P45 és P43 a Foxconn tálalásában

Sok olyan alaplapmárka van a piacon, melyeknél vásárláskor nagyjából előre tudhatjuk, mire számíthatunk. A nagyobb gyártók, például az Asus, az MSI, a Gigabyte stb. termékgenerációk óta megszokott körítéssel, felszereltséggel és funkciólistával csábítják a vevőket, így most nem ezek közül választottunk tesztalanyt, hanem a Foxconn két típusával ismerkedtünk meg közelebbről. A típusjelzésekből könnyen rá lehet jönni, hogy a Foxconn P45A-S és a P43A-S a Core 2-es processzorok alá fejlesztett Intel P40-es chipsetcsalád két tagjára épül, értelemszerűen a P45-re és a P43-ra. Az Intel P45-ös lapkakészletet egy korábbi alkalommal már részletesen bemutattuk, így most már csak a P43-mal való ismerkedés maradt hátra. A P45 túl sok újdonságot nem hozott, a P35-höz képest kisebb csíkszélességen készül, és továbbfejlesztették a CrossFire grafikus alrendszer támogatását. Ha a CrossFire-kompatibilitást kivonjuk az egyenletből, akkor megkapjuk a P43-at, a P35 valódi utódját.

A csomagolás [+]

A Foxconn igen széles termékpalettával várja a vevőket, léteznek a mindenki számára elérhető átlagpéldányok, és vannak a különböző fantázianeveken (pl. MARS vagy Blackops) kapható, tuningra kihegyezett, csúcskategóriás alaplapok. Ezúttal két megfizethető típusról esik szó, melyekkel a Foxconn az átlagos felhasználók rétegét célozza meg. A kérdés csupán az, hogy a már fentebb felsorolt gyártókkal szemben valódi alternatívát kínál-e. Ehhez az kell, hogy alaplapjai jó áron elég szolgáltatást nyújtsanak, vagy legalábbis azokhoz képest ne legyenek semmilyen szempontból sem hiányosak. A P45A-S és a P43A-S a legtöbb jellemzőt tekintve megegyezik, és ez igaz a csomagolásukra, körítésükre is. Az alaplapokat egy puritán dobozba csomagolták, a melléklet részét képezik a leírások, a meghajtóprogramokat tartalmazó CD, illetve a kábelek és hátlapi takarólemezek. Sajnos az USB és IEEE 1394-es portok hátoldali kivezetéséhez szükséges panelek hiányoznak a csomagból, pedig mint látni fogjuk, hasznukat vettük volna.

Majdnem olyanok, mint két tojás: P45A-S és P43A-S [+]

A két alaplap egyik legfontosabb ismérve, hogy a DDR2-es memóriákat támogatják, ennélfogva azok számára lehetnek vonzóak, akiknek 45 nm-es CPU-juk van, esetleg CrossFire-kiépítésben gondolkodnak, és nem szándékoznak kidobni a már jól bevált DDR2-es memóriákat. A két típus ránézésre igen hasonló, néhány alkatrész helyzetét leszámítva nagyjából meg is egyeznek. A CPU-foglalat a szokásos helyen található, alatta a kicsit olcsó benyomást keltő, ventilátor nélküli alumínium hűtőborda felel az északi híd hűvösen tartásáért. A P45A-S kicsit összeszedettebb, ezen a floppy-, táp- és IDE-csatlakozók tengelye szerintünk jobb kialakítású, mint a P43-as testvérén. A déli hídon is passzív hűtőborda található, amire szerintünk szükség is van, mert korábbi tesztjeinkből kiderült, hogy az Intel déli hidak erősen melegednek.

Az alaplapok alsó felén hat-hat SATA csatlakozó, négy-négy USB-kivezetés (melyekhez hiányoltuk a hátlapi panelt) és egy-egy IEEE 1394 (FireWire) kivezetés található, ennél többet a drágább alaplapokon is ritkán látni. A két típus leginkább a bővítőkártyák helyének kialakításában tér el egymástól, bár a P43-ason is két PCIe x16-os foglalat található, ez a kiépítés nem támogatja a CrossFire-t (legalábbis a valódi, 2 x 8 sávosat nem). Ventilátoraljzatokból a P45A-S és a P43A-s sem áll túl jól, a processzorén kívül csak két légkavaró köthető az alaplapokra. A Foxconn a P43A-S-en megpróbált kicsit takarékoskodni, ugyanis míg a P45A-S-en polimer-alu szilárdelektolitos kondezátorokat találunk, addig a gyártó a P43A-S-en jórészt még régi folyékony elektrolitos alkatrészeket használt.

A CPU-foglalat környéke és a FOX ONE chip [+]

A CPU-foglalat környéke is nagyon hasonló a két típus esetében, de a P43-ason kicsit többet spóroltak, mert eggyel kevesebb a kondenzátor. Egyébként mindkét alaplapon négyfázisú a CPU áramellátó részlege, ami egyeseknek talán kevésnek tűnhet a mai csúcslapok 8–10 fázisú kiépítése után. Mindkét alaplapon megtaláljuk a FOX ONE feliratú központi chipet, amely lényegében egy hardveres monitorozó és vezérlőegység. FOX ONE névre hallgat a Foxconn saját fejlesztésű szoftvere is, mely a FOX ONE chip segítségével képes megfigyelni és szabályozni az alaplap egyes paramétereit, úgy mint a különböző órajeleket, feszültségeket, hőmérsékleteket. Aki ismeri például az Abit-féle µGurut vagy az MSI CoreCelljét, az érti, miről van szó.

Oldalsó csatlakozók terén is döntetlen [+]

A hátlapi panelek is megegyeznek, itt találunk két PS2, egy soros, négy USB és egy IEEE 1394 portot, egy Ethernet aljzatot, hat audioportot és egy koaxális SPDIF-kimenetet. Az Asusnál vált szokássá, hogy az egyik PS2-es port helyett már USB portokat épít az alaplapokra, a Foxconn ezt még nem lépte meg, és párhuzamos port sincs.

Ami az integrált hardvereket illeti, a Foxconn alaplapjai az elvárható és legtöbb esetben szokásos eszközöket magkapták, van integrált audiokodek, hálózati és FireWire vezérlő is. A hangot egy nyolccsatornás Realtek chip biztosítja, amely az analóg kimeneten a Rightmark Audio Analyzer mérései alapján jó minősítést szokott kapni (a különböző résztesztek jó és nagyon jó értéket vesznek fel). Az alaplapokon található Realtek gigabites hálózati vezérlők az átlagos kategóriát erősítik, a P45A-S-en található 8110B PCI Expressen keresztül kapcsolódik a déli hídhoz, így ez nagy terhelés esetén kevésbé fogja le a CPU-t, mint a 8110SC, mely PCI-os. A VIA VT6308-as FireWire chip a jobb vezérlők közé tartozik, olvasásban kb. 34, írásban pedig 24 MB/s-ra képes.

Specifikációk:

És a tuning?

Még a BIOS is egyezik... [+]

A szóban forgó alaplapok AMI BIOS-ra épülnek, a két típus ezen a téren is teljesen megegyezik. A BIOS átláthatósága szerintünk nagyon jól sikerült, a különböző paramétereket egyértelműen elkülönülő, értelemszerű menüpontok alatt találjuk. A processzor egyes funkcióit mind egy szálig megtaláljuk a CPU Configuration menüpont alatt, ezt azért érdemes kiemelni, mert például egyes MSI alaplapok rendkívül hiányosak ezen a téren. Ami a tuningopciókat illeti, ezekkel sincs különösebb bajunk, azt leszámítva, hogy a jelenlegi CMOS-verzió nem támogatja a szorzó állítását. Hogy ez végleges-e vagy egy későbbi kiadásban korrigálják, azt nem tudjuk, mindenesetre ez azt jelenti, hogy FSB-csúcsok döntögetésére a Foxconn alaplapjai nem alkalmasak. Ezt leszámítva viszont a lényegesebb feszültségekben és memóriaosztókban nincs hiány, a memória 333 MHz-es FSB esetén DDR2-1333-ig skálázható.

Kicsit szokatlan, de a feszültségek esetén nem konkrét értékeket kell beállítani, hanem az alapfeszültséghez lehet hozzáadni x-szer egy adott számot, és így kapjuk meg a végső értéket. Például a processzor alapfeszültségéhez maximum 15-ször 6,25 mV-ot lehet hozzáadni, ami azt jelenti, hogy egy 1,25 V-os alapfeszültségű processzor maximum 2,1875 V-ban részesülhet, ez már egészen szép érték. Sajnos alulfeszre nincs lehetőség. Érdekesség, hogy az adott beállítás elmentéséhez nem kell kilépni a BIOS-ból, hanem az „Apply All Settings” opcióval azonnal aktualizálhatjuk. A monitorozó részleg igen puritánra sikeredett, de az átlagnak ennyi talán elég is.

Lényegesebb BIOS-beállítások:

A FOX ONE chipről már esett szó, ismerkedjünk meg a hozzá kifejlesztett szoftverrel is, melyet szintén FOX ONE névre kereszteltek. Ez lényegében egy monitorozó, a rendszer paraméterezésére szolgáló alkalmazás, amely sajnos még jelentős fejlesztésre szorul, ugyanis esetünkben képtelen volt helyesen kijelezni a BIOS-ban beállított értékeket (például a képen látható, hogy 959 MHz-es memória-órajelet írt ki, miközben az 800 MHz-en járt), ráadásul amikor megpróbálkoztunk a CPU vagy a memória tuningjával, azonnal lefagyasztotta a rendszert.

A Foxconn túlhajtó-szoftvere még kiforratlan [+]

Ezek után mi inkább a BIOS segítségét kértük a tuninghoz, ami normál esetben a maximális FSB kikísérletezéséből állna, de erre a Foxconn alaplapjai esetében nem volt lehetőségünk, ugyanis a szorzó állítására nincs mód. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Core 2 Duo E8400-as processzorból megpróbáljuk kihozni a legtöbbet, lehetőleg úgy, hogy nem adunk neki túl sok feszültséget. Végül 440 MHz-es FSB-ig, azaz 3962 MHz-ig jutottunk a 3 GHz-es processzorral, ami majdnem 33%-os túlhajtás, ez nem rossz eredmény, ennél többre a mindennapokban nincs is szükség (valószínűleg még 3 GHz-re sem). Persze ha valakinek a maximumok kergetése a célja, akkor elképzelhető, hogy nem elégszik meg ennyivel.

A tuningra nem lehet panasz [+]

Értékelés

A két most megismert Foxconn típus nem sikerült rosszul, de nem is emelkedik ki a mezőnyből. A többi nagy vevőbázissal rendelkező márka termékpalettáján is találunk olyan alaplapokat, melyek ebbe az árkategóriába szánt, P45 vagy P43 chipsetre épülő modellek (Asus P5Q és P5QL-E, Gigabyte EP45/EP43-DS3 és DS3P, MSI P45-Neo3FR és P43 Neo3-F stb.), ráadásul hasonló felszereltséggel bírnak. Bemutatónk arra jó volt, hogy eggyel több lehetőséget vázoljon fel a vásárolni készülők előtt, bár valószínűleg úgyis a szimpátia fog dönteni a végén. A most bemutatott Foxconn alaplapok valós alternatívát jelentenek, ám átlagos felszereltségük, tudásuk miatt azt kell mondanunk, hogy valamivel olcsóbbnak kellene lenniük ahhoz, hogy kifejezetten ajánlani tudjuk őket a közvetlen versenytársakkal szemben.

fLeSs

A Foxconn hivatalos hazai forgalmazója a HRP Hungary Kft.