Intel 975X chipset és a CrossFire - frissítve

Intel Glenwood chipset

Intel lapkakészletekben sosem volt hiány, az utóbbi években a gyártó komoly gondossággal ügyelt arra, hogy a chipsetei köré épülő alaplapokat vásárlók mindig naprakész technológiákhoz jussanak hozzá – ez a gondosság azonban olykor megtévesztő is lehet. Az Intel új processzorgenerációihoz hasonló gyakorisággal (többször hozzájuk igazítva) ad ki friss lapkakészleteket. Ez a tendencia fokozottan jellemző az első LGA775 tokozású Pentium 4-ek megjelenése óta, melyek magukkal hozták a 925X-et és a 915P-t, illetve annak variánsait. Nem sokkal később megjelent a 925XE, mely elődjétől mindössze egy ponton különbözött: támogatta a 266 MHz-es FSB-t, vagyis a legújabb Extreme Edition processzort. Aztán megjelent a 955X és a 945P, melyek, bár hoztak néhány újítást az előző generációhoz képest, valójában csak a kétmagos processzorok támogatásában különböztek tőle markánsan.

Az Intel stratégiája különösen azok számára kedvezőtlen, akik akár alkatrészenként összerakott, akár egyben megvásárolt konfigurációjukat szeretnék oly módon továbbfejleszteni, hogy egy erősebb vagy nagyobb tudású processzor miatt ne kelljen rögtön alaplapot, memóriát, netán más komponenseket is cserélni. A 925X/915 sorozat és a 955X/945 sorozat között funkcionalitásban, teljesítményben nem sok különbség van, mégis épp elég ahhoz, hogy szakadékot képezzen az egymagos és kétmagos processzorral szerelt rendszerek között. A megoldás az alaplap további kiadásokkal járó cseréje. Lassan három éve lesz, hogy megjelent az i875P, alias Canterwood, mely ugyancsak egy új processzorhoz volt köthető, ugyanis az Intel akkor adta ki az első 200 MHz-es FSB-vel rendelkező és Hyper-Threading technológiát támogató Pentium 4-eket. A 875P-ről elmondható, hogy akkoriban egyszerűen tökéletes chipkészletként lehetett jellemezni, hiszen rengeteg újítást hordozott magában, és mellé még gyors is volt. Azokban az időkben bizony a chipsetek még a sebességüket, vagyis a memóriakezelést tekintve is különböztek egymástól (gondoljunk csak a PAT-re).

Most, három évvel később az Intel elkészítette a 975X-et, kódnevén a Glenwoodot, mely a 75-ös végződésű elődjéhez méltatlanul mindössze egyetlen processzor miatt jelent meg – a Pentium Extreme Edition 955 kiszolgására termett, még ha természetesen más modelleket is támogat. A történelem megismétli önmagát? A 925XE csak azért indult útjára, hogy támogassa a 266 MHz-es FSB-vel rendelkező Extreme Editiont, most pedig a 975X került piacra ez okból. Vagyis csak majdnem, mert a 975X azért még egy ponton eltér a 955X-től. Rövid tesztünkben az új chipsetet mutatjuk be.

Intel 975X Express blokkdiagram [+]

A 975X chipset szinte teljesen megegyezik a 955X-szel, de attól eltérően a 82975X névre hallgató északi híd valamivel rugalmasabban kezeli a PCI Express sávokat, hiszen képes 16 sávot 1x16 elosztásban egy, illetve 2x8 elosztásban két videokártya számára elkülöníteni, tehát támogatja a CrossFire-t (az SLI-t még az NVIDIA drivere miatt – jelenleg – nem). A 975X ezenkívül semmiben nem különbözik a 955X-től, ennek megfelelően támogatja az összes 533, 800 vagy 1066 MHz-es rendszerbusszal rendelkező LGA775-ös processzort, és 8 GB DDR2 memóriát tud meghajtani. A memóriavezérlő támogatja az Intel Memory Pipeline technológiát is, ami a memóriaelérések idejének csökkentésével gyorsítja a rendszer sebességét (előző tesztünkből kiderült, hogy a 955X semmivel sem gyorsabb a 945P-nél).

A chipset második fele a déli híd, mely a 955X-nél megismert ICH7R. Az ICH7R támogatja az Intel Matrix Storage Technológiát (RAID 0, 1, 0+1, 5), az Intel Active Management technológiát és a High Definition Audiót. A 975X "újításai" ennyiben ki is merültek.

Tesztkonfiguráció, memóriasebesség

A szerkesztőségben az Intel saját fejlesztésű, D975XBX elnevezésű alaplapja járt, a 975X chipset sebességét ezen keresztül volt lehetőségünk lemérni. A D975XBX BIOS-ában a régebbi Intel alaplapokkal ellentétben túlhajtást segítő opciókat is találtunk. Ez jelentős fordulat a vállalat korábbi felfogásához képest – rájöttek, hogy csúcsgépekbe szánt lapok esetében nem jó tuningot gátló funkciókkal úszni az árral szemben.

Intel Desktop Board D975XBX [+]

Ha az alaplap nem az Inteltől jött volna, akkor azt hihetnénk, hogy egy, a túlhajtókat is teljes mértékben kiszolgáló cég gyártotta (akár az Abit vagy az Asus), a chipset például hivatalosan nem, de az alaplap támogatja a DDR2-800-as memóriákat. A funkciólista sem hagy kívánnivalót maga után: Intel HDA, gigabites LAN, 4+4 SATA port RAID-támogatással, IEEE 1394. Az északi hídon egy akkora passzív hűtőborda található, amekkorát jószerével csak Intel alaplapokon láthatunk. Érdemes még kiemelni a három PCI Express x16-os foglalatot. Ezek mechanikailag x16-osak – valójában (elektromosan) az első konfigurációtól függően 16 vagy 8, a második 8, a harmadik pedig csak 4 élő PCIe-vezetéket tartalmaz. Amint egy második videokártyát helyezünk a második x16-os(nak látszó) foglalatba, az első két foglalat sávkiosztása automatikusan x8-asra vált át.

A három látszólag PCIe x16-os foglalat [+]

Újdonságként hat még a processzorfoglalat mellett található 8 tűs tápcsatlakozó. A szerverek világából ismerős csatlakozóra az ésszerű terheléseloszlás miatt van szükség, ugyanis a 8 érintkezős tápcsatlakozón két +12 V-os ágat találunk, amire az egyes érintkezők terhelhetősége miatt volt szükség. Röviden szólva egy Pentium Extreme Edition processzor annyi áramot zabál a +12 V-ról, hogy szükség volt egy biztonsági megoldásra.

Tesztünkben felhasználtuk az nForce4-es és előző generációs chipsetek korábbi tesztekben elért eredményeit. Érdekességként már igen régi, DDR400-as memóriával mért, 915P chipsetes eredmények is szerepelnek a tesztekben. A 975X chipsetes alaplapban a memóriát DDR2-800 sebességen járattuk, hogy az új memóriatípus kivillanthassa foga fehérjét.

Elsőként az FSB-ket mértük le, az Intel alaplap pontosan 200 MHz-es FSB-n járatta a processzort, amit a tesztek során figyelembe kell venni, hiszen a legtöbb Asus alaplap 202 MHz-en járatta a processzort, ez a pici előny pedig elég arra, hogy a tesztekben – hacsak orrhosszal is – egy adott chipset legyen a győztes.

Azonos FSB-n a 975X semmivel sem rendelkezik nagyobb memória-sávszélességgel, mint a korábbi chipsetek. Azt az előnyt, amit a memória magas órajelével nyer, azt a magas késleltetésekkel el is veszti a chipset.

A memóriakésleltetési tesztben a 975X az nForce4-gyel azonos sebességű, itt valójában csak mérési hibahatáron belüli eltérések vannak.

Merevlemezvezérlők sebessége

Az IDE-vezérlők tesztjében a chipseteket az Intel meghajtótesztelésre kifejlesztett PEAK szoftverével vizsgáztattuk elsőként. A programcsomagban található "Win32 Disk Tracing Kit" egy memóriarezidens program, mellyel minden I/O-műveletet rögzíthetünk/felvehetünk (akár egy scriptet), így azt később a RankDisk programmal visszajátszhatjuk, ezáltal minden futtatáskor szektorról-szektorra ugyanazt a műveletsort hajtatjuk végre a háttértárolóval. Ha 1000-rel elosztjuk a RankDisk végeredményét, megkapjuk a merevlemez alrendszer másodpercenkénti I/O műveleteinek számát az adott script alatt. A scripteket mi magunk készítettük. Gyakorlatilag ez az a teszt, ami a leghitelesebb eredményeket adja a merevlemezek vagy IDE-vezérlők sebességét illetően, hiszen valódi, mindennapi alkalmazásokat, játékokat indítottunk el, futtatunk, teszteltünk.

Az első script egy számítógép átlagos, mindennapi használatát szimulálja, itt az ICH7R és az nForce4 nagyon hasonló eredményeket ér el. A PATA merevlemezzel mért értékek mindkét chipset esetében lassabbak lettek az ugyanolyan belsejű, de SATA interfésszel ellátott merevlemezzel mértnél. Az NCQ érdekesen érvényesül, az nForce4 esetében a funkció bekapcsolása semmilyen hatással nincs a végeredményre, míg az ICH7R lassul egy picit, ha bekapcsoljuk az NCQ-t. Ezt egyébként merevlemez-tesztjeinkben is megfigyeltük, hogy otthoni használatra az NCQ-t nem érdemes bekapcsolni.

Következzen a már jól bevált FC-Test, azaz fájlmásolás-teszt. A programmal előre meghatározott méretű és számú fájlt hozhatunk létre a merevlemezen (írásteszt) különböző példák alapján. Ezek a példák a mindennapi használatra jellemző fájltípusok/fájlméretek, például ISO fájlok (600-700 MB-osak, tehát CD-méretűek), MP3 zenék (2-10 MB-osak), a Windows állományai (1 kB-tól 1 MB-ig) és így tovább. Természetesen ha ezeket a fájlokat mind mi generáljuk, úgy mindig ugyanannyi és ugyanolyan méretű állományt kapunk, garantálva ezáltal a változatlan környezetet. Az így létrehozott fájlokat később a programmal egy-egy kattintással átmásolhatjuk, átmozgathatjuk, letörölhetjük, tehát azokat a műveleteket végezhetjük el, amelyeket mindenki szokott a számítógépen. A program ezután kiírja, hogy a merevlemez az adott művelettel mennyi időt töltött, megadva a műveletvégzés sebességét. (MB/s-ben)

Mi tehát az FC-Test három példáját használtuk fel, amelyek a következők voltak.

• MP3 - 270 darab 2-10 MB-os fájl, összesen kb. 1 GB méretben
• ISO - 3 darab 4-700 MB-os fájl, összesen kb. 1,6 GB méretben
• WIN - 9006 (!) darab 1 kB - 1 MB-os fájl összesen kb. 1 GB méretben

Ezeket a programmal először létrehoztuk, tehát ráírtuk a merevlemezre (create), majd az adott könyvtárból beolvastuk (read), és végül átmásoltuk az adott merevlemezen egy másik könyvtárba (copy). Csak a másolást futtatuk (háromszor), majd a legjobb időeredményt (másodperc) jegyeztük fel, tehát az FC-Testek esetében a kisebb érték a jobb!

Az eredmények mind a három másolós tesztben hasonlóan alakultak, az ICH7R PATA- és SATA-eredményei mindig közel azonosak, viszont amint bekapcsoljuk az NCQ-t, az ICH7R az első helyre ugrik, méghozzá nem kis előnnyel (10-20 %). Összességében az nForce4 NCQ nélkül gyorsabb vagy ugyanolyan gyors, mint az ICH7R, viszont NCQ-val az ICH7R a gyorsabb másolásokban.

A processzorterhelés mindkét chipset esetében elhanyagolható: 1-3 %-os.

Alkalmazások, játékok

A mindennapi alkalmazásokban a 975X teljesen átlagosan szerepel, hat tesztből kettőben végez az első helyen, de előnye elhanyagolható. Azt kell látnunk, hogy az Intel 975X szinte semmivel sem gyorsabb a 915P-nél, és ha visszaemlékezünk régebbi tesztjeinkre, melyekben a 875P verte a 915P-t, akkor...

Játékokban már valamivel jobban szerepel a 975X, több első helyet is megszerez, de előnye még mindig minimális. Az Intel Memory Pipeline Technology hatását nem éreztük. A DDR2-es memóriák immár 800 MHz-es sebességen járnak, és az eredmények szinte semmivel sem jobbak a DDR2-533-as, de még a DDR400-as konfigurációnál mérteknél sem. Azt kell mondjuk, nagyot csalódtunk.

CrossFire eredmények

Az ATI Radeon X1900-asok megjelenésével egy időben Magyarországon is elérhetővé váltak az új csúcskártyák standard verziói, azonban a CrossFire változatra sajnos várnunk kellett pár hetet, ezért elhúzódott a 975X chipset CrossFire üzemmódban való tesztelése. A várakozás azonban nem volt hiábavaló, ugyanis az Asus prezentált számunkra két X1900-at, az egyik egy XTX volt, a másik pedig szerencsénkre egy CrossFire verzió.

Az Asus X1900-asai tálalva [+]

Az EAX1900 XTX és CrossFire doboza ismerős lehet többeknek is, hiszen a korábban nálunk vendégeskedő EAX1800XT ugyanilyen csomagolásban került forgalomba, emellett ugyanazokat a kellékeket is tartalmazta a doboz, mint az X1900-asok, eltekintve az utóbbiaknál pluszban szereplő CrossFire adatkábeltől.

Az Asus X1900-asai összekötve [+]

A kétkártyás rendszer telepítése nem zajlott mindkét tesztplatform esetében zökkenőmentesen. Az X1900-asok összeszerelésével nem volt gond, a CrossFire kártyát az alaplap alsó PCIe x16-os szlotjába kell dugni, a slave kártya (esetünkben az XTX) pedig a felsőbe kerül. Adódott viszont némi probléma az ATI Radeon Xpress 200 (RD480X) chipsetes ECS alaplappal, melyen két videokártyával már nem sikerült elsőre beüzemelni a rendszert, fagyásokkal, újraindulásokkal, teljes rendszerleállásokkal találkoztunk. Hogy ez a BIOS kiforratlanságából vagy a chipset hibájából adódott-e, nem tudjuk, mindenesetre SLI-s konfigurációkkal soha nem voltak ilyen problémák (és a 975X chipsetes Intel alaplappal sem). A rendszer bootolása közben a CrossFire Radeon elhalkult, a hozzá kapcsolódó XTX viszont egészen a meghajtóprogram betöltődéséig teljes fordulaton járatta hűtését.

Összességében tehát mindössze arra voltunk kíváncsiak, hogy az Intel chipset a PCI Express sávok többfelé „adagolásával” jól bánik-e, és hogy a 975X, illetve ATI Radeon Xpress200 chipset között észlelhető-e bármilyen teljesítménybeli különbség játékok alatt videokártya-limitált beállítások mellett. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy 4-szeres adaptív élsimítást és 16-szoros anizotropikus szűrést használtunk 1600x1200-as felbontás mellett minden játékban.

Tesztkonfiguráció

A teszteredmények láttán kicsit értetlenül állunk, azt feltételeztük ugyanis, hogy nem lesz semmi különbség a két chipset között, ám a számok erre rácáfoltak. Azt vettük észre, hogy az ATI saját gyártású chipsetjével szerelt rendszer minden játékban lemaradt egy picit az Intel 975X lapkakészletestől, ami végülis az Intelt dicséri. A lemaradás ugyan nem túl vészes, játéktól függően 1-6 %, de létezik. Az érdekesség kedvéért a tesztben szerepet kapott egy nForce4 chipsetes alaplap is, ezen sajnos nem sikerült beüzemelni a CrossFire-t, az ATI meghajtóprogramja nem ajánlotta fel ezt az opciót – nem túl meglepő...

Konklúzió

A 975X chipset csemegéje a két videokártya kezelésének képessége. Utólag letesztelve azt kell, hogy mondjuk, az Intel kifogástalanul megoldotta a feladatot, hiszen tesztjeinkben a i975X, ha csak hangyányival is, de gyorsabb volt a szintén Intel processzorok számára kifejlesztett ATI Radeon Xpress 200 chipsetnél. Sajnos az NVIDIA VGA-meghajtóprogramja (egyelőre?) nem támogatja az Intel chipsetjét, és ugyan találhatóak leírások az interneten a hackeléshez, ezek hatékonysága ugyanakkor messze nem garantált, amit saját próbálkozásunk kudarca is igazolt.

Méréseinkből kiderült, hogy a 975X a kétmagos Pentium Extreme Edition processzor és a dupla videokártyás üzemmód támogatásán felül nem kecsegtet más előnnyel a 955X-hez képest. Se nem funkciógazdagabb, se nem gyorsabb annál. Ami még ennél is szomorúbb, hogy hiába a korábban dicsőített DDR2-es memóriák 800 MHz-en való futtatása, a chipset ebből nem profitál.

Mi késztetné egy régebbi, de jól működő rendszer tulajdonosát a cserére? Ha a DDR/DDR2 váltást kihagyjuk a képletből, 875P chipsetes lap esetén a PCI Express interfész vagy – bár nem szükségképp – az LGA775 foglalat, 915/925 chipsetes lap esetén a kétmagos processzorok, 945/955 chipsetes lap esetén a legújabb Pentium EE vagy a CrossFire lehet az indok. A rendszerteljesítmény többi paraméterét tekintve azonban azt kell mondanunk, ha valakinek stabil, jól működő gépe van, csupán a fenti indokok miatt ne cserélje le, pusztán a chipset révén nem tesz szert igazi előnyre. Más a helyzet akkor, ha valaki kétmagos processzorra vagy csak PCI Express interfésszel kiadott, 20-24 futószalagos és szinte kiaknázhatatlanul nagy teljesítményű videokártyára vágyik – ám ezekben az esetekben sem kell feltétlenül a legdrágább megoldásokban gondolkodni.

Adalék mindehhez, hogy valószínűleg már a nyáron megjelenik az Intel processzorok legfiatalabb nemzedéke, amely már nem a NetBurst architektúrára fog alapozni. Az aktuális alaplapokhoz ugyan még jó ideig kaphatók lesznek processzorok, de a csúcstechnológiát már a jelenlegi rendszerekkel feltehetően inkompatibilis chipsetek és CPU-k fogják képviselni, ami a most megvásárolt alaplapokat egy csapásra „elavulttá” teheti.

fLeSs

Az Intel alaplapot az Inteltől, az X1900 XTX és Crossfire videokártyát az ASUS-tól, az ECS alaplapot az ECS-től kaptuk tesztelésre.