Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tmscsaba

    tag

    válasz Kernel #83485 üzenetére

    Akkor vagy rájössz idővel, vagy nem.
    Ez innen már nem az én problémám.

  • gorbep

    senior tag

    válasz Kernel #83485 üzenetére

    Hagyd... ez nem értelmes szakmai vita.... vagy unatkozik, vagy csak hozzászólásokat gyűjt... én részemről ignorálom... a hozzászólásai minden tapasztalatot nélkülöznek... vagy ennyire tapasztalatlan, vagy direkt adja a balféket.... hagyd had nézze a hajlított 50" kijelzőjén 1m-ről a palást fókuszából a 4K-ra mesterséges intelligenciával felskálázott RTL klubot.... Huszti is megmondta:" mindenki úgy élvez, ahogy tud..." ő így, mi sík plazma képernyőn fullHD-ban natív felbontásban....neki ez a mániája, nekem a 60Fps... nem vagyunk egyformák.... a következő az lesz, hogy azért vagyunk ellene, mert a plazmából nem lehet íveset csinálni... :D

    a kockázat csak az, ha a tapasztalatlanok bedőlnek neki.... de ez már nem a mi feladatunk.... ezért vannak a topikkazdák... ;)

    - Micimackó! Hogyan betűzik azt, hogy szeretet? - Sehogy Malacka, azt érzik .......

  • tmscsaba

    tag

    válasz Kernel #83485 üzenetére

    Az optimális nézési távolság akár plazma vagy LCD képernyő legnagyobb
    megjeleníthető felbontáshoz egészen könnyen megállapítható.

    Először egészen közel mész a bekapcsolt tv képernyőhöz, amíg meg nem látod a
    képernyőt alkotó fizikai kép pontokat. Onnan lassan hátrálni kezdesz és akkor állsz meg amikor a kép pontok éppen egybefüggővé összemosódnak és nem lehet megkülöböztetni őket.
    Az a lagnagyobb felbontású műsor anyaghoz tartozó nézési távolság.

    Ennél távolabb csak akkor érdemes menni, ha kisebb felbontású műsor anyagot nézel a képernyő felbontásánál, különben életlennek tűnik a látvány közelről.

    Egyébként erről van egy táblázat, ami plazma vagy lcd tv-nél azonos mértékű a képernyő méret, képernyő felbontás és a videó anyag minőségének a függvényében.

    Messzebbről persze mindent lehet nézni és látod is a képernyőn történteket, de a jó minőségről, a nagy felbontású készülék előnyéről akkor le kell mondani.

    Itt megtalálod a nézési távolságokat táblázatos formában is a képátló függvényében.
    A táblázatból kiolvasható a kisebb felbontású műsor anyagokhoz tartozó optimális nézési távolság is.
    A linkre bejön egy oldal és lejjebb gördítve megtalálható a táblázat is.
    A 4K felbontáshoz a táblázatban látható FULL HD felbontáshoz tartozó távolság fele az irányadó.
    Különben messzebbről nézve nem használjuk ki a képernyő lehetőségeit.

    [www.av-online.hu/teszt/nezesi-tavolsagok]

    A másik a 3D, az megint egy más kérdés. Az emberek közel 20%-a nem látja a 3D-t.
    Talán ezért van, hogy nem mindenki szereti mert nem is látja, esetleg épp ezért nem is érti a lényegét.
    Az megint más kérdés, hogy én látom is és szeretem is már régebbóta mint az elérhető lett volna a tv készülékeknél. Még a '70-es évek elején sok fizikai alapokon működő dolgon gondolkodtam (kedvtelésből tervezgettem, legóztam a fizika törvényeivel és az alapkutatások már elért eredményeit is modulként felhasználtam az elméleteimben). Azzal töltöttem a szabadidőt 16-18 évesen, hogy ilyen dolgok logikai modelljét tervezgettem. Utólag (több dologról is kiderült), pl a 3D -vel kapcsolatban ugyanazokra a háromféle videós 3D megjelenítő rendszer elvére jöttem rá, amiket ma a kreskedelemben el lehet érni.
    Az egyik az átkapcsolgatós szemeket felváltva takaró (ma aktív rendszerűnek nevezett) 3D, még a képcsöves tv-knél is működtethető lett volna félképenként felváltott szemnek sugérzott tartalommal és egy megfelelően gyors lcd-szemüveggel, ami felváltva fedi a látóteret a kép szinkronnal időzítve.
    A másiknál (az elektronsugár rajzolta kép "csíkok" nem pontosan aznos helyre rajzolták a képet), azt csak LCD vagy Plazma képernyőn lehetett volna létrehozni, de az megint csak nem tűnt fizikailag könnyen kivitelezhetőnek, hogy egymás kép sor közeibe ellentétes polarizáltságú csík szűrőket tegyünk fel és a két szem előtt is ellentétes polarizációs síkú szűrő lett volana (ez a mai passzív rendszerűnek nevezett rendszer), harmadikként a szabad szemmel nézhető lentikuláris optikai lencserendszer működött volna (a régi kacsintós és vetkőzős képek alapján), ami ma a kicsi képernyőkön már szintén működik, mint a Fuji Finepix 3D W3 szetreo fotó kamerája. Azon is mélységben jelenik meg szemüveg nélkül a kép a saját ránézeti kijelzőn, azt használom mostanában fotózásra és sokszor videóra is 3D-ben.

    Imádtam mindig tervezgetni ezeket a dolgokat. A fizika egy nyitott könyv, de azelőtt sokkal többet foglakoztam az ilyen elméletek kidolgozásával. Aztán pár év vagy évtized múlva kijött ezzel is azzal is némelyik, többnyire egy azóta ismertté vált távolkeleti cég, és ami az egészben a legszebb, úgy működött a készüléke ahogy annak idején még én is kigondoltam, de akkor még a HIKI, később MEV kutató intézetben nem volt hozzá megfelelő sebességű optikai kapuként használható LCD ablak.
    A fizikában túl nagy csodák nincsenek de a dolgok kombinációja az szinte végtelen.
    A világban elég sok párhuzamos kutatás folyik mert a kutatások irányát általában az emberek jellemző igényei irányítják. Azért jutunk elég sokan hasonló eredményekre a világban teljesen független különálló kutatásként, akár otthon fizikai játékszerűen vagy egy kutató intézertben történjen is.
    Akkor még nem volt elérhető sebességű működésre alkalmas anyag ami alkalmas lett volna ilyen szemüveg vagy akár mozgókép megjelenítő létrehozáshoz.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák