Új hozzászólás Aktív témák

• #775 Ariadne őstag elabiodh #763

  Új Válasz 2009-07-10 12:19:30 #775

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ariadne

  őstag

  válasz elabiodh #763 üzenetére

  Én is így estem át rajta, 20 évesen, érzéstelenítéssel, és bár nem mondhatom, hogy életem legvirágosabb élménye volt, de fájni valóban nem fájt (közben). És volt mellettem olyan, akit altattak, hát amikor visszahozták és még aludt, olyan szörcsögéseket adott ki, hogy hálát is adtam gyorsan, hogy nem altatást választottam, és így saját elhatározásból köpködhettem a vért a számból... Nem horror, de természetes, hogy egy sebből vagy negyedóráig még jön egy kis vér, túlélhető, mert nem fáj. Mondjuk utána a másnapi kórházi reggeli, zsemle és krinolin, az azért durva volt, az egész műtétes dolog legfájdalmasabb része. Ilyen szúrós krinolint még életemben nem ettem, mint akkor.

  Ha megoldható, jól jön nagyon, ha strapabíró (értsd aki nem ájul el egy kis vértől) közeli hozzátartozó ott van veled. Engem ilyen öreg létemre anyum elkísért, és nagyon-nagyon jó volt, hogy várt a műtét alatt, és velem volt közvetlenül utána is.

  mod: És a lényeg, mindennel együtt is megéri. Azelőtt még nyáron is meg voltam fázva időnként, a manduláim már egyáltalán nem gyógyultak meg teljesen, azóta viszont télen sem fázom meg, talán kétévente egyszer. Túl kell esni rajta...

  [ Szerkesztve ]

  "In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

Új hozzászólás Aktív témák