Az NVIDIA sem tétlenkedik

Alig néhány hete mutattuk be az AMD kis túlzással korszakalkotónak nevezhető, integrált grafikás lapkakészletét, máris a kezünkben tarthatjuk a rivális NVIDIA hasonló megoldását, a GeForce 8200-at. Miután már ismerjük az AMD 780G-t, a GeForce 8200-ban debütáló technológiák, újítások nem érnek minket meglepetésszerűen, mégis vegyük úgy, mintha az AMD és az NVIDIA egy időben rukkolt volna elő saját változatával, mert végeredményben nem tudhatjuk, hogy ezekben az esetekben ki volt az ötletgazda.

Az NVIDIA nem hagyja magát... [+]

Az AMD előnyben van, hiszen saját processzorai alá egyszerűbben készít lapkakészletet, mint bárki más, a volt ATI és az AMD tervezőgárdája szoros együttműködésben tud alkotni. Viszont az NVIDIA-nak is van egy egyáltalán nem mellékes előnye riválisával szemben, nevezetesen az, hogy Intel processzorok alá is fejleszthet és készíthet újabb chipseteket. Ezt a tényt nem szabad lebecsülni, mert az Intel rendelkezik a legnagyobb részesedéssel a processzorok piacán, ezért az NVIDIA-nak ez egy nagyszerű kiugrási lehetőség. Nem véletlen, hogy az NVIDIA a GeForce 8200-at elsődlegesen Intel processzorok alá szánja, és mint „mellékes” bevételként tekint az AMD processzoros gépekre.

Térjünk a tárgyra: a GeForce 8200 a típusjelzéssel ellentétben nem videokártya (bár egy kicsit az is), hanem egy integrált videovezérlővel ellátott lapkakészlet. Azért kapta a GeForce 8200-as nevet, mert a benne található grafikus rész a GeForce 8400-ból megismert G86-as mag logikáját örökölte, 16 darab szorgos stream processzor dolgozik játék közben. Ez a megoldás az AMD chipsetjére is jellemző, a 780G-ben egy Radeon HD 3450 bújik meg a maga 40 (8 komplex és 32 egyszerű) stream processzorával. Az előző generációs integrált VGA-k az NVIDIA esetében is külön-külön pixel és vertex shadereket tartalmaztak, de az egységesített shader architektúra (Unified Shader Architecture) beköszöntével ezeknek befellegzett. Ebből már kitalálható, hogy a GeForce 8200 az AMD 780G-hez hasonlóan DirectX 10-kompatibilis.

MCP78-as kódnevű chipre épül a „lapkakészlet” [+]

A GeForce 8200 sajnos a 8400 GS-hez hasonlóan 80 nm-en készül, így a fogyasztás, melegedés és költséghatékonyság tekintetében nem egy optimális megoldás, de ne legyünk túl szigorúak, úgyis csak a végeredmény számít. A képen látható MCP78 mégis kicsit nagyobb, mint lennie kellene, ha egy szimpla, butácska integrált VGA-ról lenne szó. Ez annak tulajdonítható, hogy az NVIDIA már generációk óta egyetlen lapkát alkalmaz „chipsetjeiben”, azaz egyetlen chipre hárul az összes olyan feladat, amit klasszikus esetben egy északi és egy déli hídnak kellene elvégeznie.

Hybrid SLI = GeForce Boost + Hybrid Power

Az AMD 780G nem csak azért mutat túl elődjén, mert már egymástól független, a terhelésnek megfelelően működő stream processzorok dolgoznak benne. A 780G-ben debütált az ATI Hybrid Graphics néven megismert technológia is, melynek segítségével plusz erőforrást vonhatunk be a grafikus sebesség felturbózására, azaz az integrált videovezérlőt kiegészíthetjük egy diszkrét VGA-val. Az NVIDIA GeForce 8200 ezen a téren is igen hasonló riválisához, sőt, egy ponton túl is mutat azon. A 8200-ban debütáló technológia a Hybrid SLI nevet kapta, ez pedig két megoldással bővíti a tárházat. A GeForce Boost pontosan ugyanazt teszi, amit az AMD-féle Hybrid Graphics, a különbség csupán annyi, hogy ez CrossFire helyett SLI kapcsolaton alapul, és Radeon helyett GeForce (8400 vagy 8500) videokártyára van hozzá szükség. Ugyanakkor megismerkedhetünk egy új funkcióval is, amit az NVIDIA Hybrid Power néven emleget, ez arra ad lehetőséget, hogy a nagyobb 3D-kapacitást nem igénylő feladatok, például webezés, szövegszerkesztés, médialejátszás esetén a PC-be épített videokártya vagy a többkártyás SLI rendszer szerepét az integrált grafikus vezérlő vegye át. A megtakarított energia egyúttal kisebb hőfejlődést és hűtőzajt eredményez.

GeForce 8200 platformdiagram

Lényegében ezek azok az újítások, melyek említésre méltóak, a grafikus részlegen kívül nincs túl sok változás az elődhöz képest: a GeForce 8200 támogatja a PCI Express 2.0 és HyperTransport 3.0 szabványokat, állítólag a PureVideo HD, azaz a nagy felbontású tartalmak hardveres lejátszásáért felelős részleg is javult egy picit, és több SATA portot kínál fel. Az AMD 780G-vel összehasonlítva a GeForce 8200 komoly ellenfélnek tűnik, hiszen funkcionalitásban felnőtt hozzá, sőt a Hybrid Power révén még túl is mutat azon.

Asus M3N78-EMH HDMI és M2N-VM DVI

Asus M3N-EMH HDMI és M2N-VM DVI [+]

Amikor microATX méretű, integrált grafikás alaplapokról esik szó, nem a funkciógazdagság az elsődleges szempont, hanem az alacsony ár, a kompakt kivitel, a minimálisan elvárható bővítőhelyek megléte és az egyszerű kezelhetőség. Azonban napjainkra a chipsetek olyan fejlődésen mentek keresztül, hogy egy-egy alaplapon a lapkakészleten felül szinte már nincs is szükség további kiegészítő, a terméket drágító vezérlőkre. Főszereplőnk ezúttal az Asus M3N78-EMH HDMI, amely a GeForce 8200-as chipsetre épül, és ugyanezen elvek mentén készült. A chipset (szinte) minden olyan igényt kielégít, amire egy effajta alaplapon szükség lehet, integrált VGA-ja többmonitoros támogatással bír, HDMI, DVI-D és analóg kimenetekkel rendelkezik (egyszerre csak két kijelző kezelésére képes), ugyanakkor elegendő USB és SATA portot kínál fel, még többet is, mint amennyire egy irodai vagy HTPC gépben szükség lehet.

A hátlapok [+]

A GeForce 8200 elődjére, a 7050 PV-re épül az Asus M2N-VM DVI, amely az M3N78-EMH HDMI-hez hasonló tulajdonságokkal bír, de hiányzik róla ez-az, ami a drágábbik modellen már megtalálható. Az alaplapok felépítése nagyjából azonos, bár ezen a téren nincs is túl sok variációs lehetőség. Mindkét lapon egy ventilátoraljzat található a processzorén kívül, ez behatárolja lehetőségeinket. Egyetlen nagy, x16-os PCIe aljzat díszeleg rajtuk, ami lehetőséget ad diszkrét VGA használatára. Az egyik szemmel látható különbség, hogy a GeForce 8200-as lapon a chipsetként funkcionáló lapka a CPU és a PCIe foglalatok közé ékelődött be, míg a 7050 PV-s alaplapon a PCI foglalatok mellett található. A GeForce 8200-as chip hűsen tartásáért egy igen komolytalannak tűnő hűtőborda a felelős, vajon ennyire jól sikerültek volna azok a 65 nm-es chipek?

Kellékek [+]

Az alaplapokhoz egy felhasználói útmutatót, egy gyors üzembehelyezési leírást, driver CD-t, hátoldali takarólemezt és néhány kábelt mellékelt a gyártó.

Főbb paraméterek:

Néhány kép a BIOS-ból [+]

Előző tesztünkben a Gigabyte 780G chipsetes alaplapjáról megállapítottuk, hogy microATX-es létére a túlhajtásban sem kell szégyenkeznie. Az Asus alaplapjairól ez nem mondható el. Az M3N78-EMH HDMI-n az „FSB” 300 MHz-es értékig állítható, viszont a szorzó manuálisan egyáltalán nem változtatható, és mindössze a memória feszültségének megemelésére van lehetőségünk. BIOS-ból az integrált VGA órajele sincs az opciók között, ellenben az Asus a memóriaidőzítéseknek külön almenüt szentelt, ahol van vagy húsz opció, mintha ezek jelentését bárki is értené a fanatikusokon kívül.

BIOS

A mellékszereplők és a tesztkonfiguráció

Athlon 4850e energiatakarékos processzor [+]

A GeForce 8200 tudásának felméréséhez újra elő kellett vennünk az AMD-nek köszönhetően Magyarországon vendégeskedő energiatakarékos Athlon 4850e típusjelzésű processzort, ez a kis fogyasztású BE-2400 magasabb órajelű változatának tekinthető. 2,5 GHz-es órajellel rendelkezik, 2 x 512 kB másodszintű gyorsítótára van, és maximális fogyasztása (TDP-je) 45 watt (G2 stepping). A kis fogyasztású chip önmagában nem túl érdekes, de egy kis fogyasztásra tervezett platform részeként már sok mindenre jó lehet. Az Intel nem kínál energiatakarékos asztali chipet, ezért az AMD számára ez egy olyan támadási felület, amit kár lenne hagyni parlagon heverni. Az Athlon 4850e itthon elméletileg 23–24 000 forintért fogja kelletni magát, ezen az áron az Intel a Core 2 Duo E4500-at kínálja.

GeForce 8400 GS, az egyike a GeForce Boostra alkalmas videokártyáknak [+]

A GeForce 8200 a különálló videokártyaként megvásárolható GeForce 8400 GS integrált verziójának is felfogható, ezért, és mert a Hybrid SLI csak GeForce 8400 és 8500-as VGA-val működik, meghívtunk köreinkbe egy GeForce 8400 GS-t is. A belépőszintű videokártyához szegényes körítés jár, de ez érthető is, mert ebben a szegmensben az ár az elsődleges szempont.

A tesztkonfiguráción nem változtattunk semmit az AMD 780G-s teszthez képest, tehát a két, AMD processzor alá passzoló chipsettel elért eredmények közvetlenül összevethetők. A chipseteket hat szempont szerint vizsgáltuk meg. Először a mindennapi alkalmazásokban elérhető sebességet mértük le. Ezután az integrált videovezérlők teljesítményével foglalkoztunk. Megvizsgáltuk a chipsetek SATA és USB csatolókkal kapcsolatos teljesítményét is. Később a nagy felbontású tartalmak lejátszásához szükséges processzorerőt mértük fel, majd a rendszerek fogyasztását és az egyes komponensek hőmérsékletét is feljegyeztük.

Platformok sebességviszonya

Az alkalmazástesztekben a GeForce 8200 az AMD 780-asával pariban volt, ami nem meglepő, hiszen a CPU-ba integrált memóriavezérlő következtében a chipset nem játszik jelentős szerepet a rendszerek teljesítményében. Az Everest memóriatesztjeiben érdekes eredmények jöttek ki, a GeForce 8200 olvasása az AMD 690G-hez hasonlóan lassabb volt az írásnál, míg a 780G esetében pont ennek fordítottját tapasztaltuk.

Integrált GPU-k és a GeForce Boost

GPU-Z screenshotok: GeForce 8200 / GeForce 8400 GS / GeForce 7050 [+]

A GeForce 8200-ről készült képen látható, hogy a GPU 16 stream processzorral rendelkezik éppen úgy, mint a GeForce 8400 GS-sel, amiben szintén 16-ot találunk. A két chip órajele különbözik, talán meglepő, de az integrált 8200-asnak magasabbak az órajelei, a GPU 500, a stream processzorok pedig 1200 MHz-en járnak, míg a 8400 GS-ben ezek az értékek 459 és 918 MHz. Az előző generációt képviselő GeForce 7050 PV-ben még négy pixel, és egy vertex shader található, a GPU órajele pedig 425 MHz, ez a szintén előző generációs AMD 690G-vel összehasonlítva hátrányban van, hiszen utóbbiban két vertex shader található, igaz, a GPU csak 400 MHz-es.

A Hybrid Power bekapcsolásával nem voltunk szerencsések [+]

A Hybrid SLI lényege tehát az, hogy az integrált VGA, a GeForce 8200 és a külső VGA, a GeForce 8400 GS ereje összeadódik, legalábbis elméletben. Azért csak elméletben, mert ennek olyan tényezők gátat szabhatnak, mint a meghajtóprogram minősége, támogatottsága és persze maga a játék, amellyel éppen játszunk. A Hybrid SLI beüzemelésével nem volt gondunk, mindkét videokártya feltűnt az eszközkezelőben, és a tálca a jobb alsó sarkában megjelent egy új ikon, melyre rákattintva választhattunk, hogy az energiamegtakarítást (Hybrid Power), a sebesség felturbózását (GeForce Boost) vagy több megjelenítőt szeretnénk használni. Letesztelni csak a GeForce Boostot tudtuk, ugyanis a kezdetleges meghajtóprogramokkal a Hybrid Power még nem volt működőképes. Pedig direkt kíváncsiak lettünk volna arra, hogy egy GeForce 9800 GX2-t használva milyen tapasztalatokkal gazdagodunk, de erre még várnunk kell. Az integrált VGA-ra kötve a monitort a driver nem ismerte fel a GeForce 9800 GX2-t (pontosabban inkompatibilis kijelzőnek azonosította), a GX2-esre dugva a monitort viszont az integrált VGA-t kiiktatjuk a rendszerből, vagyis így nem tud működni a Hybrid Power (ergo nincs értelme).

Ami az integrált VGA-k teljesítményét illeti, a GeForce 8200 az Enemy Territory: Quake Warst leszámítva (amely egyébként OpenGL-es) mindenhol lassabb volt az AMD 780G-nél, nem is kevéssel. Még Crysis alatt is... Ezek után már nem ért minket meglepetésként, hogy a GeForce 8400 GS simán elverte a 8200-at. A GeForce Boost teljesítményével szintén vannak még gondok, éppen hogy a 8400 GS szintjén mozgott, pedig annál azért gyorsabbnak kellene lennie, különben mi értelme az SLI-nek? Az AMD-féle Hybrid Graphics ezen a téren jóval fejlettebbnek tűnik, egyelőre.

SATA- és USB-sebesség

SATA: GeForce 8200 / GeForce 7050 PV / AMD SB700 / AMD SB600 / Intel ICH9 [+]

A SATA-vezérlők teljesítményében nem voltak nagy eltérések. A GeForce 8200 körülbelül olyan gyors volt, mint az AMD SB700. A 7050 PV-vel problémákat tapasztaltunk, a görbe sok helyen nagyon lezuhant, a minimális mért olvasási érték 3,1 MB/s volt. Talán mégis van abban valami, hogy az NVIDIA chipsetek HDD-kezelése gyenge (és nem csak tévképzet).

USB-olvasás: GeForce 8200 / GeForce 7050 PV / AMD SB700 / AMD SB600 / Intel ICH9 [+]

USB-olvasásban az NVIDIA gyorsabb volt, viszont a CPU terhelése is jóval magasabb volt (18,6% az 5,5% ellenében).

USB-írás: GeForce 8200 / GeForce 7050 PV / AMD SB700 / AMD SB600 / Intel ICH9 [+]

USB-írásban ugyanezt tapasztaltuk, az NVIDIA gyorsabb volt, de a CPU-terhelés értéke is megnőtt. Ha egy kétmagos processzoron körülbelül 18%-ot mérünk, akkor az egy egymagos, azzal nagyjából megegyező órajelű processzoron 36%-nak felel meg, tehát ennek egyáltalán nem szabad lebecsülni a jelentőségét. Ha 36%-ot elvisz egy szimpla másolás, a maradék 64% már sok mindenre nem elég.

HD filmlejátszás

Ezután a videolejátszással foglalkoztunk, az 1920x1080-as felbontású filmek lejátszása már komoly terhet jelent a processzornak, ezért nem mindegy, hogy a(z integrált) videokártya támogatja-e valamilyen módon a videó dekódolását, lejátszását, hiszen az alacsonyabb CPU-terhelés kisebb villanyszámlát és hűvösebb számítógépházat jelent. A filmeket a PowerDVD Ultra Deluxe 7.3.3730-cal játszottuk le Blu-Ray lemezről. Először a kétmagos processzorokat vizsgáltuk meg, és a GeForce 8200-ban található PureVideo HD nagyon jól szerepelt, nagyjából úgy, ahogyan az AMD 780G. Ami kicsit meglepett minket, az a VC-1-es kódolású filmnél elért CPU-terhelés, ugyanis eddig úgy tudtuk, hogy az NVIDIA GPU-k a VC-1 entrópiakódolását még a CPU-ra hárítják, de a GeForce 8200-ban az elért érték alapján úgy tűnik, hogy már ezt a részfeladatot is magára vállalja a GPU, legalábbis a 8400 GS eredményétől élesen elkülönül.

A GeForce 8200 egymagos processzorral is a 780G-hez hasonlóan szerepelt, picit magasabb CPU-terheléseket mértünk az NVIDIA lapkával, de ezek a pár százalékos eltérések nem számítanak semmit. A lényegesebb látnivaló itt az, hogy Intel chipsettel és egymagos processzorral a HD-tartalmak lejátszása akadozik, tehát élvezhetetlen, így ha az NVIDIA a GeForce 8200 inteles változatával is színre lép, akkor az Intel CPU-kat előnyben részesítők számára valós alternatívát fog kínálni az AMD 780G-vel szemben.

Fogyasztás és hőmérsékletek

Egy kisgép, HTPC esetében az egyik leglényegesebb és legvitatottabb kérdés a fogyasztás és a melegedés, egy efféle gépről könnyen elképzelhető, hogy állandóan be van kapcsolva, folyamatosan töltöget, miközben néha webezünk és filmet nézünk rajta. Az NVIDIA lapkán kívüli eredményekkel korábban már foglalkoztunk, ezért most csak a GeForce 8200-ra összepontosítunk. Táblázatunkból jól látszik, hogy az NVIDIA megoldása (a teljes rendszer) üresjáratban kb. 5 wattal többet fogyaszt, mint az AMD 780G. Teljes CPU-terhelés vagy 3D-s megjelenítés, tehát játék közben már 7 watt a különbség, viszont ami ennél kicsit jobban „fáj”, az a HD film lejátszásakor tapasztalt különbség, ami átlagban elérheti a 20 wattot, ez már 40–60%-os különbség. Diszkrét VGA-val (GeForce 8400 GS) üresjáratban a két rendszer közel ugyanannyit fogyaszt, viszont terhelés alatt itt is az AMD a nyerő. Ha mindenképpen a legkisebb fogyasztást szeretnénk elérni, akkor a tesztelt rendszerek közül a GeForce 7050 PV a befutó, de ez a 780G-nél ebben a tekintetben csak alig jobb, miközben funkcionalitásban jelentősen lemarad mögötte.

Azt is megvizsgáltuk, hogy különböző szituációkban mennyire melegednek az egyes komponensek. Ez lényeges kérdés, ha egy pici számítógépházba szeretnénk beleépíteni leendő videolejátszós konfigurációnkat. A képlet előző tesztünk óta változatlan, az AMD a nyerő, legalábbis ami a processzort illeti. Az NVIDIA chipsetje (vagy az Asus alaplapi hűtése) ezen a téren elég jól sikerült, ugyanis az infrás hőmérővel a hűtőbordán mért hőmérsékletek nagyjából megegyeztek az AMD 780G-s alaplap esetében tapasztaltakkal. Ez főleg annak fényében jó, hogy itt egyetlen chipről van szó, és a hűtőborda is kicsit gyengének tűnik – ezek szerint rosszul ítéltük meg.

Konklúzió

Az NVIDIA szándéka valószínűleg az, hogy a GeForce 8200-zal egy kis szelet fogjon ki az AMD és az Intel vitorlájából. A tesztek tanúsága szerint ez könnyen sikerülhet neki, hiszen a lapkakészlet végeredményben jól sikerült. Nem lett annyira jó, mint az AMD 780G, mert vannak még vele problémák, de arra azért érdemes, hogy elgondolkozzon rajta az a vásárló, aki fejlesztés előtt áll. A GeForce 8200 az AMD 780 megjelenése miatt nem lehet a legjobb, de a második helyre érdemes, sőt bizonyos tekintetben jobb, mint a konkurensek. A GeForce 8200-ban található IGP, ha nem is a legkiválóbb, de versenyképes az AMD 780G-jével szemben. A GeForce Boost egyelőre nem áll a helyzet magaslatán, de ez idővel, a meghajtóprogram fejlődésével csiszolódhat, meg különben is, ez nem annyira lényeges funkció. A chipset energiatakarékosság tekintetében szintén nem annyira jó, mint az AMD 780G, de nagyon közel áll ahhoz. Néhány watt ide vagy oda, emiatt csak a legkényesebbek fognak az AMD chipset mellett dönteni. A GeForce 8200-zal funkciógazdagság terén sincs gond, sőt az AMD 780G-nél előrébb is mutat: HD filmlejátszós képessége, a PureVideo HD az AMD Avivójával van egy szinten, viszont felkínál egy natív gigabites hálózati vezérlőt (bár ezt a felhasználó nem érzi meg, mert hálózati vezérlő manapság minden alaplapon található), több RAID-módot támogat (valószínűleg ez sem mérvadó szempont egy HTPC esetében), és támogatja a Hybrid Power módot. Ez utóbbi a kisgépeket kisgép funkció betöltésére vásárlókat alapul véve csak egy kis csoportot vonz magához, de szélesebb körben már komolyabb lelkesedésre adhat okot, igaz, a kihasználásához 9-es szériájú GeForce-ot kell venni, ami sokat ront a helyzetén.

Összességében azon a véleményen vagyunk, hogy ha osztályoznunk kellene a riválisokat, akkor abban a feladatkörben, amire szánták őket, az AMD 780G 5-öst kapna, a GeForce 8200 az apró bakik miatt pedig 4/5-öt. A GeForce 8200 szerintünk inkább az Intel processzoros kisgépet összeépítők körében lesz népszerűbb, mert ezen a platformon az Intel chipsetek tudásban nem tudnak vele versenyre kelni.

Az Asus M3N78-EMH HDMI egy tetszetős alaplap, de van vele két probléma. Az egyik, hogy tuningra kevésbé alkalmas, mint a Gigabyte MA78GM-S2H, ami viszont ennél is lényegesebb, hogy drágább annál. Ennélfogva mi inkább az AMD chipsetes Gigabyte mellett tesszük le a voksunkat. Mindkét gyártó 3 év garanciát ad termékeire.

Gigabyte MA78GM-S2H AMD 780G	Asus M3N78-EMH HDMI GeForce 8200

fLeSs

Az AMD tesztrendszer az AMD-től származik. Az Intel processzorokat az EndWare Kft. szállította, az Asus alaplapokat pedig az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.