A forma
Ez a tíz játék alkotja tehát a Capcom Fighting Collectiont – a Darkstalkers-túlsúly érezhető ugyan, de a Red Earth, a Super Puzzle Fighter, illetve a Super Gem Fighter azokat is szórakoztatni fogják, akik végül beleunnak a vidám horrorküzdelmekbe. Mindig lehetne persze még több játék egy efféle gyűjteményben, és (konzolokon) 14 ezer forintos ára mellett ennek felemlegetését még akkora kapzsiságnak sem érzem, de gondolom siker esetén jöhetnek majd a Street Fighter III, illetve a Marvel Vs. kollekciók is a hiányzókkal.
Beszéljünk inkább arról, hogy milyen igényes lett a tálalás! Bár a múzeum a Street Fighter II-es gyűjteményben még fantasztikusabb volt, itt is találunk minden játékhoz zenelejátszót és fejlesztési dokumentumokat, különféle képanyagokat. A feldolgozott játékok viszonylagos ismeretlenségének fényében egy dolog még elfért volna azért a főmenüben: a játékok rövid bemutatása. De ha már itt tartunk: a menükhöz teljesen új remixek készültek, mégpedig fantasztikus minőségben – most is azokat hallgatom.
Természetesen minden játék tökéletes emulációja a játéktermi verzióknak, kiegészítve ezeket az alapokat egy sor modern megoldással. Mind a tíz program támogatja például az online játékot, mégpedig egy kiválóan dolgozó, nagyon sima rollback netkóddal – amerikai, japán és koreai játékossal is szaggatás nélkül sikerült véresre veretnem a számat. A játékokban van gyakorlási lehetőség, vannak save state-ek, és a 11 pontos mércén állítható nehézségi skálázást is mindenhol kihasználhatjuk. A programokból elérhetők a japán és ahol van, az amerikai verziók, mind a maguk eltérő címeivel, zenéivel és néha játékmenetbeli apró eltéréseivel. Nyolc eltérő grafikai opció áll azok rendelkezésére, akik a régi tévék hangulatát akarják megidézni. Az irányítás terén is millió lehetőségünk van, olyannyira, hogy még egy egyszerűsített kezelés is elérhető, ahol az L1 és L2 gombokkal kombókat, illetve szupereket lehet aktiválni.
Az egyetlen dolog, ami hiányzik, az a crossplatform multiplayer, és sajnos ez egy ilyen gyűjteménynél sokkal fontosabb lenne, mint egy amúgy is milliók által játszott programnál. Bár a Vampire Savior és a Super Gem Fighter mindig hamar talál ellenfeleket, Red Earth-multiplayerhez alig, a Cyberbotshoz pedig egyszer sem találtam kihívókat. Valamilyen szinten persze ez jó hírként is felfogható: online még a ranked meccseken kívül is elképesztő képességű szörnyegetek mészárolják le az ember jókedvét. Persze, az én kezemben nincs évtizedes Darkstalkers-gyakorlat, és naivság lenne azt hinni, hogy az arcade mód egyszeri végigjátszása után különösebben kiismertem volna bármelyik karaktert, de egy ilyen szűk táborra szabott kollekcióban még így is igen sűrűn botlunk majd félprofi megszállottakba. Önmagában ez persze abszolút nem a játék hibája, de a négy platform összefogásával valószínűleg lehetett volna enyhíteni ezen is.
Mivel a játéktermi verziókat gyűjti össze a kollekció, a korábbi konzolos átiratok extráit sajnos nem kapjuk meg, pedig ez játékmódok, zenék és egyéb extrák mellett egy rakás új karaktert is jelentene. E tekintetben a legfájóbb pont az, hogy a Darkstalkers-sorozatból emiatt most nem kapunk egy teljes verziót, amelyben minden karakter játszható lenne – anno a karakterek eltávolítását a játéktermi CPS2 hardver memóriakorlátai okozták, de ezt például a régi PS2-es gyűjtemény szépen megkerülte, és felkínált egy remixelt játékot is, valamennyi harcost és hátteret egy programba pakolva. Érdemes megemlíteni talán, hogy az itt felvonultatott tíz játékból hat része lesz a nemsokára megjelenő Capcom Arcade Stadium 2 gyűjteménynek is – azok a verziók viszont nem kapnak majd online játéklehetőséget.
Mivel játéktermi játékokról van szó, a nehézség elég magas – sőt, néha (például a Darkstalkers 1 főellenségeinél, vagy a Hyper Street Fighter II amerikai verziójában bárhol) egészen extrém tud lenni. Ne legyenek komplexusaink a nehézség nullára állítása miatt; amíg ki nem tanuljuk egy adott játék kombórendszerét, az adott karakterek képességeit, a pénzrablásra belőtt játéktermi nehézség brutálisnak fog tűnni enélkül. A Capcom Fighting Collection szűk közönségnek készült: azoknak, akik pusztán attól fellelkesednek, hogy egy soha korábban konzolon el nem érhető 2D-s verekedős játék végre megjelenik, vagy hogy mind az öt Darkstalkers elérhető lesz angolul egyazon gyűjteményben. Valószínűleg idehaza nem vagyunk sokan, de legalább kiváló kiszolgálást kaptunk!
A Capcom Fighting Collection PC-re, PlayStation 4-re, Switch-re és Xbox One konzolokra jelent meg.
Összefoglalás
Bár van itt egy remek Street Fighter II-kiadás is, nem az a gyűjtemény igazi sztárja. A Vampire Saviour egy fantasztikus verekedős játék, a Red Earth szerepjátékos elemekkel dobja fel a verekedős játékokat, a Super Gem Fighters és a Super Puzzle Fighter pedig kiváló mellékszálai a Capcom klasszikus verekedős játékainak. Nyilvánvaló, hogy nem mindenki tartozik a célcsoportba, de aki kedveli a 2D-s, pixelmágiára épülő régi verekedős játékokat, az egy tényleg igényes tiszteletadást kap a (sok) pénzéért.
A Capcom Fighting Collection legfőbb pozitívumai:
- Igényes kollekció, múzeummal és online játékkal,
- a Red Earth egy fantasztikus, alig ismert játék,
- millió modern funkció érhető el minden játékban,
- kicsit féloldalas, de minőségi játékválogatás.
A Capcom Fighting Collection legnagyobb hiányosságai:
- Hiányoznak a korábbi konzolos portok tartalmai,
- nincs crossplatform multiplayer, így néhány játékra már most alig van ellenfél.
Bényi László