- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- Már a Sparkle is jegyezhet fehérbe öltöztetett videokártyákat
Hirdetés
-
Friss traileren a Commandos Origins
gp A játék elvileg idén debütál, első naptól elérhető lesz Game Pass előfizetők számára.
-
Május 7-én bulit tart a Huawei
ma Méghozzá Dubajban, ahol új termékek várhatók. Ezek a Watch Fit 3 és laptopok lehetnek, a Pura 70-es telefonok maradhatnak Kínában.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Youtube vs. Németország: A német Artisjus-t GEMA-nak (Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte) hívják, és mivel a német piac az amerikai után és a japán mellett a legkomolyabb, ezért sokkal komolyabb tárgyalási pozíciókkal bír, mint a kisebb piacok szereplői.
A GEMA eredetileg elérte, hogy a Youtube felelősségre vonható a feltöltött anyagok jogdíjsérelmei miatt, más szóval a Youtube-nak fizetnie kell akkor, ha valaki jogvédett tartalmat oszt meg Németországban, és azt nem blokkolja. Ez a blokkolások oka, de 2015-ben részlegesen feloldották ezt a korlátozást, de továbbra is bonyolult a jogi helyzet, és a GEMA megállapodott, hogy a GEMA által képviselt német zenészeket / szövegírókat és zeneszerzőket a Youtube jogdíjakifizetéssel illeti a lejátszások után.
Ez összetett téma, egyfelől a felhasználók ezért a GEMA-t anyázzák sokszor, de a másik oldalról nézve itt alapvetően arról van szó, hogy a Youtube által generált bevételek elosztásába bele akarnak jobban szólni. Érdemes megnézni az Alphabet nyereségéről szóló tételeket megnézni: tavaly cirka 20 milliárd dollár volt, ami első sorban az internetes reklámpiacról szól, és a GEMA célja az, hogy a németországi bevételekből a német zenészek / tartalomszolgáltatók többet kapjanak, mivel az Alphabet és a Youtube alapvetően nem nagyon engedi, hogy bárki is belenézzen a számaiba, miből mennyi bevétele van, és ebből mennyit oszt vissza a tartalomfeltöltőknek. Más szóval noha az Alphabet igyekszik maradinak kommunikálni a GEMA-t, valójában itt a pénzről szól az egész...
Spoti vs. the rest of the world...: Anno "mókás" visszaolvasni, hogy a zeneipari szereplők mennyire kibuktak azon, hogy az Apple mennyi pénzt tesz zsebre az iTunes bevételekből, és mennyit oszt vissza a jogtulajdonosoknak, mindenki nagyobb szeletett akart magának. Ma meg ott tartunk, hogy az iTunes arányosan a legtöbbet osztja vissza, csak hát a piacon mégis egyre kisebb szereplő.
A Spotify vitatható üzleti módszerekkel éri el, hogy egyre nagyobb legyen (több felhasználó, nagyobb piaci részesedés), de ezeknek köszönhetően mára megkerülhetetlen lett a piacon. Azt nehéz elvitatni, hogy a felhasználók szempontjából sokszor kellemes, amit csinálnak, csak hát ez olyasmi, ami üzleti szempontból megint bebizonyítja, hogy a gátlástalan módszerek a hatásos módszerek...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
2016 november elsejétől már kapnak, akkor állapodott meg a GEMA és a Youtube (Alphabet), a jelen megállapodás 2019 április 30-áig tart, nyilván azelőtt újra lesz tárgyalva.
Amennyire én tudom, a GEMA magasabb százalékot harcolt ki, mint más országok, de pontos számokat sehol sem láttam leírva, csak azt, hogy a megállapodás létrejött.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azzal együtt, hogy én sem értek egyet mindig a GEMA húzásaival, azért azt meg kell adni nekik, hogy beleállnak olyan helyzetekbe, amiket mások ilyen vagy olyan okból már elengednek - ezért szívóznak a Spotival is, és a Youtube-al is.
Amiben, ha belegondolsz, van azért valami. Igazuk volt/van abban, hogy a Youtube csúnyán visszaél az erőfölényével, és a Spoti is ezt teszi.
Csak nézd meg a hozzászólásokat.
Eleve nem drága a Spoti prémium itthon, de akkor még családi körrel hogy lehetne ennél is kevesebbet fizetni érte...
Persze, valahol megértem, pszichológiai szempontból hatásos, hiszen el lehet mondani, hogy én nem lopom a zenét, fizetek érte, tessék.
Közben meg a Spoti mindezt azért teszi, hogy nőjön, és megkerülhetetlen legyen. Hivatalosan ők már csak stream szolgáltatást nyújtanak, ugyebár, de prémiummal mégis le tudod tölteni a számokat offline hallgatáshoz - de ugye a Downloadért többet kéne fizetniük, mint a Stream-ért, ám szerintük ez csak Stream, és aszerint is fizetnek.
Az áraik alakítása olyan, hogy a többi szereplő szépen lassan kénytelen hozzájuk alakítani az áraikat, mert máskülönben elsorvadnak.
Taylor Swift esete megmutatja, hogy jól lavíroznak... korábban ugye kivonult a Spotiról, mert hát ingyenes felhasználóval ne hallgathassák a zenéit, lévén az ingyenes felhasználók lejátszása után kb. semmit sem fizetnek, erre most mégis visszatért... mert hát időközben vitán felül a legnagyobb piaci szereplő lett a Spoti....Szóval (még egyszer hangsúlyozom, legalábbis a Youtube és a Spoti esetében) igazat adok a GEMA-nak...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Van egy kis zenei kiadóm, ami amerikai licences, szóval ránk nincs közvetlen hatással az európai kavarc.
Csak technikai szinten: ez annyit jelent, hogy amerikai aggregátor céggel dolgozol / amerikai aggregátorként vagy jelen a piacon?
Ha a streaming szolgáltatók nem fizetnének (nem mondom, hogy rengeteget fizetnek), akkor a kisebb zenészek semmit sem kapnának, ahogy ez működött is a streaming előtt.
Én meg az egyik legnagyobb magyar kiadó digitális értékesítéseinek elszámolásáért felelek, szóval én is látom a számokat.
A félreértések elkerülése végett a Spoti stream vs. download esetén én inkább arra szerettem volna rámutatni, hogy ők stream-ként számolják el azt, amikor valójában a felhasználó ugye letölt.
Elhiszem, hogy a nagyágyúknak ez nem optimális, de a kicsik sokkal jobban járnak, mint nélkülük.
Amennyire én belelátok, a "nagyok" pont, hogy a stream-et támogatják már az utóbbi időben (Vevo és társai).
Összeségében a zenei iparnak nem lett kisebb az árbevétele a streamingszolgáltatók érkezésével, sőt képesek voltak megfordítani a zuhanó trendet, de az elosztás sokkal igazságosabb lett a pontos mérhetőség miatt.
Attól függ, mit tekintesz a streaming szolgáltatók érkezése alatt. Ha a Youtube-ot is annak tartod, akkor azért ezt a kijelentést kétséggel fogadom.
Én sem azt mondom, hogy a streaming rosszat tett a zeneiparral. Én azt mondom, hogy a Spoti especiel iszonyú agresszívan és sokszor vitatható piaci magatartással dolgozik. Én is inkább a Tidal és a Deezer mellett teszem le a voksom...
Már nem csak a nagy marketingköltségvetésű produkcióknak jut pénz. A nekik kevesebb jut tortából, mert eleszik előlük a kicsik a kaját, és ez fáj nekik nagyon.
Ezt gondolom most a magyar piacra érted?
De ahogy a hagyományos szakszervezetek, ezek is éppúgy eltávolodtak az eredeti funkciójuktól, jobb esetben saját fejük után mennek (usa), de általában a politika utasításait követik (európa).
Especiel nem tudom, hogy milyen politikai utasítást követ az Artisjus vagy a GEMA, de biztos én látom rosszul.
A Tidal is pont egy másik kísérlet, hogy a zenei piac felett újra a zenészek rendelkezzenek. A tulajdonosai kör egy csomó zenészből áll. Viszont ahogy a mellékelt ábra is mutatja, "minden zenész hülye", a zenészek nem értenek a marketinghez.
+1
De az itteni hozzászólok nagy része nem is hallott a Tidalról, ugyanígy a zenészek/kis kiadók egy része sem, így sokan elfelejtik feltölteni a zenéiket ide. Ez pedig a Tidal hibája.
Itthon szvsz a Tidal nem rúg labdába, kezdve ott, hogy nincs magyar nyelv...
Mondjuk ez megint a Tidal hibája...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#64
Cifu
nagyúr
Foglalt név
#61
válasz
Foglalt név
#61
üzenetére
Megbocsáss, de tippre te nagyon nem vagy tisztában a zeneiparral és a jogdíjakkal.
Kezdjük például ott, hogy az elméletedben ki van hagyva a zeneszerző / szövegíró jogdíja. Ugyebár ha XY előadó úgy dönt, hogy ő mondjuk a Knight Rider főcímzenéjének alapjára akar felénekelni valamit (egy időben folyton ez ment
), akkor a zeneszerzőknek, Stu Philipsnek és Glen A. Larson-nak kell ezért tejelni (jogosítani). Ez megállapodás kérdése, lehet fix összeg, lehet royalty százalék, stb.A másik fele viszont az, hogy ha ezt mondjuk rádiók játsszák le, vagy fizikai hanghordozón kerül kiadásra, akkor pl. az Artisjus-nak az ebből befolyt pénzekből nekik is kell juttatni.
Félreértés ne essék, senki nem mondta, hogy ez tökéletesen működő rendszer. De egy rendszer...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#77
Cifu
nagyúr
Foglalt név
#76
válasz
Foglalt név
#76
üzenetére
Szereplők vannak, és a hazai piac is megmutatta, hogy nem csak "fentről" (kiadó által megtámogatva) lehet elérni valamint (mint a Wellhello), hanem "lentről", vagyis csak lelkesedésből, egy jó zenét összerakva, Youtubera feltöltve, saját maga promotálva (lásd Halott Pénz).
Viszont azt is látni kell, hogy amíg az 1980-as és 90-es években pusztán a zenekiadásból meg lehetett élni (vagyis fellépések nélkül), a 2000-es évek után az az időszak letűnt. A nélkül, hogy konkrét számokat írnék le, azt azért leírhatom, hogy a spektrum bármelyik szintjén is van a zenész, egyetlen saját szintjén lévő fellépés hoz annyi pénzt számára, mint amennyit 2-3 hónapnyi zeneeladás (ami itthon amúgy is bő 2/3-ad részben a Youtube-ból folyik be, a maradékon osztozik a Spoti, iTunes egyenlő arányban és a maradék (Xbox Music-tól kezdve a Deezerig) már csak a csonton rágódnak).
Ez pedig világviszonylatban is így van, még egy Madonna is tippre annyit kaszálhat egy teltházas koncertjén, mint amennyit az összes digitális és fizikai értékesítésből egy-két hónap alatt (ami persze hétköznapi szemmel nézve is hatalmas összeg, csak hát az arányok...). Nem véletlen, hogy újra ekkora divat lett a koncertezés, és régi előadók is nekiálltak koncertezni sok-sok év után. Egyszerűen azért, mert abból jobban lehet pénzt keresni.
A digitális zeneértékesítés sem veszett balta feje, csak éppen a zeneipar elkényelmesedett kicsit a 80-as és 90-es években. Mostanra szerencsére belátták, hogy az internet és a digitális zeneértékesítés nem rossz dolog, és ebből próbálnak pénzt csinálni. Viszont még mindig megy az útkeresés, hogyan is kéne ezt jól csinálni....
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#81
Cifu
nagyúr
Foglalt név
#79
válasz
Foglalt név
#79
üzenetére
Csakhogy ez annyira nem egyszerű. Ha te árulsz valamit, akár csak letölthető mp3-at, akkor a pénzügyi szempontokat is figyelembe kell venni, itthon például webes fizetés megoldása, számlázás, stb.
A zenészek ezt pedig utálják, ők azt szeretnék, hogy csinálják a jó zenéket, aztán megkapják a pénzt. Sok esetben a kettő közötti rész (vagyis hogy lesz eladva a zene, miként lesz belőle pénz és hogy kerül az hozzájuk) egyáltalán nem érdekli őket, nem is értik, nem is akarják megérteni. Értsd: volt rá nem egy példa az én praxisomban is (pedig nem régóta vagyok az iparban), hogy T. művész úgy gondolta, hogy mi csak úgy átutaljuk neki a bevételből a részét, és kész. Hogy neki erről számlát kéne kiállítania? Miért? Vagy hogy miért kéne szerződést csinálni? Ne adj isten a kész szerződést aláírni?
Már megbocsáss, de legalább ennyire naiv az az elvárásod, hogy te felmész egy zenész honlapjára, PayPal-al vagy bankkártyával fizetsz a számodra érdekes új albumjáért vagy számaiért, és letöltöd azokat. Amatőr zenészek próbálkoztak vele még az első időkben, amikor az iTunes mellett nem volt alternatíva, de aztán ők is rájöttek, hogy ez nem életképes megoldás. Túl sok macera (vagy kell valaki, aki megcsinálja nekik ezt és üzemelteti az oldalt, vagy a saját idejükből kell rááldozni, és arányaiban nem kifizetődő), túl kevés a befolyó pénz, foglalkozni kellene a reklámmal, stb.
Ezért fordul egyre inkább mindenki a különféle platformok felé, lásd iTunes, Tidal. Deezer, Spotify, stb.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#91
Cifu
nagyúr
Foglalt név
#87
válasz
Foglalt név
#87
üzenetére
Megbocsáss, de ahogy Schawo is rámutatott, itt nem mindenki más helikopter, hanem neked van egy olyan elvárásod, amit senki sem fog kielégíteni. Nem csak a Halott Pénz, de az általam ismert zenészek elsöprő többsége sem fog az általad felvázolt lehetőségre építeni.
Tudod ki csinált ilyesmit? A Nine Inch Nails frontembere, Trent Reznor anno 2010-ben a How to Destroy Angles projektjének debütáló albumánál. A honlapjukról a sima mp3 verziót ingyenesen le lehetett szedni, a magasabb bitrátás verziót pedig 2$-os árért lehetett elérni. Aztán leszerződött a Columbia kiadóval a következő lemezére, és a korábbi opciót gyorsan eliminálták.
De Trent Reznort kb. senki sem hívná átlagos zenésznek.
A Halott Pénz oldalára ránéztem, ott van még mindig öt különféle opció, hogy digitálisan megszerezd a zenéjüket. Van iTunes/Apple music az Apple-fanoknak, van Spotify a geekeknek, de van Deezer és Google is. Elnézést, de ha ezek közül egyik sem felel meg neked akkor a hiba nem bennük van, hanem benned...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#97
Cifu
nagyúr
Foglalt név
#93
válasz
Foglalt név
#93
üzenetére
Továbbra se látsz rá a legkisebb szinten se a zeneiparra, de ettől függetlenül ki akarod találni, hogy is kellene működjön....
vagy inkább 
A kiadó nem csak sápot szed, de foglalkozik is az előadóval, intézi a járulékos dolgokat. Mond neked az valamit, hogy mi az az ISRC? Tudod hogy kinek kell egy kész, megjelenés előtt álló zenei művet lejelenteni és hogyan? Megnyugtatlak, a legtöbb kezdő zenész sem tudja, sőt, akad olyan, aki ma sem tudja. Ezeket is végzik a kiadók, ha van rá érdeklődő, intézik a licensz jogosításokat, értékesítéseket, reklámozzák a rádióknak, TV csatornáknak a saját (tehát az általuk képviselt zenészek) zenéit, stb.
Persze, sokan vannak, akik saját maguk csinálják ezt, de általában annyi a különbség, hogy a saját cégükön belül vannak azok az emberek, akik amúgy a kiadónál végzik ugyanezt (ilyen a Halott Pénz is egyébként).
A Youtube, Google Spotify, stb. is egy szolgáltató. Kiadók is próbáltok / csináltak is saját platformot, ha tudtak, de például a Sony is feladta félig-meddig a "saját" Playstation Music-ot, és inkább lepacsizott a Spotify-al. Ez bizonyos szintig a kiadók fafejűsége volt, nagyon hosszú idő volt, amire ráébredtek, hogy a digitális értékesítés nem az ördögtől származik, és hogy nem csak a "hagyományos" értékesítési lehetőségek opciók. Közben a szolgáltatók (iTunes és társai) megjelentek, és a kiadók szembesültek vele, hogy egyszerűbb felülni erre a vontra, mint harcolni és konkurenst állítani.
Az már csak hab a tortán, hogy egy Spotify-on nem fog tudni egy magányos kis zenész/zenekar csak úgy megjelenni, mert nem akar a Spotiy, iTunes, stb. se minden egyes zenésszel külön-külön foglalkozni. Ehhez aggregátor cégekre lesz szükség, akik leszerződnek a szolgáltatókkal, és megcsinálják azokat a szükséges feltöltési formákat, amiket a szolgáltató előír. Így alakult ki a piac...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Yepp, csak éppen a Google Music részesedése pl. a mi digitális eladásainkban cirka 2,5%. A Tidal ~0,7%, a Deezer 5%, az Apple Music / iTunes ~14%, Spotify meg 30%. A maradék szinte kizárólag a Youtube.
Ezek márciusi értékesítési számok (én is most meglepődve látom amúgy, mert arányosan a Spoti nagyon megugrott, a Youtube meg visszaesett).Ebből le lehet szűrni, hogy a hazai zenefogyasztók mit használnak, és hogy a Google Music mennyire kis szereplő a piacon...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
nyisziati
#99
üzenetére
Befektetők pénzelik, illetve most akarják a tőzsdére vinni a céget, azért pumpálják fel a felhasználói számokat, ahogy csak tudják (egy eurós prémium és társai). Gyakorlatilag kamikaze módra törnek előre, eltaposva a többi szereplőt, meghódítva a digitális zeneértékesítést. Amire kettőt pislogunk, a Spoti a digitális zeneértékesítés egyeduralkodója lesz, már most is megkerülhetetlen....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Hiába lenne jó a Google Music, ugyan az a gond vele, mint a Tidalal, csak némileg pepitában. Amíg nem ér el komoly piaci részesedést, magyarul a felhasználók nem kezdenek el rá áttérni, addig tök mindegy, mert az egyszeri zenefogyasztó nem fog párhuzamosan Spoti, iTunes, Google Music, Tidal és maréknyi más szereplő szoftverét használni. Erről szól kb. a cikk is, ami alatt kommentelünk.
A felhasználó kiválaszt egyet, ami tetszik neki, megvannak rajta a zenék, amiket keres, és ennyi, onnantól azt fogja használni. Sokszor a rendesen ki sem próbálja a többit. A Spoti meg erre épít. Hiába, a kereskedelemben a marketing az isten. A Spoti pedig jól tolja ezt a szekeret...
Sajnos én nagyon úgy látom, hogy nem lesz mese, a Spoti jött, látott és győzött. Ha ne adj isten nem jönne be a tőzsdére vitel, akkor is akkora szereplő, hogy valaki tuti megvásárolja. Szóval ha csak nem történik valami csoda (a Spoti nem követ el ordas nagy hibát, vagy mondjuk a Tidal vagy a Google Music nem kezd el izomból a marketingre és a PR-re ráfeküdni), akkor itt a digitális zenei értékesítés hamarosan a Spotiról fog szólni, csaknem egyedül...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Meg is válaszoltál mindent.
A Spoti célja, hogy ők legyenek a legnagyobbak, vagyis ha valaki elgondolkozik azon, hogy na, én most a digitális zenei értékesítésbe akarok fektetni, akkor ne is merülhessen fel más. Kibe fektetnél? Tidal? Deezer? Mindegyik csúszik le a piaci részesedést tekintve.
A tulajdonosok célja pedig szerintem pont valami olyasmi, amit felvázoltál. Piacvezetők lesznek, majd várják a vásárlókat, akik kibélelik őket pár milliárddal. Lásd még Youtube...
Egyébként én még a Microsoft-ot, esetleg a Sony-t is el tudom képzelni potenciális tulajdonosnak.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Azért a per pillanat talán legjobban futó fesztivál-zenekarra azt írni, hogy "random zenekar", azért picit erős.
Csak nézz rá a Youtube csatornájukra. Az átlag számaik is egymilliós nézettség felett vannak, a jobbak 10 millió felett, sőt, a Hello Lányok már 25 millió felett van. Ákos például sehol sincs ehhez, ami azért durva dolog...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
), akkor a zeneszerzőknek, Stu Philipsnek és Glen A. Larson-nak kell ezért tejelni (jogosítani). Ez megállapodás kérdése, lehet fix összeg, lehet royalty százalék, stb.
Új hozzászólás Aktív témák
- Xbox Series X|S
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- Politika
- BMW topik
- További aktív témák...
