Új hozzászólás Aktív témák

• #146937 User_2 tag

  Új Válasz 2024-02-17 09:16:35 #146937

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  User_2

  tag

  azért az mindig kiesik valahogy a képletből, hogy ki az aki bérbeadja a lakást?
  hogyhogy van neki bérbeadható saját maga által nem lakott lakása?
  ki az akinek van bérelhető lakása?
  magánember? hosszútávon adja ki? miért nem adja el inkább?
  cég? hosszú távon adja ki? miért ő vásárolta meg a lakást és nem egy olyan valaki, aki bérbeveszi hosszútávra? a lakhatási célú tőke/hitel olcsóbb egy cégnek, mint annak, aki lakja ? ha így van az egy sima jövedelem/vagyontranszfer a lakótól a cég felé. mi a rendszerszintű indoklás ?
  önkormányzat adja bérbe? olyan mennyiségben, hogy külön kategóriaként említendő? önkormányzatnak valami célja van azzal, hogy kiegyenlítő szerepet vállal a lakhatási körülményekben? valódi ez a szerep vagy látszólagos?
  vagy nem érdekel ki adja bérbe?
  nézzük másképp:
  46% saját tulajdon, bármilyen fura is a matek, az 56% bérelt állományt jelent.
  56%-os jövedelem transzfer rövidtávon és vagyon transzfer hosszútávon.
  ez eléggé komoly függőségi viszonyt alakít ki a városokban az ellátó rendszerek felé és folyamatos konjunktúrát követel meg a gazdaságtól, csak a rendszer fenntartására.
  eléggé komoly gondokat okoz az, hogy ilyen mértékű a bérelt lakásállomány. a lakosságnak ez a része egyik pillanatról a másikra képes elveszíteni jövedelmének 20-30%-át, ha emelkedik a lakbér.
  országos szinten felmérhetetlen következményekkel jár ez a jövedelmi sérülékenység.

  halvánnyal írtam, mert nem célom pingpongozni a témán, de fontosnak tartom, hogy más perspekítva is látható legyen a lakhatás egyéni motivációi mellett mellett.

Új hozzászólás Aktív témák