AGP-s videokártyák 2007 tavaszán

Résztvevőink


Összejöttek [+]

Az AGP csatoló közel három éve kezdte meg hattyúdalát, amikor a PCI Express – elsőként az Intel 915/925-ös chipkészletek által támogatva – először feltűnt az asztali számítógépekben. A kifejezetten grafikai felhasználásra szánt átviteli csatornát a mai napig nem sikerült „kiirtani” a számítógépekből, ami igen egyszerű okokra vezethető vissza, nevezetesen a felhasználók egy igen jelentős része továbbra sem hajlandó lecserélni korábbi jól bevált, AGP foglalattal rendelkező rendszerét. Sok gyártó kínál a ma elterjedt processzorfoglalatokkal felszerelt, ugyanakkor még AGP-s videokártyákat, netán DDR memóriákat fogadó alaplapokat. Ha valaki korábban ilyenre építkezett, és meg van elégedve rendszere teljesítményével, vagy csak egy ponton, például a grafikát illetően szeretné azt növelni, mi oka is lenne, hogy az egészet cserélje? Rövid távon semmi, bár hosszabb távon a technológiai és piaci változások rá fogják kényszeríteni.

Az eredetileg PCI Expressre tervezett grafikus vezérlők AGP-s változatai már ma is rendre drágábbak az előbbieknél. Ennek logikus magyarázata a plusz alkatrész, (az NVIDIA-nál HSI, az AMD-nél Rialto) átalakítóchip, illetve az, hogy minél jobban csökken az AGP-s termékek aránya, a gyártók számára annál nagyobb nyűggé válik párhuzamosan kétféle platformra tervezni és gyártani. Az áremeléssel a vásárlókra hárítják a csökkenő darabszám miatt növekvő fajlagos költségeket, nyomást gyakorolnak rájuk, hogy inkább PCI Expressre fejlesszenek, illetve ha ügyesen állítják össze az AGP-s modellpalettát, akkor szép nyereséget érhetnek el azon felhasználóknak köszönhetően, akik akár nagyobb összeget is áldoznak VGA-cserére, de már az egész rendszer fejlesztését nem tudják vagy nem akarják vállalni.

Hirdetés

Legutóbbi AGP VGA-tesztünk óta kicsit változott ez a piac is, hiszen eltűnt néhány kártya, és a helyükre beugrott jó pár új. Tekintve, hogy az utóbbi hónapokban számos új, de ami még lényegesebb, komoly érdeklődésnek örvendő játék jelent meg, úgy gondoltuk, hogy ideje lenne ismét összeereszteni ezeket az AGP-s kártyákat, hogy lássuk, vajon mit bírnak. Az AMD oldalán nagy népszerűségnek örvendett az X800 és annak különböző variánsai, illetve az X850 XT is, ezek már két generációval ezelőtti GPU-kra épültek, így nem is csoda, hogy mára teljesen kikoptak az üzletekből. Az X1800-as család megcsonkított változatai közül egyedül az X1600 Prót kaptuk meg AGP-s kiadásban, ám ezt mostanra felváltotta az X1650-es széria, így hát az X1600 Pro is eltűnt a polcokról. Az NVIDIA előző tesztünkben a GeForce 6600 GT-vel, a 7600 GS-sel és a 7800 GS-sel indult harcba, ezek közül a 6600 GT anno az X800-asok ellenében már bizonyított, de mára már kevés lenne a tudása, így nem véletlenül ez is „kihalt”. Béke poraira, az NVIDIA feltámadását nagyban segítette a 6600 GT. A 7600 GS továbbra is kapható, sőt, egészen pofás kis 7600 GT-másolatok is feltűntek egy-két gyártó kínálatában, ami annyit jelent, hogy 7600 GT-ket adnak el 7600 GS márkanéven. Emellett megjelentek a 7600 GT AGP-s változatai is, melyek igazán jó vételnek tűnnek annak tudatában, hogy korábbi tesztjeink szerint egy GeForce 6800 GS/GT/Ultra-verő kártyáról van szó. Végül itt van a 7800 GS, mely egy butított 7800 GT 16 futószalaggal és csökkentett órajelekkel, viszont drága (és mint kiderült, feleslegesen) gyors memóriákkal, 256 bites memóriainterfésszel és bonyolult, ráadásul drága NYÁK-kal. Hosszú időn keresztül a 7800 GS volt a legjobb AGP-s VGA, és ezt a gyártók ki is használták, pofátlanul magas áron, gyakran a 7800 GTX-nél is drágábban adták, holott az a HSI híd annyit azért nem ér... A 7800 GS ára mára jelentősen lecsökkent, de ez inkább annak köszönhető, hogy az üzletek a beragadt készleteken próbálnak túladni. Látni fogjuk, hogy ez egy teljesen érthető lépés, hiszen a 7600 GT megjelenésével a 7800 GS feleslegessé válik.

 

ATI Radeon X1650 Pro ATI Radeon X1950 Pro NVIDIA GeForce 7600 GS NVIDIA GeForce 7600 GT NVIDIA GeForce 7800 GS
GPU kódneve RV535 RV570 G73 G73 G71
Gyártástechnológia 80 nm 80 nm 90 nm 90 nm 90 nm
Tranzisztorok száma 157 millió 330 millió 177 millió 177 millió 278 millió
Mag mérete 131 mm2 230 mm2 127 mm2 127 mm2 196 mm2
GPU órajele 600 MHz 575 MHz 400 MHz 560 MHz 375 MHz
Vertex shader egységek száma 5 8 5 5 6
Pixelfutószalagok száma 12 pixel shader 36 pixel shader 12 12 16
Pixel shader egységek száma 12 12 16
Textúrázók száma 4 12 12 12 16
ROP-egységek száma 4 12 8 8 8
Támogatott VS- és PS-verzió 3.0+ / 3.0+ 3.0+ / 3.0+ 3.0+ / 3.0+ 3.0+ / 3.0+ 3.0+ / 3.0+
Memória órajele 700 MHz 690 MHz 400 MHz 700 MHz 600 MHz
Memóriabusz szélessége 128 bit Ring Bus 256 bit Ring Bus 128 bit 128 bit 256 bit

Mielőtt a teszt szereplőinek konkrét specifikációival foglalkoznánk, essen szó arról, miként kivitelezte az AMD (korábban ATI) és az NVIDIA a PCI Express és AGP csatolók közötti átalakítást. Az NVIDIA jelentkezett elsőként a HSI (High Speed Interconnect) chippel még 2004 végén, az akkor igen népszerű GeForce 6600 GT-t „AGP-sítették”. Az ATI ekkoriban még sehol sem volt a saját megoldásával, amely a következő évben született meg Rialto kódnéven. A két chip nagyon hasonlóan működik, csak a kivitelezésben van különbség; az NVIDIA a GPU-s oldalra szereli a chipet, ennek következtében kénytelen eltolni/elforgatni a GPU-t és néha meghosszabbítani a NYÁK-ot. Az ATI ezzel szemben az „üres” oldalra tette a Rialto chipet, így a GPU-s oldalon nem kellett semmit sem átrendezni.


MSI Radeon X1950 Pro és Sapphire X1650 Pro AGP [+]

Tesztünk főszereplője a Radeon X1950 Pro AGP csatolós változata. Tavaly októberben röppentek fel az első hírek, melyek azt állították, hogy az X1950 Prónak – mely akkoriban még PCI Expressre sem volt kapható – lesz AGP-s változata. Aztán a Sapphire, majd később a HIS és több más gyártó is bejelentkezett saját megoldásával. Végül tesztünkhöz egy MSI-t kaptunk, amely (szokás szerint) a hűtőt kivéve semmiben sem különbözik a többi márkától. Az X1950 Pro AGP-s változata jó eséllyel indul a leggyorsabb kapható AGP-s VGA címéért, hiszen az X1900-ból származtatott architektúrával, 36 pixel shaderrel és a 256 bites memóriabusszal nincs ellenfele. Létezik X1950 XT is AGP-s változatban, de itthon egyelőre nem láttunk sehol. Az RV570-es GPU-ra épülő MSI kártya paramétereiben teljesen megegyezik a PCI Express-es változattal, és a NYÁK is nagy hasonlóságot mutat, de vannak kisebb különbségek, jó néhány alkatrész más helyre került, és a nyák is hosszabb lett, a CrossFire-csatlakozók eltűntek, az ATI Rage Theater chip helye is megszűnt, és kicsit furcsa a PCI Express tápcsatlakozó annak ellenére, hogy egy AGP csatolós kártyáról van szó. Az MSI X1950 Prója az órajelek tekintetében is követi a referenciát, viszont a hűtőrendszer különbözik attól, az MSI megoldása kicsit hasonlít az Arctic Cooling Silencerére, ez azonban a nagynevű hűtőgyártó termékével ellentétben nem hangtalan: üresjáratban még elviselhetően halk a ventilátor, de 3D-ben a terhelés, illetve melegedés hatására nagyon begyorsul.

A Radeon X1650 Pro nem egy slágerkártya, és az X1650 XT megjelenésével a napjai is meg vannak számlálva, de egyrészt X1650 XT-t nem sikerült szereznünk, másrészt sokaknak ez a teljesítmény is elegendő lehet. A kártya AGP-s változata szinte semmiben nem különbözik a PCI Express csatolós verziótól. Az RV535-ös magra épülő kártya a GeForce 7600-osokhoz hasonlóan 12 pixel shaderrel gazdálkodhat, ugyanakkor az AMD (szerintünk oktalanul) a textúrázók és ROP-egységek számát túlságosan lecsökkentette, így teljesítményben ez a kártya a magas órajelek ellenére sem túl biztató. A nyomtatott áramkör felépítése itt is megegyezik a PCIe-s változatéval, leszámítva a szélén található floppy-tápcsatlakozót. A Sapphire kártyája követi a referencia-órajeleket, plusz pont jár az 1,2 ns-os memóriachipekért, viszont nagy mínusz a ventilátor miatt, amely az elődökhöz hasonlóan nagyon hangosan süvít.


Galaxy GeForce 7600 GT és GS AGP [+]

A Galaxy istállójából érkezett hozzánk a GeForce 7600 két verziója is. A Galaxy eleve többféle 7600-as kártyát gyárt, ezek a referenciához képest általában a jóval magasabb órajelekben vagy a különc hűtési megoldásokban különböznek, és szerencsére az áruk sincs elszállva. A GeForce 7600 GS-ről és GT-ről annyit illik tudni, hogy a GeForce 7900-as szériában dolgozó G71-es GPU visszafogott változatára, a G73-ra épülnek, melyben a nagy testvérhez képest kevesebb vertex és pixel számoló található, és persze lecsökkentették a textúrázók és a ROP-egységek számát is. A GS gyárilag 400/400, a GT pedig 560/700 MHz-es órajelekkel rendelkezik, ehhez képest a Galaxy Zalman hűtéssel felszerelt GS-ét DDR3 memóriával szállítja, és 560/700 MHz-es órajeleken járatja (1,4 ns-os chipekkel), ami gyakorlatilag 7600 GT-sebesség. A most tesztelt 7600 GT csak a memória órajelével tűnik ki a sorból, hiszen az NVIDIA ajánlásában szereplő 700 helyett 725 MHz-es (1,2 ns-os). A 7600 GS Zalman hűtéssel teljesen hangtalannak mondható, a 7600 GT viszont lehetne kicsit halkabb is.


EVGA GeForce 7800 GS (AGP) [+]

Végül essen szó a GeForce 7800 GS-ről is, amely eleve AGP-s kártyaként látta meg a napvilágot. Az NVIDIA korán felismerte, hogy az AGP-s tábornak is szüksége van egy G70- (majd G71-) alapú videokártyára, ezért adta ki a 7800 GS-t. Üröm az örömben, hogy a kártyát – bár lassabb, mint a 7800 GTX – eleinte drágábban adta annál. Minek tulajdonítható ez mégis? A 7800 GS 16 futószalagot tartalmaz, szemben a 7800 GT-vel, melyben 20 található. A vertex shaderek száma is eggyel kevesebb. A GPU órajele is alacsonyabb (375 vs. 400 MHz), ellenben a memória órajele magasabb (1200 vs. 1000 MHz). Itt egyszerűen presztízskérdésről van szó, a maga idejében a 7800 GS a leggyorsabb AGP-s kártya volt, így valós értékénél jóval drágábban is el lehetett adni azoknak, akiknek nem volt elég a Radeon X850 XT, amely ráadásul sok esetben még csak lassabb sem volt, sőt (bár nem támogatta a 3.0-s shadereket). Mára viszont változott a helyzet, a 7800 GS többé nem a leggyorsabb AGP-s VGA, olyannyira nem, hogy a specifikációk alapján nagyon úgy tűnik, hogy a 7600 GT verni fogja. Elvégre 16 számoló 375 MHz-en, 8 ROP-pal alacsonyabb pixel fill-rate-et eredényez (3000 Mpixel/s), mint 12 számoló 560 MHz-en, szintén 8 ROP-pal (4480 Mpixel/s), és ugyanez igaz a textúraszámolásra is (6000 vs. 6720 Mtexel/s). Persze a memória-sávszélesség a 7600 GT esetében jóval szűkösebb, de ha egyszer nincs mivel „kitömni” azt a széles utat, akkor felesleges pazarlásról beszélünk a 7800 GS esetében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Előzmények

Hirdetés