- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Milyen TV-t vegyek?
- LCD, plazma és projektoros TV-k hibái
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Gaming notebook topik
- Azonnali fotós kérdések órája
- Projektor topic
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
- Megérkezett a legújabb és eddigi legátfogóbb 3DMark teszt
Hirdetés
-
Prémium külsőt kaphat a Motorola Moto G85 5G
ma A 300 eurós ár mellé kifejezetten igényes megjelenés társulhat.
-
Készül a Warhammer 40,000: Mechanicus 2
gp A folytatás PC-re és konzolokra készül, a megjelenési dátum egyelőre nem ismert.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz kendioxid #1173 üzenetére
Ajjaj, pontos típusszám kellene ahhoz, hogy mérés nélkül találd meg azt a táblázatot. Az olcsó, név nélküli termisztorokhoz sajnos nem nagyon lelhető fel adatlap, ill. az egyedi tűrésük is elég csapnivaló (akár 10-20% -os). A komolyabb fajták meg tényleg jól dokumentáltak, esetleg szabványosak (pl. az iparban alkalmazott PTC platinahőmérők és mindenféle, egybetűs típusnevű hőelemek), viszont általában elég drágák. Ha karakterisztikát szeretnél megtudni, javaslom olyan típusú NTC v. PTC termisztor beszerzését, amelynél egy alkatrészbolt az árlistájában feltűnteti a típusjelet, az adatlapját pedig ennek alapján megtalálod a neten, még a vásárlás előtt. Nem mintha túl drága volna egy ilyen noname NTC, de ha biztosra szeretnél menni..
Pl. ''B57164K0103'' típust árul a Lomex (cikksz: 60-00-88), ez 25 °C-on 10kΩ (5%-os tűrésű) fajta, adatlapja itt: Bővebben: link. Abban leírják az R/T karakterisztika standard számát (ami ennél 2904), erről pedig bővebb információt találsz itt: Bővebben: link. A karakterisztika nem konkrét ellenállásadatokat, hanem a névleges - 25 °C-ra érvényes - ellenállásértékhez viszonyított arányokat ad meg a hőmérséklet függvényében. -
And
veterán
válasz kendioxid #1190 üzenetére
Azért -50°C alatt mérni már elég extrém (ezért nem biztos, hogy olcsó) kategória. Ott már az iparban hansznált szenzorok jó részét sem szokás alkalmazni. Mélyhűtéssel foglalkozol, vagy sarkkutatással ? Az olcsó integrált hőmérő áramkörök (pl. LM75) is csak -50..-55 °C-ig mennek, ráadásul azok mellé kell még legalább egy kontroller is.
-
And
veterán
Egy kis trükközés a trigger-bemenetre kapcsolódó áramkörben (jobboldali rajz): Bővebben: link, és rögtön megoldódik az újraindulási probléma. Bővebb leírás itt: Bővebben: link, -> ''555 timer Mono stable (one shot) circuit''.
-
And
veterán
Lehet, hogy félreértelmeztem, de a szövegben - közvetlenül az általad idézett rész után - ez áll: ''For shorter periods, a capacitor can be used to isolate the switch so that only the initial switch closure is seen by the timer input and the switch can remain closed for an unlimited period without effecting the output.''
A vonatkozó rajz pedig a jobboldali ábra a kettő közül, a leírás további része is arra vonatkozik. -
And
veterán
Ha sorbakötnéd a ledet a ventilátorral és a potméterrel, akkor azok - közös - áramát akarnád áthajtani a leden, amit a led nem bírna ki. Inkább a ventivel párhuzamosan kellene kötni egy soros ellenállás+led kapcsolást. Mivel az egyes ventilátorok ''megállási'' feszültsége eltérő, nem garantálható, hogy pont akkor alszik el a led, amikor a ventilátor megáll. Ezen kívül a potméterrel vezérelt ventilátor enyhén pulzáló feszültsége miatt a led fénye is kissé vibrálhat, ez esetleg egy párhuzamos kondenzátorral kompenzálható.
-
And
veterán
A soros ellenállás értéke inkább a led maximális áramával áll összefüggésben, 12V-os maximális ventifeszültségnél (ami soros potméteres vezérlésnél biztosan annyi) és 20mA-es megengedhető ledáramnál 470Ω. Ezt csökkenteni nem szabad, növelése pedig azzal jár, hogy max. ventifeszültségnél is halványabb lesz a led fénye. Ha pl. magas nyitófeszültségű kék v. fehér ledet tennél az előbb említett kapcsolásba, és kifognál egy olyan ventit, amely pl. még 2,5V-on is forog, akkor a led mindenképp hamarabb aludna ki, mint ahogy a venti leállna. Pontosan sajnos - ezzel a kapcsolással - nem tudod beállítani a határfeszültséget.
-
And
veterán
Természetesen bonyolultabb módon sokminden megoldható, csak nem biztos, hogy érdemes annyira precízen megvalósítani. Ha adott határfeszültséghez kötnénk a led be- és kikapcsolását, akkor sem biztos, hogy tökéletes lenne a dolog. Ugyanis a ventik esetén esetleg előfordulhat, hogy alacsonyabb feszültségen állnak le (-> potméter ellenállása növekszik, ventifesz. csökken), mint ahogy ismét (ventifesz. nulláról növekedik) újra elindulnak. Az is lehet, hogy ez ventifüggő, vagy egyáltalán nem igaz
A fordulatszám-monitorozó vezetéken a ventilátor fordulatonként két négyszög-impulzust küld az alaplap felé, kb. 50%-os kitöltéssel. A lap gyakorlatilag frekvencia- (periódusidő-) mérést végez az impulzusokon, ebből számítja ki a fordulatszámot. Mikrokontrollerrel, némi uC programozási gyakorlattal pl. viszonylag könnyen meg lehetne valósítani akár a jel detektálását (forog / nem forog), akár a konkrét rpm-mérést és megjelenítést is. A mérés azért működik ''egy szál'' vezetékkel is, mert a GND-k (0V-os vezetékek) minden ventilátornál közösek, egymással fémes kapcsolatban állnak, akár a pc fémházán keresztül is (az is GND potenciálon van), ha külön panelról vannak vezérelve. -
And
veterán
Tényleg elég elvetemült ötlet egy hálózati trafót erősítő műterhelésének használni, még akkor is, ha az egyenáramú ellenállása közel van a hangszóró névleges impedanciájához. A trafó tekercsei igen nagy induktivitásértékkel rendelkeznek, így a terhelés nem lesz tisztán valós (rezisztív) értékű. A hangszóróknak is van induktivitása, de az jóval kisebb, és az ellen is szoktak védekezni az erősítőben egy soros RC-taggal. Azt pedig nem is említetted, hogy mekkora frekvenciájú jellel hajtottad meg az erősítőt.
-
And
veterán
válasz Batman2 #1426 üzenetére
1.: Valamekkora bemenőfeszültséggel csak megtáplálod az áramkört, ill. a várható terhelést is behatároltad. A 10..15µH -s tartomány már elég széles területet lefed a fix 3,3V -os típus terhelés/induktivitás -diagramján. Ha a max. áramra tervezel, nem sok választásod marad. Elvileg mindegy, hogy lég- vagy vasmagos a tekercs, de ekkora induktivitásokra és várható áramokra légmagos tekercset - pl. hosszú szolenoidot - tekerni nem ajánlott (túl sok menet kellene, túl nagy tekercstest- és huzalátmérővel, a szórt mágneses tere is jelentős volna). Egyszerűbb (?) készen beszerezni egy több A-es terhelhetőségű, 10µH körüli tekercset, vagy ismert paraméterekkel rendelkező (Bmax, AL-érték) magra - pl. ferritanyagú toroidra - elkészíteni azt.
2. és 3.: lásd #1427, a ''lencseforma'' szinte biztosan kerámiakondit takar.
4. Általánosságban: minél nagyobb max. nyitóirányú áramot engednek meg egy diódára, annál kisebb lesz a rajta eső nyitófeszültség (adott áramnál). Ezért is vannak előnyben a nagyáramú Schottky-diódák az ilyen kapcsolásokban.
''Összeépítettem a kapcsolást, igaz nem pontos alkatrészekkel, az induktivitást főképpen nem tudom, hogy mekkora.''
Mivel a tekercs paraméterei tényleg kulcsfontosságúak, ezen ne nagyon csodálkozz .. -
And
veterán
válasz Batman2 #1439 üzenetére
A #1157-ben már linkeltem azt a National-féle tervezőprogit (Bővebben: link).
Induktivitáshoz: mindenképp szerezz ismert AL-értékű magot, lehetőleg toroidot. Pl. a Lomex-árlistán látni többfélét (-> keresés az online árlistában: a ''ferrit'' kifejezésre; nem mindegyiknek van odaírva az AL-je, de a típusa igen - lehet, hogy egy hosszú szám formájában -, az alapján jó esetben megtalálható a neten). A boltjukban szoktak lenni ömlesztve is mindenféle tekercselt toroidok, időnként az induktivitást és a max. áramot is megadják . Ha az AL-érték adott, abból a szükséges menetszámot könnyen kiszámíthatod. Az AL-t [nH/ menetszám^2], (azaz [nH] ) egységekben adják meg. A szükséges menetszám: N= sqr( L/ AL), ahol L: induktivitás nH-ben (!).
Pl. AL=75nH -s magra L=15µH induktivitáshoz N=14 menet szükséges. Látszik, hogy ilyen nagyságrendű induktivitásokhoz viszonylag alacsony AL-értékű (nem többezres) mag kell. (Az csak hab a tortán, hogy az AL igazából sokmindentől függ, pl. a frekvenciától ill. nagymértékben a gerjesztéstől, vagyis a tekercsben folyó áramtól).
Aztán vigyázni kell a mag megengedett maximális indukciójára is. Erről itt találsz némi anyagot: Bővebben: link. A lényeg, hogy a tekercsben nem folyhat akármekkora (azaz csak a vezeték keresztmetszete által határolt) áram, mert a Bmax-ot ( [Gauss] v. [Tesla] ) nem szabad meghaladni, különben a mag ''túltelítődik'', melegszik.
Kapacitásokhoz: az adatlap 13. oldalán a fix kimenőfesz.-hez tartozó példa 4. lépéséből kiderül, hogy tényleg nagyon eltérő kapacitásértékek is használhatóak kimenő kondenzátornak. Azt viszont nagyon ajánlja, hogy több párhuzamos kapac. használata esetén tökegyforma típusokat használjunk. Amúgy a 3-as tábla a kimeneti-, a 4-es pedig a bemeneti kapacitások méretezésében segít. Az más kérdés, hogy a kiválasztáshoz úgy általában csak 4 féle gyártmányú - vezetékes kivitelű - kondifajtát tartalmaznak a táblázatok. Biztos csak annyifélét néztek át a szükséges paraméterek - pl. I(rms) max. - szempontjából. -
And
veterán
A 74LS90 adatlapján (Bővebben: link), a 2. oldalon megtalálod a 74LS92 blokkdiagramját. Ha az MR1 és MR2 bemeneteket L-szintre, a Q0 kimenetet pedig a CP1 órajel-bemenetre kötöd, megkapod a 12-es számlálót. A bemenet a CP0, a kimenetek pedig a Q0...Q3 jelek lesznek.
Mod: a szépséghibája, hogy a kimenetek bináris állapota nem 0..11dec, hanem 0...5dec / 8...13dec lesz. Előnye pedig, hogy a Q3 kimeneten az eredeti órajel frekvenciájának 1/12 -ed részét szimmetrikus jelformával kapod meg.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Namost az a bizonyos ábra egyáltalán nem típusszám-specifikus. 4 db. JK flip-flopot, és egy NAND kaput (az aszinkron törléshez, de azt egyébként sem használjuk) tartalmaz, így önálló kapukkal is működőképes. Annyi extra van a dologban, hogy az egyik flip-flop - balról a harmadik - esetében mindkét kimetetet, Q2-t és az invertált /Q2-t is felhasználjuk. Ez persze nem segít azon a problémán, hogy a számláló 5 (0101bin) után nem 6-ra (0110bin), hanem 8-ra (1000bin) vált, persze így is 12 állapota van, utána törlődik. Viszont ''egyenes'' (0..11dec) számlálóval csak aszinkron törléssel tudom egyszerűen elképzelni a dolgot (ehhez az is hozzájárul, hogy sosem voltam erős a flip-flopok lelkivilágából, így nem biztos, hogy jól értelmezem a szinkron törlés fogalmát).
-
And
veterán
Ja, közben LukE is működött, de ha már kiszenvedtem, én is felrakom ezt a verziót:
Bővebben: link.
Legalább lesz mivel összehasonlítani.. -
And
veterán
Oszt' mekkora sebesség kell oda, hogy a prell ennyire fontos? Ha csak sima tápfesz.-t kapcsolgatnál, oda egy kapac is elég volna szűrésnek. Esetleg egy sima n-csatornás mosfet nem felelne meg a céljaidnak (lásd: #1088 -as hsz., végülis nem analóg kapcsolót szeretnél cmos-ból) ?
-
And
veterán
Belemélyedhetünk jobban is, de ahhoz fel kell fedned ezt a súlyos üzleti titkokat rejtő, születendő berendezést. Látni kellene a tervezett kapcsolóelem áramköri környezetét (főleg, hogy először mikrokapcsolót említettél, mint vezérlőelemet; impulzusra történő váltásról, öntartásról eddig nem volt szó). 500Hz -nél nyilván más lesz, de mi lenne a végső állapot a vezérlésben: bejövő v. generált impulzus-sorozat, kontroller vagy hasonló? Mindez azért számít, mert - ha jól értettem - nem valami polaritásfüggetlen (analóg) multiplexelés, független kimenetű relé-szerű működés a végcél. De akkor pontosan micsoda?
-
And
veterán
válasz Batman2 #1517 üzenetére
''Egyébként meg összekevertelek az arcképed alapján And-del.''
Ne is izgasd magad . Egyébként kettőnk közül asszem' Ja_no az, aki már - hozzád hasonlóan - a gyakorlatban is szenvedett ilyen DC-konverter méretezésével, és a hozzá tartozó induktivitásokkal meg kapacokkal. Legalábbis a levelezésünkből ez tűnik ki..
Írod: ''..kétfajta van és a folytótekercs az nem működik megfelelően trafóként, fordítva nem tudom.''
Ezt nem igazából értem. Nem vagyok egy tekercsmágus (sem), de az alapok ugyanazok: tekercs, gerjesztés, vasmag, nyugalmi indukció. Ha megadnak egy induktivitásértéket és egy max. áramot, akkor csak ezek számítanak. Ezekből akár az adott mag anyagának relatív permeabilitása - ami ugyan közel sem konstans érték - és a maximális indukciója is visszaszámolható. Ha pedig ezek megvannak, akár trafót is tekerhetsz a magra. Az más kérdés, hogy pl. milyen frekvencián, vagy mekkora áramokkal (teljesítményekkel) dolgozol, mert ezeket behatárolják a vasmag anyagából és méretéből adódó képességei. (Kellően magas frekvencián pl. akár két, egymás mellett elhaladó rövid ''vezeték'' is lehet transzformátor, hisz a sima vezetéknek, vagy a nyákon kialakított vezetéksávnak is van induktivitása, csak épp nH nagyságrendű, és persze hosszfüggő). -
And
veterán
Az LM2678 környezetében csak egy lényeges induktivitás jöhet szóba:
Batman2: itt egy datasheet különféle nagyáramú induktivitásokkal: [link]. Azért linkelem ide, mert az LM2678 adatlapján is hivatkoznak néhány olyan típusra, amely ebben szerepel. Pl. a PE-53934, 3A / 15µH -s kivitel, egy tokozott toroid. A tokozás rajzából látszódik, hogy egy kb. 20mm külső átmérőjű, 8mm ''vastag'' tekercselt toroidot tartalmaz. Mindez azért lényeges, hogy meg tudd ítélni, hogy a Te alkalmazásodba mekkora egy reális méretű vasmagos induktivitás. -
And
veterán
Az az tekercs a nyerő, amelynek vezetéke elbírja a max. áramot, vasmagja nem telítődik az áramkörben szóbajöhető legnagyobb gerjesztésnél, és az induktivitása az előírt v. számított érték közelében van. Hívhatjuk fojtónak vagy bárminek, ha viszont két tekercset rakunk a magjára (vagy egyet, de valahol leágazással), akkor a csatolás miatt (auto-)transzformátor lesz belőle, amire itt persze semmi szükség nincs. Fojtónak inkább azokat a tekercseket hívják (?), amelyeket az áram / feszültség váltakozó összetevőjének elnyomására használnak (aztán lehet, hogy ez is csak egyfajta értelmezés a sok közül). Egy ilyen konverterben viszont energia átmeneti tárolása a tekercs célja, akárhogy is nevezzük..
-
And
veterán
válasz dabadab #1538 üzenetére
A saját asztali halogénlámpám izzójának ellenállását hidegen 1,4Ω -nak mértem, a hozzávezető másfél méteres kábellel együtt (!). Az izzó 12V / 35W -os, így az üzem közbeni ellenállása kábé 4,1Ω. E szerint az induló áramlökés a névleges érték akár 3x-osa is lehet. Bekapcsoláskor jól látható, hogy a teljes fényerőt a lámpa csak néhány tizedmásodperc után produkálja. Ha neked 20W-os (?) izzóid vannak, azok induláskor rövid időre akár 10-15A áramot is felvehetnek. Hogy mi lenne a megoldás? Szerintem a legolcsóbb módszer az, ha az izzók előtt / között valamivel hosszabb ill. kisebb keresztmetszetű kábelt használsz (természetesen olyat, ami még bírja az izzó(k) áramát). Időkapcsolót vagy egyéb vezérlést beépíteni gondolom nem szeretnél , annál még egy leharcolt, nagyobb áramú AT-s táp, vagy egy új trafó is olcsóbb.
(A fenébe, már másodszor kell leírnom, mert elküldéskor azt mondta, hogy nincs szövege a hozzászólásnak..) -
And
veterán
válasz dabadab #1541 üzenetére
Itt egy viszonylag egyszerű fetes kapcsolás, ha mindenképp építeni akarsz: [link]. Ez egy pwm-szerű, eredetileg kézi - és részben automatikus - vezérlésű dimmer. A fényérzékeny ellenállást és a potmétert fix értékűre cserélve, utóbbi mellé egy megfelelő kondenzátort téve egyszerű ''lágyindító'' készíthető (sőt, az U1b op-amp visszacsatolásaként berakott kondi lehet, hogy épp ezt a célt szolgálja). Az így kialakított RC-tag időállandóját kellően hosszúra (0,5..1s környékére) választva az izzóknak lesz idejük arra, hogy a teljes fényerőt elérjék, és ne rángassák meg túlzottan a tápot. A potmétert akár bent is lehet hagyni, így marad a dimmer-funkció is.
Mod: a rajzon megadott mosfet is 14A-es, de igazából szinte bármely, nálunk is elérhető, TO-220 tokozású n-csatornás típus megfelel (IRF-xx, BUZ11, IRLZ34N, stb).
[Szerkesztve] -
And
veterán
Azért írtam, hogy Kontha (egyébként nem vagyok pesti). Az online katalógusuk alapján hasonló Tungsram gyártmányú germániumtranyók jöhetnek még szóba: AC153, 188, esetleg AC126, AC151, ACY24, ASY48. Ha végképp nem találnál ilyeneket, szerintem akár Si-anyagú, alacsony bétájú (régi) PNP-s példányokkal is megpróbálkozhatsz, ott úgysem a jel alakhű átvitele a fontos . ([link], 53. oldal)
-
And
veterán
A kondi nem önmagában szűr, hanem a jelforrás (hangkártya) kimeneti- és az erősítő bemeneti impedanciájának - párhuzamos - eredőjével aluláteresztő RC-tagot alkot. A forrás - meghatározó - kimeneti ellenállása max. néhány kΩ-os nagyságrendű lehet (pl. 10kΩ). A frekvenciaátvitelbe így egy - plusz - töréspont kerül, 1nF-os kondenzátorral minimum valahová tizenvalahány kHz fölé. (Ez nem jelenti azt, hogy e felett abszolút nem visz át a rendszer: a jel valamekkora meredekséggel csillapodni fog. A tranziens, pattanó hang viszont a hallható tartományban is jelen van, ezért ez a kondenzátoros módszer nem biztos, hogy azt maradéktalanul kiszedi. Ahhoz magát a zavarforrást kellene megszüntetni.)
-
And
veterán
Ha két PC-t soros RS232 ''nullmodem''-kábellel szeretnél összehozni, akkor is szembe kell kötni a TX-RX pineket a helyes működéshez. De az RS485-ös busz fizikailag eleve kétvezetékes (differenciális) működésre tervezett, a hozzávaló transceiver IC-k is úgy vannak kialakítva, hogy a saját adás/vétel irányukat a busz felé vezérelni lehessen rajtuk.
-
And
veterán
Azt nem tudom, hogy esetedben mindegy-e, mert neked külön RX/TX kivezetéseid vannak, és ez egy ''normál'' RS485-ös buszon általában nincs így. Akkor szoktak ilyen kialakítást csinálni, ha pl. több eszköz lóg egyszerre a vonalra fűzve, és fizikailag ugyan szétválasztják a bejövő- és elmenő sorkapcsokat a kábelezés miatt (ne kelljen egy sorkapocsba két szálat bekötni), de az A-A ill. B-B pontok össze vannak kötve a ki- és bemenő oldalon. Ha nálad nem ez a helyzet, inkább hagyd eredeti állapotában, az RX-TX vonalakat egymással ''szembe'' bekötve.
-
And
veterán
Ezt gondolom készüléke válogatja (meg azt is, hogy raknak-e egyáltalán külön sorkapcsokat, vagy nem). Szvsz. szétválasztani nem érdemes, mert ha a belső, elektronikus összeköttetés bármilyen okból elromlana, a lánc hibahely ''mögötti'' készülékei nem lennének elérhetőek. A két csatlakozás - normál esetben - kizárólag kényelmi szempont.
Esetedben mindez nem számít, ha érpáronként tényleg csak szimplex adatirányt valósítanak meg a készülék és a konverter között (így viszont az RS485-nek - az áthidalható távot kivéve - nem sok értelme marad). -
And
veterán
válasz Winner_hun #1591 üzenetére
Mivel konkrét típust nem írtál, a PNP tranzisztor bázisa: R3 felé, emittere: +5V-ra, kollektora: R1 ill. R2 felé. az NPN - a második - tranzisztornál: bázis az R1, emitter a GND, kollektor a ledek felé. Az első (PNP) típus lehet pl. BC557, a második pl. BC547. Általában lábkiosztást az adatlapon megtalálod, keresése a típusszám + a ''pdf'' kifejezéssel a guglin. Kábé ennyi. Műszerrel is kimérhető a kiosztás, de azt hosszú lenne leírni, a google kissé gyorsabb . Még annyi, hogy az említett típusoknál - meg általában a kisjelű tranzisztoroknál - a bázis van középen.
#1592: A Watt teljesítményt jelent, a fogyasztással meg a felhasznált energiát szoktuk jellemezni. Ha egy terhelés 1 órán keresztül 150W teljesítményt vesz fel, akkor 150Wh (azaz 0.15kWh= 540kJ) energiát fogyaszt. De ez mégis minek a kapcsán jött elő pont egy hangszóróval? -
And
veterán
válasz Winner_hun #1595 üzenetére
Ok, a rajzot frissítettem, ráírtam a tranzisztorok kivezetéseinek jelét.
A plusz kérdéshez: a rajz baloldali részéről nincs információnk, hisz a led eredeti vezérlése az alaplapon van kialakítva, azt meg nem fejtettük vissza. A lényeg, hogy a led+ kivezetése vezérlőfeszültségként megfelel nekünk (Az NF7xx lapok esetén biztos), ahhoz nem kell hozzányúlnunk.
#1597: akváriumpilács ? Mégis mekkora feszültségről szeretnéd kihajtani? Ha simán 230V-ról, akkor a szokásos előtéttel (vasmagos tekercs) és fénycsőgyújtóval megoldható: [link]. Ha törpefeszültségről szeretnéd járatni, akkor fénycsőinvertert kell használnod: [link]. -
And
veterán
Ha a relével sorba kötsz egy magas fesz. tűrésű, polarizálatlan soros kondenzátort, egy nagyobb terhelhetőségű ellenállást, meg egy diódát (vagy Graetz-hidat), akkor rákötheted közvetlenül is a hálózatra. A konkrét értékeket a relé megkívánt tekercsárama határozza meg, de kb. R= 100Ω / 2W, C= 470...1000nF / 600V, D: pl. 1N4007. A kondenzátorral még párhuzamosan szokás kötni egy párszáz kΩ -os ellenállást, hogy kikapcsolt állapotban ki tudjon sülni, különben könnyen meglepetés érheti az embert, ha üzemen kívül megérinti.
-
And
veterán
1. Ha a hagyományos soros állítható fesz.-stabilizátoros megoldással készítették, akkor viszonylag könnyen (ellenállás(ok) módosításával) megoldható. Hogy van-e értelme a dolognak, az más kérdés . A 2V -os tartományban szvsz. már nem jellemző, hogy működne egy venti, ill. ''fentről'' lefelé tekerve lehet, hogy alacsonyabb feszültségig fog működni, mint amekkoráról elindul, ha emeled a fesz-t. Így előfordulhat, hogy amikor a gépet kikapcsolod, akkor még megy a venti, de a következő bekapcsnál nem indul el, pedig hozzá sem nyúltál a szabályozóhoz.
-
And
veterán
válasz Batman2 #1653 üzenetére
A tekercs témájához két dolgot tennék hozzá. Az egyik, hogy az a bizonyos képlet, amellyel a méretező program számol (erre gondolok: L= µ(0)*µ(r)*N^2*A / l, mert ezzel az általad megadott adatokkal kb. 11.3µH induktivitás jön ki), igazából csak ''hosszú'' induktivitásokra igaz. Hosszú alatt azt értem, hogy az átmérőjénél 5..10 -szer nagyobb a tekercstest hossza. Ha ez a feltétel nem teljesül - vagyis a tekercstest rövid lesz -, a számítás hibája igen nagy lehet, akár 40-50%, vagy még több is.
A másik, hogy ilyen célra épp azért alkalmaznak inkább vasmagos tekercset, mert arra jóval kevesebb menet kell, így nagyobb keresztmetszetű huzallal is meg lehet tekerni. A huzal, amit írtál, kb 0.1Ω ellenállást jelent, vagyis a tekercs jósági tényezője jelentősen rosszabb lehet, mint vasmagos tekercs esetén. -
And
veterán
A sorbakötött led és ellenállás tényleges sorrendje mindegy. A led polaritása azonban nem: a katódja menjen a negatívabb (GND) potenciál, az anódja pedig a pozitívabb pont (potméter és venti közös pontja) felé. Eltérő lábhosszúságú ledek esetén általában azok rövidebb kivezetése a katód, de ez nem szentírás. Ha rosszul kötöd a ledet, semmi sem történik, az nem fog világítani és remélhetőleg tönkremenni sem fog a viszonylag nagy záróirányú előfeszítéstől. Működés közben a led - leszabályozott ventinél - valszeg. enyhén vibrálni fog a kissé pulzáló ventifeszültség miatt.
-
And
veterán
Ok, megértem. Így kell elképzelni: [link], van ott egy Auto-fan nevű rajz, kb. az kell neked. A rajzon levő tranzisztort (2N2222) illene egy nagyobb áramot elviselő példányra vagy n-csatornás mosfetre cserélni, R4 és R6 értékének esetleges módosításával együtt. Bocs, ennél többet most nem tudok utánanézni, a melóban kvótázott net-elérésünk van.
Mod: most látom, hogy az eredeti rajzon azért van ilyen sima kisáramú tranzisztor, mert az egy relét vezérel (ami kapcsolja a tranzisztort). Egy normális mosfet használata esetén a relére nincs szükség, a fet azt közvetlenül is tudja kapcsolni, melegedni meg nem nagyon fog.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Impresszív (valamiért a pic-re emlékeztet , csak terjengősebbnek tűnik az utasításkészlete), a kétcsatornás pwm meg a 10-bites / 4ch ADC, azok főleg. Jah, a tied mindjárt pwm-es lenne, nem holmi termisztorral, hanem valami olcsó I2C-buszos hőmérővel, mint az LM75.. Egyébként - egy szimpla 741 mellett - ez már tényleg ''túl okosnak'' tűnik a feladatra, a kapcsolótranzisztor meg mindenképp kell.
-
-
And
veterán
Jah, ezt az antennakábel-kondenzátoros megoldást csak akkor válaszd, ha a brumm egyébként megszűnik, amikor a TV-ből kihúzod az koaxkábelt. Ha megmarad, nincs értelme. Bizonyos TV-k esetén az antennacsatlakozót eleve leválasztják ilyen módon (más okokból is), ha a Tied gyárilag olyan, semmit nem érsz vele. Ha tényleg hatásos a kábel kihúzása, akkor viszont én a meleg - belső - ér leválasztását is javaslom egy másik kondival, különben TV- ill. (koax)hálózatfüggő lehet, hogy ér-e valamit az egy szem, csak az árnyékolást leválasztó kondenzátor. 1nF-nál nagyobb érték szvsz. felesleges, csak a kondi fizikai mérete lesz nagyobb egy ilyen magasabb fesz. tűrésű kivitel esetén, és ez az érték a TV-sáv legalsó határán is már bőven ''rövidzárat'' képvisel, így az antennakörbe sorosan berakható. A kivitele - ahogy zLegolas is írta - mindenképp kerámiakondenzátor legyen.
Viszont még mindig nem írtad le pontosan, hogy miféle ''zaj'' hallható, amikor a probléma fennáll. Sistergés, súgás esetén szvsz. ennek tényleg semmi köze a földhurokhoz, csak ha egy állandó frekvenciájú, mély brummot hallani. -
And
veterán
Ez a ground breaker (a neve alapján) valszeg ugyanaz lehet készen, amiről írtunk. A kondenzátort beleszerelheted a csatlakozóházba is, csak nem biztos, hogy ilyen nagyfesz. verzióból találsz annyira kicsiny méretűt, hogy beleférjen. A bekötése mindegy, megfordítható, a nF-os tartományban még nem találsz polarizált (elektrolit) kondikat, a kerámia-szigetelésűeknek - amelyek ilyen magas frekvenciás átvitelre is alkalmasak - meg mindegy az irány.
-
And
veterán
válasz Batman2 #1711 üzenetére
(Szerintem arra gondol, hogy a jobb házimozi-erősítők tudnak fogadni videojeleket is. Nemegyszer külön kompozit- ill. svideo-bemeneteik és közös monitorkimenetük van. Az erősítő igazából nem csinál mást a képjelekkel, minthogy az audió műsorforrás átkapcsolásakor a közös video-kimenetre az aktuális hangforrás ''melletti'' videojelet kapcsolja rá. Ez a megoldás csupán kényelmi okok miatt alakult ki, így meg lehet spórolni a TV-n az alapsávi videoforrás kiválasztását ill. átcsatlakoztatását.)
-
And
veterán
A kompozit videójel esetén annyit jelent, hogy összetett, minden képi ''alkotórészt'' tartalmazó jelfajta, az RCA pedig azt a csatlakozótípust (vagyis eredetileg azt a céget, amelyik (?) kitalálta) jelöli, amelyen a külön kompozit jel általában közlekedik. (Manapság már komponens Y, Cr, Cb jelek is RCA-csatlakozókra vannak kivezetve pl. egy DVD-játékos hátlapján.)
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Batman2 #1713 üzenetére
Ja igen, végszükség esetén akár egy sima soros RL-taggal is mérhető a reaktancia, abból meg visszaszámolható az L értéke (természetesen csak alacsony gerjesztés érhető el a kis mérőáramok miatt). Generátorként a hangfrekis tartományban akár egy hangkártya + erősítő + hangszerkesztő szoftver összeállítás is használható, ha pedig 50Hz-es szinuszhullámot generál az ember, jelszintmérőnek egy sima digit multiméter is megteszi AC-feszültségmérés állásban. 10µH induktivitás és 50Hz-es mérőjel mellett az X(L) értéke sajnos nagyon alacsonyra adódik, de egy ismeretlen mag AL-értékének meghatározásához pl. jó lehet a módszer (jó sok menet egy nagyobb toroidra, aztán induktivitás meghatározása, majd a menetszám négyzetével történő visszaosztás segítségével; régebben és is kimértem 1-2 ismeretlen, Lomex-ben ócsóér' szerzett ferritgyűrű adatait hasonlóképp).
A #1706-ban említett tekercs adatlapja: [link]. E szerint ez egy fojtó, ami önmagában nem lenne baj, de az értékét 10kHz-en garantálják, ezért nem tudni, hogy hogyan fog viselkedni többszáz kHz-en. A megadott maximum árama is DC-gerjesztésre vonatkozik. (A mag mérete nekem elég kicsinek tűnik ilyen feladatra, szvsz. ezt nem fogod megúszni kellően nagy keresztmetszetű fazékmag vagy toroid nélkül .) -
And
veterán
válasz Overmind #1740 üzenetére
Góliát: akár 9000mAh-s is beszerezhető NiMH-kivitelben, de az egy vagyonba kerül, és abból 10 darab kellene. 12V-ra szerintem inkább valamilyen ólomakksit érdemes beszerezni, az - bár kisebb a kapacitássűrűsége, mint a tölthető Ni-xx elemeké - egyszerűbben használható, konstans feszültségről tölthető. A legkisebb méret 1,2Ah körüli kapacitású, kb. 9,7 x 5 x 5 cm méretű, súlyra úgy 60 deka.
300mA áramfelvétel mellett egyébként akár a legkisebb AA-méretű cella is használható lenne (tekintve, hogy az adóvevők a működési idejüknek csak kis részében vannak adásra, ezzel nagy fogyasztásra kapcsolva), de elemtartóval együtt már nem olyan kényelmes az alkalmazásuk és a legtöbb töltő nem is kezelné egyszerre a szükséges mennyiséget. -
And
veterán
válasz WillChi #1762 üzenetére
A C64-es 9V váltakozófeszt igényel (a +5V -os DC-n felül), amihez egy PC-s táp abszolút nem jó alap. Viszont szinte bármelyik alkatrészboltban kaphatsz sima tokozott 9V-os kistrafót, amelyből minimum 9VA-es teljesítményűt (weboldalak szerint 1A lehet a max. terhelés ezen az ágon) kell beszerezned.
-
And
veterán
válasz WillChi #1765 üzenetére
Minek kellene ebből kiderülnie? (Az a baj, hogy az ott említett rövidítések, betűszavak és egységek jó részének jelentéséről, értelméről fogalmam sincs). A C64 alapgép saját tápjának van 9V / 50Hz kimenete, amit nem tudom, mire használ pontosan. Nekünk sikerült kifogni anno egy rossz tápot, asszem' pont az AC 9V-os ága nem volt jó, de a gép attól még elindult, viszont pl. a magnó motorját nem táplálta, meg hangja sem volt (bár utóbbira lehet, hogy rosszul emlékszem ).
#1766: Az alaplapokon már régóta nem akksit használnak, hanem sima 3V-os lítiumelemet (CR2032, vagy mi), a lap ugyanis annyira kevés energiát fogyaszt erről, hogy mire az elem lemerülne, az alaplap már rég elavult. -
And
veterán
A rajzát megnézve egy csomó helyen használják az abból kialakított tápfeszeket. Rámegy egy diódahídra, hogy aztán stabilizálatlan 9V néven sok áramkör kapjon belőle, pl. a magnó motorvezérlése, meg 1-2 IC, 3V-os Z-stab, stb. A User-portra spec. a nyers AC-t vezetik (ez még nem lenne gond, ha nincs használva), de van egy diódás fesz.-kétszerező, aminek a 9/12V jelű kimenete táplálja a SID chipet ill. az utána tett tranzisztoros puffer-fokozatot (úgyhogy jól emlékeztem én, hogy nem volt hang az AC 9V nélkül ).
Új hozzászólás Aktív témák
- Fortnite - Battle Royale & Save the World (PC, XO, PS4, Switch, Mobil)
- Háztartási gépek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Milyen TV-t vegyek?
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Vicces képek
- LCD, plazma és projektoros TV-k hibái
- További aktív témák...
- MSI MAG274QRF-QD QLED Gamer Monitor!27"/2k/165hz/1ms/Freesync-Gsync/Type C/Konzolhoz is/Beszámítás!
- Sennheiser Epos H3 White Gamer Fejhallgató Eladó!
- Hisense 50A6BG 4k Smart TV!50"/4k/DOLBY VISION/10bit/Game Mode/ALLM/Beszámítás!
- Dell S2421HN Full HD Led Monitor! 24"/1920x1080/IPS/75hz/Freesync/Fehér
- Dell S2721DS 2k Monitor!27"/IPS/2560x1440/75hz/Freesync-Gsync/Fehér/Beszámítás
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen