Az e-learning formái és háttere
Egy e-learning rendszer lehet offline és online rendszerű, offline például a cd-n vagy dvd-n kiadott tananyag, online pedig az interneten elérhető digitális tartalom. A tananyag természetesen nyomtatott segédanyagokat, úgynevezett szatellitegységeket is tartalmazhat, de jelentős része digitális. Természetesen megfelelő, multimédiás funkciókat tökéletesen ellátó számítógépre is szükség van, internetkapcsolattal, lehetőleg széles sávú eléréssel. Az offline rendszer nem feltétlenül igényel internetkapcsolatot, de az interaktivitás és a kapcsolattartás megköveteli a hálózat meglétét. Az e-learning tehát fejlett infrastruktúrát igényel, és ami ennél sokkal fontosabb, a felhasználó részéről megfelelő tudást és gyakorlatot a számítástechnika és számítógép-használat terén. Követelmény az alapvető szoftver- és hardverismeret, valamint az interneten való böngészéshez szükséges ismeretek megléte. A másik oldalon, tehát az oktatók oldalán hasonló követelményeknek kell megfelelni, vagyis megfelelő technikai és tudásszinttel kell rendelkezni a sikeres működéshez.
A távoktatásban a tanulási folyamatért a felelősség nem a tanárt terheli, hanem a tanulót. A felelősség elviselése azonban érett személyiséget kíván, aki tudatában van felelősségének, és kellőképpen motivált is a képzés véghezvitelében. A távoktatási rendszerek sarokpontja a motiváció. Motiváció nélkül nincs siker. Egyes felmérések szerint a távoktatásban részt vevők akár 60-70 százaléka is kieshet a képzési folyamatból – e mögött sok esetben a motiváció hiánya állhat. Mi motiválhat egy embert? Például az érdeklődési köre, a munkahelyi követelmények, presztízs vagy az anyagi helyzet. A képzés teljes folyamatában szükséges a motiválás, mert a kezdeti lelkesedést érdektelenség, unalom követheti, ami a képzésből való kieséshez vezethet.
Hirdetés
Az e-learning módszer alkalmazhatósága
Az e-learning rendszerek elsősorban a felnőttképzésben használhatók jól, egyrészt a dolgozó ember életritmusa miatt, másrészt a felnőttkori kiforrott személyiség jobban meg tud felelni az e-learning által támasztott követelményeknek. Tehát az e-learning rendszerek fő célcsoportja a felnőtt korosztály. A felnőtt korosztályon belül egyre növekszik az idős korúak érdeklődése, ahol a fő motiváció már nem a munkahelyi követelmény, és a jobb anyagi helyzet teremtése, hanem az érdeklődési kör vagy a presztízs. Az idős korúak részvételét jelenleg a technikai képzettség hiányosságai jelentősen hátráltatják, ez a hátrány azonban a jövőben, a mostani, számítógépes korszakba belenőtt generáció öregedésével csökkenni fog.
Mit lehet e-learning segítségével tanulni/tanítani? Mindent, aminek a tananyaga digitális formába önthető. Vannak persze olyan területek, ahol könnyebb ezt a fajta képzési módszert alkalmazni – például nyelvtanulás, számítástechnika –, és vannak olyan területek – elsősorban gyakorlati ismeretek –, ahol nehezebb. Mivel az e-learning lényege a digitális tananyag, elsősorban a tananyagon múlik, hogy oktatható-e vagy nem az adott tudomány ilyen formában.
Miért érdemes, vagy miért nem érdemes bevezetni az e-learninget? Az e-learning rendszerek előnyéül elsősorban a kisebb költségeket hozzák fel, amely a tanárigény csökkenéséből és az alacsony infrastruktúraigényből fakad. E-learning rendszer esetén kevesebb tanár szükséges, és nincs szükség jól felszerelt termekre sem. A fenntartási költségek jóval kisebbek, mert csak az információs infrastruktúrát kell fenntartani, nem kell drága, költséges intézmények fenntartására költeni. A képzés megfelelően rugalmas, gyorsan változtatható, szemben a hagyományos tananyagokkal, és ami a lényeg: a tananyag interaktív, és lehetőséget ad a személyre szabott oktatásra. A hátrányok főleg az emberi természetben keresendők, mint például az ellenérzés az oktatás új formájával szemben, a kellő motiváció, kitartás hiánya, ami akár kudarchoz is vezethet.
Hohl Ferenc és Pái Attila
Kapcsolódó linkek:
