyiségnek tekinthető.

„Manapság sok ország vezetői dolgoznak egy tudásalapú társadalom felépítésén. Az országok úttörő oktatástechnológiai programjai jelentős szerepet játszanak ennek a célnak az elérésében, azáltal, hogy korszerű technológiához adnak hozzáférést a diákoknak, ahogyan olyan oktatást és támogatást is, melyek a 21. századi készségek megszerzéséhez szükségesek. Ezzel egy időben egy fenntartható üzleti modellt hoznak létre, mely munkahelyeket teremt otthon, és értékes kereskedelmi lehetőségeket külföldön. A kormányzatnak az oktatás egy minden részletre kiterjedő megközelítését kell magáévá tenni, mely egyszerre hangsúlyozza a hardvert, a szoftvert, az oktatók továbbképzését, a tanterv fejlesztését és a digitális tartalmakat. Létre kell hoznia egy fenntartható gazdasági modellt, mely munkahelyeket teremt és folytatólagos kereskedelmi lehetőségeket épít ki. Partnerkapcsolatokat kell kialakítania, melyek ötvözik a köz- és magánszféra tapasztalatait és erőforrásait” – szólította meg a kormányzatot és összegezte elképzeléseit az Intel.

Ifj. Zettner Tamás