Tesztelés, értékelés
Szokásos, mai viszonylatban meglehetősen energiaigényes – és ami még fontosabb, jól melegedő – processzorral és nem túl nagy grafikus kártyával ellátott tesztkonfigurációnkat telepítettük az Enermax Staray-ba. Mivel csak egy ventilátort adtak hozzá, úgy döntöttünk, nem szerelünk be hátsót, meglátjuk, mire elég a gyári felállás. Összehasonlítási alapnak Casetek CK-1020 házunkat használtuk, de korábbi tesztjeink szereplői is feltűnnek a grafikonokon.
- Intel Core 2 Duo QX9650 processzor
- Cooler Master Hyper TX2 processzorhűtő
- Asus P5E3 DeLuxe alaplap
- 2 x 1024 MB Samsung DDR3 memória
- Radeon HD 3850 videokártya
- 400 GB-os Samsung SATA merevlemez
- Cooler Master Real Power 550 wattos tápegység
- Casetek CK-1020 ház elöl 80 mm-es, hátul 92 milliméteres ventilátorral
Processzorhűtős tesztjeinkhez hasonlóan szakítottunk azzal a régi szokásunkkal, hogy a hőmérsékleteket időbeli grafikonon ábrázoljuk, mely a felfutást és a lecsengést is tartalmazza. Ugyanis ez szinte egyforma volt az azonos rendszerű – például léghűtéses – megoldásoknál. Helyette sokkal átláthatóbb ábrázolást használunk, amiben több korábbi tesztalany is szerepel. Ebben a processzormagok nyugalmi és húsz percnyi terhelés után mért maximális hőmérséklete látható háromféle beállítással. Az első menetben a processzorhűtőt percenkénti 1800-as csúcsfordulaton hajtottuk. Mindkét házban maximális fordulaton jártak a ventilátorok. Az Enermax esetében ez percenként 1200-at jelentett az első ventilátornál. A Casetekben – a kisebb ventilátorok miatt – a fordulatszám percenként 2000, illetve 1400 volt. A mérések alatt a szobában 24 °C-os hőmérséklet uralkodott.
Szellőzés szempontjából a mai, elöl beszívó, hátul kifúvó, oldalt némileg szellőző házak alig különböznek egymástól. Emiatt nagyjából ugyanazokat a processzorhőmérsékleti értékeket kaptunk az Enermax Staray-nál, mint eddigi tesztalanyainknál. Bár tapasztaltunk némi rezonanciát a merevlemez felől, most még a különböző ventilátorok voltak a fő hangforrások.
A második körben lelassítottuk a processzorhűtőt. Ez a húzás többnyire a kisebb méretű házaknak szokott kedvezni, melyekben kevesebb levegőt kell megmozgatni. Most a Staray kicsivel közelebb került a Casetekhez, bár továbbra is maradt a harmadik helyen. Hangban itt már jól el lehetett különíteni a merevlemez írás-olvasás közben jelentkező kalapálását.
Harmadjára kikapcsoltuk a házak szellőzését, a levegő mozgatását csak a processzor és VGA hűtőjére, illetve a tápra hagytuk. Itt a Staray szépen az élre ugrott, feltehetőleg azért, mert a ventilátorok az eddig elölről érkező légáramlat helyett a méretes oldalsó nyílásokon keresztül kaptak friss levegőt. Mivel a ház viszonylag kicsi, nincs szükség túl nagy légszállításra a szellőztetéséhez.
Köszönhetően a méretes első ventilátornak, a merevlemez is jól érezte magát. Nyugalmi hőmérséklete nem érte el a harminc fokot, és az első két menetben nem melegedett 35 fok fölé. Az utolsóban, kisebb szellőzésénél már 36 fokot mértünk rajta. Úgy gondoljuk, egy hátrafelé szellőző processzorhűtővel ellátott házban célszerűbb előre, és nem hátra tenni kiegészítő ventilátort.
Értékelés
Egészen kellemes ház az Enermax Staray. Külseje nem hivalkodó, de megnyerő. Egyetlen látványeleme a kétféle üzemmódban világító első ventilátor, mely szerencsére könnyedén kikapcsolható. Szellőzése teljesen rendben van. Igény esetén négy méretes lapátkerékkel is megrakhatjuk, és a megfelelő porszűrésről is gondoskodtak. Legalábbis az előlapon, mert oldalra már nem jutott szűrő. Viszonylag kis mérete ellenére belseje egészen tágas, az alaplapon túllógó grafikus kártyákról sem kell lemondanunk. A tekerős meghajtórögzítők – bár nem a világ legjobb ilyen megoldásai –, de korrektül teszik a dolgukat. Összefoglalva tehát tetszett az Enermax Staray, de 15 000 forint körüli áránál például a Cooler Master Elite 335 lényegesen olcsóbban kínálja ugyanezt a belsőt nagyon hasonló külsővel.
Enermax Staray
rudi
