Port kivezetés
Az AT-s korszakban a felhasználóknak nemhogy nem volt USB kivezetés a gépük előlapján, de még a hátlapon is összesen egy darab, a billentyűzet bekötésére szolgáló csatlakozóhellyel kellett beérniük. Ez nagyon kevésnek bizonyult az ATX-es alaplapon található portokhoz képest, ezért ezzel valamit tenni kellett. Szép megoldás a nyílások egyenkénti kifúrása és formára reszelése, de ehhez egy hétvége legalább kellene. Inkább körbejártuk Pécset, és az egyik számtech boltból, a Computer Artból beszereztünk egy ATX szabványú takarólemezt, ami gyárilag ki volt vágva az összes szükséges helyen.
Hirdetés
 Az alaplap és a táp a helyén! |
 Dekopír/flex móka... |
 Jöhet a sorjázás! |
A gép hátlapjára karctűvel feljelöltük a takarólemez számára szükséges helyet, majd dekopírfűrészünk segítségével eltüntettük a felesleges lemezdarabot. Némi sorjázás, és próbálgatás után vettük észre, hogy az ATX-es házaktól eltérő módon, a hátlapi kivezetés nincs egy síkban a bővítőkártyákkal. A takarólemez felső részéből körülbelül 1,5 cm-t lehajtottunk, így viszonylag zárttá téve a portok körüli részt. A takarólemez gépházhoz rögzítése sem tűnt hegesztés nélkül abszolválható feladatnak, erre pedig nem akartunk vetemedni. Ezért a párhuzamos (és a többi) port mellett található két csavart kitekertük, a takarólemezt a helyére illesztettük, és a közben megfelelő méretű alátéttel ellátott csavarokkal rögzítettük közvetlenül az alaplaphoz.
Power gomb kerestetik!
Sosem árt, ha egy számítógépen van egy működő bekapcsoló gomb... Sokkal egyszerűbb azt használni, mint minden alkalommal csavarhúzóval rövidre zárni a megfelelő alaplapi tüskéket. Az eredetileg használt Power gomb a gép jobb oldalán kapott helyett, egy elég masszív felépítésű 220V-ra tervezett kapcsoló képében. Az AT-s korszakban ugyanis a táp csak akkor kapott áramot, amikor működött, nem a mostanában jellemző StandBy állapotban tengette életének nagy részét. Ez a régi megoldás szolgál bizonyos előnyökkel, a táp kikapcsolt állapotban nem fogyaszt áramot, nem melegszik, és talán egy esetleges villámcsapás ellen is jobban véd. Ennek ellenére a feladat az ATX szabványra alakítás, tehát munkára fel!
Egy a modern gépekben nem használt, úgynevezett Turbo gombot alakítottunk át, ami eredeti formájában két órajel (pl 33/66 MHz) közti váltásra volt használható. Sajnos nem pillanatkapcsolót használtak erre a célra, ezért ennek a cseréje elkerülhetetlen. Nagyjából 60 Ft körüli áron be lehet szerezni egy ehhez szükséges kapcsolót, amihez kell még a Turbo gombról levágható 30 cm hosszú, két eres kábel, és a rajta található csatlakozó. Ezeket összeállítva már készen is áll a bekapcsoló gomb helyettesítő. Viszont ennél jóval egyszerűbb megoldás egy Reset gomb kiszerelése egy tetszőleges gépből, amit egy az egyben beépíthetünk a turbó gomb helyére.
 A műanyag előlap hátoldala rejti a LED-eket, és a hekkelésre váró kapcsolókat. |
||
 R.I.P. Turbo switch |
 Nincs többé köztünk... |
 Power switch, Reset módra |
A kapcsolók cseréje nem túl bonyolult feladat, pár perc alatt végeztünk vele. Első lépésként az előlap hátoldalán található kapcsolók, és LED-ek közül kiválasztottuk a Turbo gombot, majd egy éles késsel (szikével) levágtuk az azt rögzítő melegragasztót. Még így is csak viszonylag erős nyomás hatására ugrott ki az áldozat a helyéről, amit azon nyomban el is foglalt a bontóból szerzett Reset gomb. Paranoiás, vagy autómániás olvasóink figyelmébe ajánljuk, hogy a Turbo gomb baloldalán elhelyezkedő zárat is lehet Power kapcsolónak használni. Ekkor a gép csak a megfelelő kulccsal indítható el, az autóknál az indítózáshoz hasonló módon, egy pillanatra elfordítva a kulcsot.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
