Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • r4z

    nagyúr

    válasz dabadab #16 üzenetére

    "ha beraktak a hang útjába egy 16/44100-es ADC-t meg DAC-t, akkor nem jött ki az ABX tesztekben, hogy mikor megy át ezen az LP hangja és mikor nem."

    Mutass csak egyetlen hifist, aki a lemezjátszót nem az erősítőbe köti, hanem egy ADC-be, amit aztán DAC-ba. Tök felesleges torzulást okozna, az analóg forrásnak pont az a lényege, hogy máshogy szól, mint a digitális egy bármilyen DAC-kal.

    [ Szerkesztve ]

    I don't love people. I love 911s, Astral Projection and french fries, in that order.

  • r4z

    nagyúr

    válasz dabadab #21 üzenetére

    A fenti kísérlet azt bizonyítja csak, hogy egy jól összelőtt ADC-DAC kombó nem változtatja meg a hangot. A CD esetén viszont a fene se tudja, hogy mivel digitalizálták, így nehéz hozzáilleszteni DAC-ot úgy, hogy pont olyan legyen a végeredmény, mint egy full analóg láncon.

    [ Szerkesztve ]

    I don't love people. I love 911s, Astral Projection and french fries, in that order.

  • tecsu

    addikt

    válasz dabadab #16 üzenetére

    A nincs felbontás nem azt jelenti, hogy az végtelen lenne. ;-)
    Egyszerűen az analóg és digitális jel különbségére utalt, miszerint a digitálisnak van egy meghatározott felbontása a fokozatosságból adódóan, míg az analógnak nincs, a folytonosságból adódóan. Ennyi.
    Ez a különbség a kettő között és mindkettő lehet rohadt sz@r és fantasztikus minőségű is - más-más előnnyel és hátránnyal.
    Én jobban preferálom az analóg hangzást - amit sajnos már nem fejlesztenek érdemben - de azt kb. egy könyv terjedelmében tudnám elmagyarázni hogy miért...

    https://www.youtube.com/watch?v=F7uwRuF6pYw

  • SylverR

    senior tag

    válasz dabadab #16 üzenetére

    Te pedig mi lenne ha a saját tapasztalatoknak hinnél, és nem másnak?!
    Marhára függ a dolog, hogy a studió milyen minőségű rögzítésre képes, és épp mit produkálnak az ott dolgozók. Tapasztaltam olyat, ahol rosszabb a magasabb minőségű hanganyag hallgatása - felvételi hibák -, de van ahol nem hallani különbséget, és van ahol lehet hallani, hogy jobb. Ennyi.
    Nem hiszek semmit. Hallom a különbséget. Mint fentebb írtam, nem mindig lehet.
    Nem mondtam egy szóval sem, hogy a Doors bakelit lemezeit kell hallgatni, mert azon a legjobb.

    [ Szerkesztve ]

    Nem!

  • schawo

    titán

    válasz dabadab #16 üzenetére

    ha beraktak a hang útjába egy 16/44100-es ADC-t meg DAC-t, akkor nem jött ki az ABX tesztekben, hogy mikor megy át ezen az LP hangja és mikor nem.
    Normális AD-DA esetén ez teljes mértékben elvárható. Egy zene egy csomó (2-10) AD-DA cikluson megy át a felvétel, keverés és mastering során, mire elkészül a végtermék. A normális minőségű AD-DA AB-zhetetlenül transzparens.

    (#44) SylverR
    Fogd meg a dolgot a másik végéről. Halld meg az AD-DA ciklus transzparenciáját. Ha csak a vinil lejátszót hallgattad, akkor csak az igazság felére voltál kíváncsi. Annyira sok a változó egy lemezjátszót hangja és egy CD/DAC hangja között, hogy sosem tudod meg, hogy egyik miért jobb, mint a másik. A hanghordozó típusán kívül különbözhet a keverés, a master, az analóg jelút. A legvalószínűbb különbség az analóg jelútban van. A lemezjátszóknál sokkal összetettebb a jelút, ami sokkal több módosulást eredményez a hangban, mint egy DA-nál. És ez a módosulás lehet pozitív, kellemes. Ezért tetszik jobban a lemezjátszó hangja. Az gyakrolatilag egy szűrő, egy hangszer. De egy CD-t sosem lehet olyanra megépíteni, mint egy vinil lejátszót. A CD-ben sosem lesz tű, szedő, hangkar. Épp ezért is szólnak mesterkélten a lézeres vinil lejátszók.

    [ Szerkesztve ]

    evDirect villanyautós töltőhálózat

  • MZperX75

    addikt

    válasz dabadab #17 üzenetére

    Szerinted.
    Ez számszerű technikai paraméterben lehetséges,de a valóságban ezt nem tudtam alátámasztani.
    mert szarabbul szólt kihalhatóan Sony CD-m ,mint az LP-m.(persze a hanganyag ugyan az)

    Minthogy a Pioneer LP-m 1992-ben 5Hz-34Khz ,a Sony CD-m 20Hz-20Khz ,ami már csak technikailag vissza fojtottnak tekintem. Bár nincs meg így pontosabban nem emléxem a dinamika tartományra ,de még a 3 fejes Technics dekkemen is volt digitális bemenet ,hogy alap CD-k hangját feljavítsam mentéskor,másoláskor a saját DA konverterén keresztül történjen meg. Az így kapott felvett hangminta kazetta mondjuk TDK MA-XG -n alapon szebben szólt mint a saját CD hangja ugyanazon forráson.
    Persze hangminőség ,vagy a hangzás minősége hallás után szubjektív .

    (#45) schawo : +1

    [ Szerkesztve ]

  • cskadar

    csendes tag

    válasz dabadab #56 üzenetére

    Szeretem a kedveskedő megnyilvánulásokat. Mondjuk, életem során több ezer hangfelvételt készítettem, főként komolyzeneieket, de ez ne zavarjon. Viszont örömmel látlak egy mikroszkóppal a kezedben, és akkor megnézünk egy direktvágott hanglemezt, oksi? :-) Meg egy CD-4-es kvadrót is.

    [ Szerkesztve ]

  • cskadar

    csendes tag

    válasz dabadab #59 üzenetére

    A dinamikának több definíciója van. A természet dinamikája - mint említettem - végtelen, mert nincs "alja". Az általánosságban elfogadott dinamika a leghangosabb és leghalkabb hangok aránya decibelben. Azonban gondot jelent, hogy a hangosság definíciója nem azonos a hangerő definíciójával - lásd még: egyenlő hangosságú görbék. Tehát hiába mérünk akár - elvileg - nulla felfutású idejű csúcsmérővel valamit, abból szinte semmi nem állapítható meg. Ezért van egy másik fogalom, a szubjektív dinamika, vagyis, hogy egy adott mű hallgatása során mit érzünk a leghangosabbnak és a leghalkabbnak. Ma már erre is vannak - korlátozott - mérési módszerek, de ez nagyon ingatag. Aztán minden műnek van belső dinamikája, ami a mű szerzőjének és az előadói apparátusnak elképzelése és produktuma arról, hogy a mű egésze és azon belül egyes részeinek hangossága milyen viszonyban van egymással. Példaképpen javaslom, hogy hallgasd meg Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziáját! Megfigyelheted majd, milyen izgalmasan változik a dinamika szinte kottasorról kottasorra! Ha teheted, partitúrával a kezedben hallgassad, akkor a szerző intuícióit is nyomon követheted, ui. már régen ppppp-től ffffff-ig utalnak a muzsikusok az elképzeléseikre. Csöndben hozzáteszem, hogy a dinamika a hangtechnikus/hangmester képzésen belül kb. egy hónapon keresztül tartó képzési rész, én csak egy apró összefoglalót adtam itt.

    Az a tény, hogy jóval az emberi hallástartomány fölött is vannak - a hallható hangokat is befolyásoló - összetevők, azt bizonyítják, amit írtam, vagyis hogy az analóg világ sokkal tágabb, mint a digitális. Hozzáteszem, hogy az SACD specifikáció is 50 kHz-ig tart, tehát a jobb digitális rendszerek is terjeszkednek- Ez azt jelenti, hogy szélesebb ugyan az ablak, de akkor is ablak.

    Ha SACD-t készítenék, bizonyára figyelnék, hogy 50 kHz fölé ne menjek. Ellenkező esetben sérteném a mintavételi törvényt, ami csúnyán hallható átlapolódásokhoz vezetne. Analóg felvétel esetén nem kell ilyesmivel törődni. Rögzül, amennyi rögzül.

    [ Szerkesztve ]

  • cskadar

    csendes tag

    válasz dabadab #59 üzenetére

    Kiegészítés:

    Van egy mérhető jellemző is, amit össze szoktak keverni a dinamikával. Ez a jel-zaj viszony. Ebből is többféle van. Az egyik definíció szerint a jel-zaj viszony valamilyen névleges szintű - 0 dBu, +4dBu, +6dBu - szinten mér jel és a zaj aránya, decibelben. A másik definíció szerint valamilyen THD értéken - 0,1%, 0,5%, 1% - mért jelnagyság és a zaj aránya decibelben.

    E két definíciót bonyolítja egyrészt, hogy a zajt milyen sávszélességen (20 - 20 kHz vagy nagyobb) és milyen szűrővel - súlyozatlanul, "A" szűrővel, DIN 635 szűrővel, stb. - mérjük.

  • stevie w

    csendes tag

    válasz dabadab #56 üzenetére

    "Láhatóan súlyos elméleti hiányosságokkal küzdesz, amiket magabiztossággal helyettesítesz."

    Tyű, Cs. Kádár Pétert "elméleti hiányossággal" vádolni.... Ez elég mókás. Keress rá a nevére a Gugliban :-)

    www.pointe.hu: Pointe - csöves erősítők & Soulines - analóg lemezjátszók

Új hozzászólás Aktív témák