Déjà vu
Megjelent hát az FC 25. Ami egyébként szinte teljesen olyan lett, mint amilyen az FC 24 volt. Ami pedig nagyon hasonlított a FIFA 23-ra vagy a 22-re. Vagy mondjuk a 21-re... Szóval nincs új a nap alatt, és jól szemlélteti az EA Sports sorozatának fejlődési ütemét, hogy a FIFA 98 óta én a legnagyobb újításnak a mai napig azt tartom, hogy néhány évig volt magyar kommentár, amelyben Hajdú B. István és Faragó Richárd szórakoztatta a játékosokat. Az FC 25 is inkább egy ráncfelvarrás lett, a 24-nek afféle javított verziója, és bár vannak új módok és nyilván minden picit jobb és szebb lett, ez a kiadás is bebizonyítja, hogy felesleges évente teljes áron megvenni a következő generációt. Erős a felütés, tudom, szóval lássuk, miért is így kezdtem az egész tesztet.
Rögtön bevallom, hogy én nem vagyok egy nagy gamer. Nem LOL-ozom, nem COD-ozom, nem nyomom naphosszat a Valorantot, igazán a nevükön kívül nem is sokat tudok ezekről. Viszont tény, hogy több mint 25 éve az egyetlen játék, ami elé azért még ma is odaülök, az a FIFA-sorozat. Oppardon, most már ugye EA Sports FC a neve. És amikor felkértek, hogy ugyan írjak már az új kiadásról, elkezdtem utánaolvasni, hogy a fejlesztők vajon megint ugyanazokat a klasszikus mondatokat puffogtatják-e, mint régen. És igen! Megint jobb fizika, valósághűbb mozgások, okosabb AI vár ránk és még sorolhatnánk az ismerős frázisokat. Igaz, idén legalább ezek mellett ott van a Rush játékmód, ami legalább tényleg friss dolognak mondható.
Kezdjük is talán ezzel, mert talán ez az az újítás, ami miatt egyáltalán érezhető különbséget tapasztalunk majd a 24 és a 25 között. Habár 5v5 ellen meccsekről van szó, a kapust mindenképpen a gép, pontosabban az AI vezérli, de szuper hír, hogy az egyszeri meccsektől kezdve a karrier módon át az Ultimate Teamig mindenhol elérhető ez a lehetőség, ami főleg azoknak lehet kellemes meglepetés, akik limitált számú baráti körrel ugranának fejest a küzdelmekbe. A karriert elindítva ez például jól jöhet a fiatal tehetségek kipróbálásában, plusz valamilyen szinten friss élményt garantál, hiszen más taktikára van szükség a győzelemhez, mint a 22-fős meccseken. Persze ilyenkor eszébe jut az embernek, hogy régebben az efféle kis extrák nem óriási újításként voltak beharangozva, hanem tényleg kis ajándékok voltak a rajongóknak; hol vannak azok az idők, amikor egy kóddal óriásivá lehetett varázsolni a játékosokat, vagy minden gólnál vesztett egy játékost valamelyik fél, vagy csak szimplán csak egy szót bepötyögve egy UFO vitt el valakit a pályáról?
Rush: a nagy megmentő?
Jó, hát más évtizedben vagyunk, más monetizációs taktikákkal dolgozik mindenki, így ezért nem morgok tovább – már csak azért sem, mert ez a játékmód azért tényleg új ízt csempész a rég ismert játékmenetbe. A Rush talán az Ultimate Team során kecsegtet igazán sok izgalommal, annak ellenére, hogy magánál a Rush-nál nemhogy speciális kihívások nincsenek, de ranglista sem létezik, amin fel lehetne kapaszkodni. Egyszerűen csak az újdonság varázsa hatja át az embert, ami pár hétig, esetleg hónapig mindenképpen elég. Rengeteg dolog másként működik, mint a normál mérkőzéseken: bedobásokat a rendszer végzi el, a futballisták pedig rongyolnak is a pálya közepe felé – bármilyen fura is legyen, kicsit vízilabda-érzetet adva a dolgoknak. Maguk a meccsek is csupán hét percesek, kiegészítve az aranygóllal, ha nincs döntés az előre meghatározott idő alatt. A piros lapokat itt a kék lap váltja, aminek bevezetéséről kicsit eltérő szabályokkal a valóságban is sokáig volt szó – itt, akinek ezt a lapot felmutatják, egyperces lehiggadási kiállítást kap. Édes extra, hogy ez a szakasz rövidíthető, ha közben a csapat gólt szerez.
Hirdetés
Ezzel tehát lényegében sokkal több akció vár mindenkire: pörgős meccsek, meggyőzően élethű és az intenzív eseményekbe magát kellemesen beleélő kommentátor, támogatott stadionok és helyszínek. Bár az agresszió sokszor kifizetődő, azért megfelelő defenzív taktikával is nyerhetőek az összecsapások, jó megoldásokkal pedig meglepő eredmények születhetnek. És a Rush dobja fel az Ultimate Team módot is, ami az elmúlt egy év során amúgy csak minimális fejlesztéseket kapott, például a 100 elrejthető és duplikálható kártyát, vagy szofisztikáltabb barátságos meccseket.
Amit viszont talán már mindenki évek óta vár, az a rendkívüli ugrás a grafikában. De valahogy ez sosem érkezik el. Oké, tény, jól látható a fejlődés, de mégsem olyan nagy az ugrás, mint a vágyainkban – néha pedig egyenesen elhanyagoltnak tűnik egy-egy apró részlet. Nem túl meglepő módon a Premier League eseményei a leglátványosabbak, köszönhetően az új pálya- és játékosbemutatóknak, az eredményjelzőknek, vagy éppen a specifikus kameraszögeknek. A menü sajnos nem változott, pedig én már az FC 24 esetén is a pokolba kívántam az egész felépítést, sokkal kevésbé logikus, mint régen, mindamellett érezhetően hardverigényesebbek az effektek, az áttűnések, de ami a legrosszabb, hogy nagyon nehéz néha megtalálni a megfelelő beállítást vagy játékmódot. Olyan, mintha az egészet érintőkijelzőre szánták volna, ami telefonon vagy tableten nyilván szuper, de hát konzolon és PC-n azért mások az elvárások.
Persze vannak pozitívumok is, hiszen a kevésbé ismert játékosok arca is sokkal kifinomultabb és valósághűbb lett, tehát végre az EA nem csak a legfontosabb spílerekre figyelt, hanem a mondhatni kevésbé népszerűkre is; már amennyiben kevésbé népszerűnek nevezhetők a legnagyobb bajnokságokban focizó játékosok. Ha mindenkit normálisan leanimálnának, alighanem a telepítési méret is jelentősen megugrana, a mostani 50-70 GB még bőven az elfogadható kategóriának mondható. A közönségnél is azért vannak finomhangolások, életszerűbb megmozdulások, szóval a körítésre is szántak néhány napot a fejlesztők.
Új kiadás, régi hibákkal
Ha őszinte akarok lenni, akkor mindent megbocsátanék, még egy rosszabb grafikát is, ha maga a játékmenet tényleg olyan lenne, amit vagy én elképzelek, vagy ahogy már maguk a készítők is többször ígérték. De NEEEEM! Továbbra is az a válaszom mindenkinek arra a kérdésre, hogy mi idegesít fel az életben az egyik legjobban, hogy a FIF… vagyis az FC 25. Lélegzetelállító, hogy képtelenek megoldani, hogy ne az történjen, hogy ha az ellenfél eladja a labdát, akkor az én játékosom garantáltan ugyanezt teszi pár passzon belül. Hiába fut a támadóm mellett a másik, mégis valami elképesztő megoldás következik még rövid passzgomb lenyomásra is. Vagy egyszerűen csak rávezetem a zsugát ilyenkor egy az egyben a kapusra, és 99%, hogy mellé megy vagy a portás kivédi. De olyan is bőven akad, amikor egyszerűen csak a letámadás során gondol egyet a társ és megfordul. Mi a tököm?! Hol a nagyra becsült AI, a vadonatúj „FC IQ”? Akkor persze működik, amikor a legmagasabb szintre állítom a gépet, mert ilyenkor olyan, mintha már előre tudná, milyen gombot nyomok. Ja és persze ez a hosszú lábúak játéka is, mert ennyire messziről lehetetlen szerelni az életben, itt mégis a világ végéről sikerül lecselezni mindenkit.
De ez még nem minden, hiszen gyakran a kommentátorok sem követik a mérkőzést; vagy teljesen másról beszélnek, vagy késnek, de sokan panaszkodnak az interneten arra is, hogy PC-n például az új átvezetések akadoznak. Mondjuk én egy elég erős asztali géppel rendelkezem, de azon az FC 24 is sokszor úgy futott, mintha egy 486-oson akarnám futtatni, szóval, bár most PlayStation 5-ön teszteltem, el tudom hinni a dolgot. Apró szépségtapasz e panaszokon, hogy ezúttal a Switch-verziót nem alibizték el a fejlesztők, így annak a kiadásnak is része a Rush meg a többi, kisebb újítás.
És akkor a hullámvasút még mindig lefelé száguld, ha a védekezésről van szó. Számomra eleve totálisan érthetetlen, hogy miként tud gyorsabban futni egy 71-es értékű védő, mint egy 90-es támadó. De sokszor a 80-as támadó is olyan gyors, hogy szerintem még Usain Bolt sem futotta soha olyan sebesen a százat, mint ezek a játékosok. Totál életszerűtlen, ami nem csak azért bosszantó, mert ennél sokkal többet várna az ember, hanem mert annyira kihozott a sodromból, hogy sajnos dobtam már el idegből kontrollert ilyen események miatt. Ráadásul, ha már mögénk kerül az ellenfél, onnan szinte nincs visszaút, lehet is ballagni a kezdőkör felé. Vagyis megint valami, amit javítania kell az EA-nak, voltak már hasonló baklövések korábban. Csak akkor kérdem én, hogyan tesztelik ezeket? Sőt, nem is lehet már azt sem beállítani, hogy labdavesztés esetén azonnal induljon a pressing, pont azok a kis finomhangolások hiányoznak, amik sokat változtathatnának egy-egy mérkőzés végkimenetelén.
De térjünk csak vissza még a játékmenetre. Azért az FC IQ tud pozitív meglepetésekkel is szolgálni, hiszen a taktika a végletekig személyre szabható, egy poszthoz több szerep is társítható, ezeknek száma három és öt között mozog. Hogy jobban lehessen érteni, egy támadó középpályás is lehet irányító, csatár vagy éppen szélső is, ha a helyzet úgy kívánja meg. És bár szidtam, a csapattársak közötti összhang még így is jobb lett, mint korábban, egyszerűen csak nekem ez még mindig nem elég. A lövések, a passzok és az átívelések is jobbak és kezelhetőbbek lettek, a legtetszetősebb, hogy a játék reagál az időjárásra, a vizes füvön például érezhetően másképpen csúszik vagy pattan meg a labda, ezáltal életszerűbb lesz az egész.
Felesleges Club?
Annyira minimálisak tehát az előrelépések – vagy nevezzük újításoknak ezeket? –, hogy majdhogynem észrevétlenek maradnak. Pedig az Ultimate Team esetén sokkal nagyobb szabadságot kapunk, végre a vezetőségi elvárások is beállíthatók olyan szintre, amikor nem kell minden fillért elkölteni ahhoz, hogy rettegjünk a menesztéstől, de akár az edzéseket is jobban személyre lehet szabni a jobb taktika, valamint a magasabb értékek elérésének érdekében. Vagy a korábban említett eső, sőt, akár szél lemodellezése is mindenképpen üdvözlendő, a női ligákat is és játékosokat is bővítették, és akkor még nem beszéltünk Fabrizio Romano átigazolásokkal kapcsolatos híreinek integrációjáról, plusz csak szólok, hogy a közösségi média is minden eddiginél mélyebb integrációt kapott. Kellett, mint egy falat kenyér.
Szóval az a helyzet, hogy egy elvileg piacvezető focis szimulátortól ennél több fejlődést várna az ember. Kiad sok tízezer forintot és ha nagyon szigorú akarok lenni, akkor igazából csak az aktuális csapatfelállások és igazolások lesznek mások. Vagyis ezek felelnek meg a valóságnak. Persze, 31 éve bővítik a szériát, így aztán radikális újdonságot a valós szabályok közt már nehéz kitalálni – vannak már 22-fős meccsek, karrier- és edzőmód-variációk akár online is, és több klub, stadion és bajnokság, amit egy emberöltő alatt ki lehetne próbálni. Konzolgeneráció második felében vagyunk, így az igazán látványos grafikai ugrásokra sincs esély, a háttérben zajló átalakításokat pedig sokszor alig érezni. Ez valahol ragyogó dolog – sikerült modellezni a labdarúgás világát! Másrészt viszont kétségtelenül elégedetlenséget szül, hiszen teljes áron annyi újítást kapunk csak, amelyek egy apró DLC-ben is elférnének.
A Rush mód egy üde színfoltja az FC 25-nek, ám mást nem tudok kiemelni azzal kapcsolatban, hogy megérné-e a pénzét az egész. Nyilván vannak előrelépések, még szebb grafika, még okosabb játékosok, még több opciót találunk, de gyakran megy a kukába az egész hangulat, amikor teljesen ésszerűtlen események, passzok, lövések történnek. A védekezés is messze áll az ideálistól, a menürendszer felépítése pedig egyszerűen értelmezhetetlen, megszokhatatlan és logikátlan. Az én konzolomra biztos nem került volna fel a 24 után a 25, ha nem kellett volna tesztelni. Ha viszont valaki utoljára a FIFA 22-t vagy 23-at telepítette, akkor érdemes lehet adni ennek egy esélyt, de az biztos, hogy tavalyról mostanra nem éri meg ennyi pénzt kifizetni a frissítésre. Vagy érdemes várni, ameddig akciósan már jóval kedvezőbb áron beszerezhető.
Az EA Sports FC 25 PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, Switch-re, valamint Xbox konzolokra jelent meg. Azonos címen, de más tartalommal elérhető a játék Android és iOS készülékeken is.
A tesztjátékot a magyar disztribútor Cenega Hungary biztosította.
Összefoglalás
A legteljesebb focijáték, annyi játszanivalóval, amennyi már talán sok is. A baj az, hogy ez a tavalyi verzióra majdnem pontosan így igaz volt, így a teljes árú vásárlás csalódáshoz vezet. Az apró bővítéseken és a szinte észrevehetetlen átalakításokon túl csak az 5v5 felállást használó Rush játékmód említhető meg, mint értelmes és élvezetes újítás – de 30 ezer forintot talán ez sem ér meg...
Az EA Sports FC 25 legfőbb pozitívumai:
- Az 5v5 Rush mód kifejezetten új élmény;
- kicsivel mélyebb karriermód;
- az eddigieknél sokkal jobb időjárás-modellezés.
Az EA Sports FC 25 legnagyobb hiányosságai:
- Az AI és az irányítás most is hajlandó bedobni az unalmast;
- a Rush-on kívül semmi lényeges újítás nem történt;
- borzalmas menürendszer.