Vetélytársak

Csapatos megméretés

A következő etapban ismét a fenti Prime95-tel izzasztós, SpeedFannal naplózós módszert használtuk, de ezúttal beszállt a versenybe a Thermaltake Spark és a némileg módosított radiátorral (hőleadó egység) szerelt Thermaltake Aquarius II vízhűtés.

Mint ahogyan vártuk, kiütéssel győz a vizes rendszer. Alapból 24-25 fok környékéről indult vele a processzor, referenciasebességén legfeljebb 27,5 fokot mértünk rajta, de általában 26-27 között ingadozott. Húzott esetben is bőven a konkurensek alatt maradtak a mért értékek, mondhatni ott tetőztek, ahol a Spark indul. A hagyományos hűtőbordával alapfrekvencián olyan meleg a processzor, mint a hőcsövessel túlpörgetve. Húzva pedig majdnem 55 fokig jutottunk vele, ami ugyan nem egy rossz eredmény, de a mostani konkurensekkel szemben alulmarad. A hőcsöves medve azzal lepett meg minket, hogy a túlhajtott és az alapsebességes eset között nem túl nagy az eltérés, jellegében inkább a vizes rendszerre hasonlít (még annál is valamivel kiegyenlítettebb), mintsem a hagyományos bordához, vagyis jól vizsgázik a fázisváltással járó hőszállítás.

A hőmérséklet felfutása itt is nagyon gyors a heat-pipe-nál. Hasonlóan reagál a vizes rendszer is, persze itt nem olyan nagy az emelkedés. A Spark lágyabb ívet ír le, különösen terheletlen esetben, ez az anyagának – alumínium – tudható be. Amíg az anyag fel nem melegszik, jól teljesít, de utána nincs hova elszállítani a meleget, és tovább emelkedik a hőmérséklet. Csökkenéskor ugyanezért lassabban hűl ki.

Páros verseny

Eddig jól alakul a hőcsöves pályafutása, de mi van akkor, ha kerül mellé egy másik ilyen rendszerű hűtő? Csúcsgépekben gyakori, hogy heat-pipe nem csak a központi processzor fölött található, hanem a nagy teljesítményű grafikus kártyán is. Lássuk, hogyan teljesítenek versenyzőink egy Radeon X800 Próra szerelt Zalman ZM80-D HP mellett. Ezekhez a tesztekhez FarCry-t használtunk, ami egyaránt megmozgatja a processzort és a grafikus kártyát, az eredményeket ismét SpeedFannal követtük.

Korábbi tesztünkben lemértük, hogy a hőcsöves Zalman bordáin keresztül kellemes 30-32 fok körüli langyosságot juttat a gépbe, vagyis nem kell a forróságtól aggódni, hiszen a GPU nagy melegét két hatalmas felületű bordára juttatja át. Fontos megjegyezni, hogy az alapfrekvenciás beállításoknál a videokártya szintén alapbeállításokon futott, hűtése passzív üzemmódban működött. Terhelt esetben besegített a Zalman OP-1-es ventilátora, de a kártyát 500/520-as frekvenciákra emeltük. Ez a két beállítás jól tükrözi a két szélsőséget: az „erőteljes, de halk gépet akarok” és a „legutolsó milliméternyi erőt is kisajtolom, még orkán árán is” felhasználói hozzáállást. A hagyományos hűtő mellé a grafikus kártyán is maradt a saját hűtési megoldása, így a „dobozos P4-hűtős, gyári grafikuskártyás” felhasználók esetét is be tudjuk mutatni. A „túlhajtva is csöndes és erős” konfigurációt a vízhűtéssel társított, passzív üzemmódban működő Zalman ZM80D-HP jelentette.

Örömmel nyugtáztuk, hogy az izmosabb VGA-hűtő egyáltalán nincs rossz hatással a másik hőcsövesre, sőt fordítva! Némileg alacsonyabb értékeket mértünk, mint amikor csak a processzort fárasztottuk. További jó hír, hogy a GPU hőmérséklete húzatlan esetben szinte megegyezett a korábbi VGA-hűtőteszt hasonló mérésével: 61 fok. Mindent a végsőkig kihajtva a GPU még mindig egy fokkal a múltkori teszt alapfrekvenciás, referenciahűtős eredménye alatt maradt: 71 fok.

A hagyományos hűtőtől meglepő eredményt kaptunk. Többször is újramértük az értékeket, de mindig egy 54 fok körüli kilendüléssel kezdett a CPU, utána „lehűlt” valamivel 50 fok alá, ami még mindig magasabb öt fokkal a túlhajtott, teljesen hőcsőbe öltöztetett esetnél, pedig itt sem a processzor, sem a grafikus rendszer nem volt húzva! A GPU hőmérséklete ismét hozta a korábbi tapasztalatainknak megfelelő eredményt: 72 fokos volt. Ha ezeket az értékeket a hasonló frekvenciára állított hőcsövesekkel vetjük össze, akkor nagyjából 8-9 fok lemaradást tapasztalunk a gyári hűtők oldalán.

A vízhűtés ismét jelesre vizsgázott. A CPU-hőmérséklet a korábbi, Prime95-tel mért terhelés alatt maradt itt is. A grafikus rendszer hűtőjének is jót tett a vizes társaság. A legnagyobb hőmérséklet, amit a GPU-n mértünk, 60 fok volt.

A páros tesztekből arra a megállapításra jutottunk, hogy bizony a CPU- és a VGA-hűtő egymást is melegíti, de a hőcsöveseknél kisebb ez a hatás, mint a hagyományos gyári hűtőknél. Általában a grafikus kártya jobban megsínyli a meleg processzort, mintsem fordítva. A vizes mérésnél látható, hogy a hőcső zavartalanul futja a legjobbat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!