Új generáció régi trükkökkel

A Gears of War 4 nem titkoltan egy új trilógia kezdete. Marcus Fenix fia, JD, és barátai minimum három számozott epizódon keresztül fognak harcolni az új ellenség, a Swarm ellen. Ráadásul ez az első olyan epizód a szériában, ami maga mögött hagyja az előző generációt, és kizárólag Xbox One-ra, illetve az Xbox Play Anywhere programnak köszönhetően Windows 10 PC-re érhető el. Egy ilyen nagyszabású váltás jó alkalom arra, hogy egy immár tíz éves, lassan öregedő széria megújuljon, és új szintre emelkedjen. A Gears of Warral ez nem történt meg, de elég szórakoztató és tartalmas ahhoz, hogy negyedszerre is megérje befektetni rá.

A történet 25 évvel a Sáskák ellen vívott háború után játszódik. A Sera bolygón negyed évszázada béke honol, az ellenség holttesteit rég eltemették. A prológusban egy nagyon jól felépített visszaemlékezés során sajátíthatjuk el a játék – egyébként tökéletesen változatlan – irányítását, majd jön a váltás, és megismerhetjük az új szereplőgárdát. JD Fenix, Marcus fia és két barátja, Kait és Del elég jól ki lettek dolgozva ahhoz, hogy elvigyenek a hátukon egy újabb trilógiát. A három fiatal sokkal lazább, békében felnőtt személyiségek, így a konfliktushoz való hozzáállásuk is más. Ez a kampány során sok vicces beszóláshoz, jó szövegekhez vezet, és alapvetően szórakoztatóvá teszi az egyjátékos módot, még úgy is, hogy a kampány maga ingadozó minőséget produkál.

Az első fejezet például kifejezetten furcsa lesz a veterán rajongók számára – napfényben úszó helyszín, színes hátterek, vadonatúj robot ellenfelek. Nem olyasmi, amit egy Gears of Wartól várnánk. A negyedik részben debütáló DeeBee-k, vagyis a robotok egyébként nem rosszak, változatosabbá teszik a sztorit, és létezésüknek is megvan a maga oka. A történet mégis csak akkor válik igazán érdekessé, amikor feltűnik maga Marcus Fenix, a játék körítése és hangulata pedig irányt vált. Egy sötét, kissé horrorisztikus, kiválóan fókuszált kampányt kapunk, a jól megtervezett harcokat pedig időnként teljesen új szakaszok váltják, sajnos csak néhány ponton. A játék legnagyobb része a tíz éve ismert formula alapján működik, változatlan irányítással és játékmenettel.

Akadnak új ötletek, fegyverek és megoldások a Gears of War 4 kampányában, de sajnos nem elég, a játékmenet magja pedig semmit sem változott, nem lépett előre. Ma már azért kiütközik, hogy a szereplők irányítása kissé nehézkes, hogy sprint helyett gyakran fedezéknek vetik magukat (miután ugyanaz a gomb látja el mindkét funkciót). A fedezékeken való gyors átugrálás és az új mozdulatok sem mindig úgy sülnek el, ahogy tervezzük, a képernyőn pedig nagyon kevés a jelzés, így ha eluralkodik a káosz (és a kampányban van néhány ilyen pillanat), akkor nagyon nehéz tájékozódni és tartani az iramot az eseményekkel. Kár, hogy a fejlesztők abszolút nem modernizálták, nem tették áramvonalasabbá a harcrendszert, hanem ragaszkodtak az évtizedes recepthez. És bár a kampány végén kapunk egy igazán epikus, nagyszabású pályaszakaszt, a történet vége egyszerűen el lett vágva – nincs korrekt lezárás, egyszerűen csak… vége.

A kampány csak az egyik fele a csomagnak, és szerencsére multiplayer tekintetében semmi okunk panaszkodni. A játék mindent támogat, ami elvárható: játszhatunk helyi vagy online kooperatív kampányt és multit, sőt még LAN támogatás is van, tekintettel a régi időkre. Az egymás elleni Versus mód botok ellen is játszható, van lehetőség privát és nyilvános meccsekre, sokféle játékmód és lejátszási lista várja a lövöldözni vágyókat. Ez a mód egyébként Xbox One-on is 60 fps-ben fut, lehetővé téve az érzékenyebb játékmenetet, igaz, néhány grafikai képhatás árán.

Multiplayer örömök

Visszatért a Horda mód is, méghozzá jelentősen megújult formában. Az alapötlet most is ugyanaz: 50, egyre erősebb hullámban támadó ellenfeleket kell visszaverni, ám a korábbi részekkel való hasonlóság ezzel véget is ér. A játékosok különböző kasztok közül választhatnak, ez pedig meghatározza az induló fegyverzetet és a speciális képességeket is. Az is újdonság, hogy ezúttal nem egy fix pontot kell megvédenünk. A különböző fegyverek és erődítmények építését lehetővé tevő Fabricator nevű ezermester láda ugyanis hordozható, így tulajdonképpen bárhol kialakítható a bázis, amit megvédünk a hordáktól. A lelőtt ellenfelek után úgynevezett Energia marad a pályán, ezt összeszedve növelhetjük a Fabricator erejét, és ezzel új, erősebb védelmi rendszereket húzhatunk fel a pályán. Szögesdrótok, kerítések, automatikus gépágyúk, elterelő objektumok és különleges fegyverek képezik a lehetőségeket. Ha mind az ötven hullámot teljesíteni akarjuk, ahhoz tökéletes csapatmunkára, kommunikációra és jó stratégiára lesz szükség.

Fontos részét képezi a többjátékos módoknak a kártya rendszer, ami sok más lövöldözős játékhoz hasonlóan működik. Különböző szintű ládák kinyitásával véletlenszerű kártyákra tehetünk szert, amik karakter- és fegyver skineket, a Horda módhoz egyedi képességeket, XP növelőket és más bónuszokat rejtenek. Megijedni nem kell: mikrotranzakció jelenleg nincs a játékban, bár nem lehet tudni, hogy ez a későbbiekben változni fog-e.

A Gears of War 4 minden ízében szuperprodukció. Minden elemén látszik, hogy a fejlesztők nagyon odatették magukat, és igyekeztek a legtöbbet kihozni a formulából. A látvány egyértelműen az élvonalba tartozik, nem is annyira a kidolgozás, hanem inkább az effektek terén. Az éjszakai, holdfényes, esős időjárás nagyon jól áll neki, brutálisan látványos effektek záporoznak a kampányban, a szélviharok pedig, bár csak néhány ponton avatkoznak bele a játékmenetbe, nagyon látványossá teszik a harcokat. Aki megfelelő PC-vel rendelkezik, az akár 4K felbontásban is élvezheti mindezt, de szégyenkeznie az Xbox One változatnak sem kell. Kétségtelenül ez az év egyik leglátványosabb játéka a platformon.

Aki forradalmat, vagy valódi úttörést vár a Gears of War 4-től, az részben csalódni fog. Az újdonságok ellenére ez ugyanaz a játék, amit 2006 óta jól ismerünk, a fejlesztők pedig inkább csak itt-ott tettek hozzá, nem akarták teljesen megújítani a sorozatot. Ennek pedig a rajongók örülhetnek a legjobban. A játék pontosan azt kínálja, amit ők várnak tőle: erős, hangos, tesztoszterontól duzzadó háborút, sötét kampányt néhány meglepetéssel, és egy nagyon tartalmas, minden igényt kielégítő, jól felépített multiplayert. Nem úgy tűnik, hogy a fejlesztők ennél többre vágytak, de a kitűzött célt magasan, csont nélkül megugrották.

Pro:

• Érdekes történet, jó szereplőgárda;
• kiváló látvány;
• tartalmas, hosszú távon is addiktív multiplayer;

Kontra:

• A történet túl hirtelen ér véget;
• helyenként kidolgozatlan részletek;
• a játékmenetre ráfért volna némi modernizálás.

80

dreampage