Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Egon

    nagyúr

    válasz SunMount3r #166565 üzenetére

    Na igen, a régi szép idők.
    Én szerencsésnek mondhatom magam ebből a szempontból, a magyar realitásokból kiindulva: '82-83 körül, 8-9 évesen kaptam (egy szép tavaszi napon, erre emlékszem) egy C64-est. Fater hozta be Bécsből... :DDD Unokabátyám egy évvel korábban kapott, nekem pedig úgy megtetszett, hogy nagyon vágytam rá, és ezt látták rajtam az ősök is.
    Elég sokáig megvolt: 18 éves koromig rendszeresen előszedtem, voltak nagy korszakok, nagy játékok (bár olyan is volt, hogy hosszú hónapokig nem volt bekapcsolva: vidéki gyerek lévén, viszonylag kevés játék jutott el hozzám). Olyan 15 körül lehettem, amikor végre floppym is lett hozzá, ezzel kitárult egy új világ (voltak játékok, amelyek nem mentek kazettáról).
    Amikor 18 éves elmúltam, az első pár havi fizetésemet meg a spórolt pénzemet beleölve vettem egy PC-t, így a C64 átkerült öcsémhez, de ő nem nagyon játszott vele. Amikor eladtam a PC-t, pár hónap erejéig visszatértem rá (kb. egy évig nem volt PC), de utána végül is eladtam. Egyik havernak van, pár éve elővettük, játszottunk pár játékkal, de valahogy már nem volt ugyanaz mint 30+ éve. A percekig tartó töltögetés megöli a fílinget.

    "Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Új hozzászólás Aktív témák