Hirdetés
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
tycon
tag
válasz kpityu2 #11643 üzenetére
Én Wildfire 4-ben dolgoztam, és volt saját CNC parkunk. A Proe programnak van NC/Assembly megmunkáló programja, ami közvetlenül, importálás nélkül használja a WF-Creo modellt. Meg is vettük a szoftvert, 3 napos oktatást is tartottak róla. A gépeinkhez való postprocessort is megcsinálta a PTC képviselet hozzá. Én rendszeresen gyakorolgattam a megmunkálásokat-(marásokat), és a postprocesszálást is, hogy ne felejtsem. Aki meg velem ült együtt az oktatáson, az programozta a gépeket, de nem volt hajlandó a megtanult szoftvert alkalmazni, mindig dxf-step-eket kellet exportálnom a part mellé. Én csak terveztem az új gépeket. és csináltam a dokumentációt, a fejlesztésen, volt Windchill is. Dupla munka, pontosság???
fejlesztőmérnök ny. közl. gépészmérnök
-
kpityu2
őstag
Nem azért írtam amit írtam, hogy a WF-Creot ekézzem. A piacon sok féle CAD-CAM rendszer van, az egyik cégnél ez, a másiknál az. Kooperációra pedig szükség van. Nyilván rendszeren belül nincs gond, mert a fejlesztők megoldották. A fixpontos számábrázolásnak is vannak előnyei, kevesebb memóriát használ, nagy szereléseknél el komoly előnyt jelent. Viszont problémát is a lebegőpontos rendszerekkel való kapcsolattartásban.
Azért elvárható, hogy egy nyílt adatcsere formátumba mentésnél kompatibilis módon mentsen. Ami egyébként nem lehetetlen, mert általában 4 tizedesjegy pontosság után (mm egységben) már a lebegőpontos rendszerek is egybeesőnek tekintenek két koordinátát.
A gond az, hogy ha modellezésnél ennél a 4 tizedesjegynél rosszabb a rendszer bezárási pontossága (át lehet állítani jobbra, tudom, mert teszteltem), akkor már hiába exportál utána, a 3-4. tizedesjegy véletlenszerű értéket kap. Importáláskor meg ha a fogadó rendszer jobb bezárási tűréssel dolgozik, nekiáll "összehegeszteni" a csatlakozó éleket. Ami vagy sikerül, vagy nem.Akit érdekel a téma, tesztelheti a dolgot pl. a Rhinoceros 3D programmal, ott munka közben lehet állítgatni a bezárási tűrést, majd a nyitott élek analízissel meg lehet nézni, hogy azok a találkozásokat amelyek a tűrésen belül vannak zártnak tekinti, amelyek kívül, azokat nyitottnak.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
válasz A-hole #11649 üzenetére
Semmi gond. Talán a pontosság fogalmát kell csak újra elemibb szinten lépésröl lépésre végigkövetni és értelmezni az alapvetö lépéseket, amik mind-mind belevihetnek pontatlanságot.
CAD: geometria definició - CAD kalkuláció - megjelenités - adatexport más rendszerbe
CAM: adatimport / feldolgozás CAD-böl - CAM kalkulációk - adatexport gyártógépre
Gyártógép: adatimport / feldolgozás - gyártás mechanikai pontatlanságaNos ezt is persze tovább lehet pontositani, vagy bizonyos esetekben elhagyni 1-2 lépést, de láthatóan alapvetöen elég távol esik a folyamat 2 végpontja egymástól, miközben számos helyen beeshet pár pontatlanság az adatkonverziók miatt.
A gyártásban soha nem is fogsz látni végtelen pontosságot, alapból a fenti adatkonverzió-sor miatt, de legföképp a mechanikai pontatlanság miatt, ami a gyártásban kiküszöbölhetetlen, max a mértéke csökkenthetö.
A tervezö szoftverek pontossága pedig a fent emlitett modon több sikon értendö. Amig egy egzakt geometria (nem organikus felületekröl beszélünk) jol definiálható végtelen pontossággal (matematikai egyenletekkel), addig annak kalkulációja sem okoz tul nagy gondot, max hosszabb (de nem végtelen hosszú) matematikai leirást, a megjelenités már kompromisszum kérdése, úgy ahogy az adatexport is lehet az.
Az iskolapélda pedig mindig arra jó, hogy egyszerübben, átláthatóbban érzékeltessen - mivel egy ipari példa magasabb bonyolultsági foka révén csak bevisz az erdöbe fölöslegesen akkor, mikor csak az érzékeltetésen van a hangsúly.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
zsolti75
senior tag
Sziasztok! Solidworks-höz létezik magyarítás? Tud ebben segíteni valaki? Köszi!
-
A-hole
csendes tag
válasz #06658560 #11650 üzenetére
Mindenkinek egy arcra legyen főképpen gondja, mivel kiindulási alapnak ott a saját, ami esetenként lehet végtelen. Nyilván soha nem lesz teljes rálátásom minden területre, plusz még mindenre is, és még a végtelenre is. Nem is akarom, hogy legyen.
[ Szerkesztve ]
All we have to decide is what to do with the time that is given us.
-
A-hole
csendes tag
válasz kpityu2 #11651 üzenetére
Egyrészt lerágott csont. Másrészről, ha a két kép közé betennénk egy harmadikat, 0,01 tűréssel, nem vennél észre különbséget a 0,001 -es tűréshez képest. Alapesetben. Attól függően, kinek mi az alapeset. Moldmakers are cool. Ha veszel egy CAM rendszert, a Powermill-t, a két számítási pontosság között, a számítási időben radikális különbség lesz, az eredményben meg semmi, nem valószínű, hogy szemmel észre fogod venni a felületi különbséget, mivel nem lesz. Függ a megmunkáló géptől is, azon belül főleg a vezérlőtől, a vezetékek, golyós orsók állapotától, szerszámtól, stb. Ha vállalkozó vagy, és neked kell egy adott valamit legyártani, határidőre, adott pontossággal, a versenytársakkal megküzdve, akik jé hát léteznek, akkor nem biztos, hogy tolerálni fogod, ha a CAMes túl sok időt csesz el, vagy hogy a CADes nem tud exportálni egy modellt. Mert hát elméletileg nagyon okos, de gyakorlatban csak szája van, de az végtelen.
All we have to decide is what to do with the time that is given us.
-
Parson
addikt
válasz A-hole #11657 üzenetére
Most itt megpróbálod szembeállitani a gyakorlat és az elmélet fontosságát, holott a kettönek egymást pont hogy kiegészitenie kell. A mérnök meg pont azért mérnök, hogy az optimumon és ne a tökéletesen dolgozzon. Ezzel teljesen rendben van minden. De azt azért nem szabad elfogadni, hogy a CAD rendszer exact geometria leiro képességének pontossága a béka hátsója alatt van, csak mert nem látod a pontosságot. Az alapvetö téma innen indult ki. De szerintem ezen érdemtelen többet rugozni.
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
kpityu2
őstag
válasz A-hole #11657 üzenetére
Visszatérve a kiinduláshoz: a háromszögmodell azért alkalmatlan CAD feladatokhoz, mert a pontossága előre meghatározott. Ha nagy pontosságot akarsz nagy lesz a fájlméreted is. Parametrikus leírás esetén pedig a folyamat végén a pályagenerálásnál tudod beállítani a pontosságot a szükséges mértékre.
Hasonlattal: egy pixeles képet már nem tudsz utólag feljavítani. Ha belenagyítasz, csak nagyobb homogén pixeleket látsz, nem több részletet mint a krimikben. Viszont egy vektorgrafikus képet akármeddig tudsz nagyítani, mert minden nagyításnál a leíró egyenletekből számolja ki a megjelenítendő pixeleket. Ennél szájbarágósabban nem tudom megvilágítani a dolgot.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
CATIA v5-ös kérdés:
Szeretnék egy síkgörbét egyenlettel megadva adott tartományban ábrázolni, de vhogy nem igazán akar összejönni egyelöre.
A szép az, hogy rádásként polár függvény... érti vki egyáltalán a CATIA v5-ös egyenlet alapú görbedefiniálását? Mert mindaz, amit találtam édeskevés, és a próbálgatásaim alapján elég gyérnek tünik, ha nem megoldhatatlannak ez a fenti példa - amit nem nagyon akarok elhinni egyelöre. Szóval tipp, hogy hogyan lenne megoldható?───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
-
kpityu2
őstag
válasz Parson #11662 üzenetére
"de az én görbémet nekem nem sikerül polárból derékszögü KR-be áttranszformálni, pl ezért sem jó..."
Az elég baj, mert a monitor derékszögű koordináta rendszerben jelenít meg: X pixel x Y pixel.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
válasz #06658560 #11663 üzenetére
No ezek közül a modulok közül számomra egyik sem elérhetö, klafa... Egyedül GSD-m van, ami extra a simához képest, de azzal sem vagyok fullra kisegitve. A spline-os megoldás jobb mint a semmi, de azért még bizok a pontosabb megoldásban.
(#11664) kpityu2 -> Nekem elég, ha megjelenités helyett a számitás a pontos.
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
kpityu2
őstag
válasz Parson #11665 üzenetére
Nem értem miért nem lehet polárból derékszögűbe konvertálni. Illetve ha jól értem vagy egy olyan modult szeretnél ami közvetlenül polárkoordinátába fogadja a képletet (amire kicsi az esély), vagy megpróbáltál derékszögű KR-ben analitikus megoldást találni és azt megadni egy megfelelő derékszögű KR-ben dolgozó modulnak
. Szerintem ezek a modulok ugyanazt csinálnák a görbe generálásakor mint a szkript amit linkeltem: adott pontossággal/sűrűséggel kiszámolják a pontokat és spline görbét illesztenek rá.Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11666 üzenetére
Véges számú pont koordinátái gond nélkül transzformálhatóak.
A függvény amit linkeltem viszont nekem sehogysem megy. (Ha neked megy, szivesen fogadnám a megoldást ) Sajnos minden egyetemi jegyzetem Magyarországon van (a mélyebb szintü matematikát meg nem mindennap használom, igy kopnak az emlékek), és amihez itt hozzáférek az édeskevés, amit pedig matematikai uton magamtól sikerült levezetnem (több oldalrol megközelitve), annak egyelöre nincs megoldása a függvénytranszformációra polárból descartes-ba, mert eggyel több változó mindig benne marad a függvényben, nekem pedig csak egyváltozós függvényböl egyváltozós függvény elöállitása lett volna a célom.
Valószinüleg marad a véges számú pont generálása akár excel-ben, amire megy a spline...
Komolyan nem értem, miért nincs normálisabb polárkoordinátás függvényábrázolás CATIA v5 alatt - Creo alatt ez soha nem volt kérdés.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz Parson #11667 üzenetére
És pont miután megirom a posztot, jön az ötlet: végülis többváltozós összetett függvénnyel gond nélkül mehet, (nem is értem miért nem jutott eddig eszembe, pedig Creo alatt is csináltam ilyet), de per pill más a prioritás, nem tudom a CATIA megenné-e. Valszeg igen. Majd kipróbálom ha odajutok megint 1-2 nap mulva.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
kpityu2
őstag
válasz Parson #11667 üzenetére
Mivel a CAD progik csak 3 féle görbét ismernek (egyenes, másodfokú, spline) másodfogúnál magasabb rendben mindenképpen véges számú pontra vagy utalva. Hogy ezt a pontlistát belső változóban, vagy excel táblában hozod létre már technikai kérdés. Nekem úgy tűnik, Catiában az a módszer, hogy scriptből legenerálják a pontlistát amit átadnak a spline görbét reprezentáló objektumnak. Itt egy példa: [link]
Paraméteres görbék a formula editorban: [link]
Bár gondolom ezeket te is megtaláltad.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11669 üzenetére
Nos pont ugyanezeket a videokat nem sikerült még fellelnem, úgyhogy köszi.
Az elsö példa (evolvens görbe véges számu pontja) tipikus esete annak, hogy mennyire látványosan és mégis fölöslegesen bonyolultan lehet megoldani egy szimpla függvényábrázolást, feltéve, ha adottak a függvényábrázolás alapvetö, pl parametrikus egyenletekkel definiálható lehetöségei.
Természetesen megértem az érvelést, hogy végeredményben ez egy, az ábrázolás szempontjából közel 100%-os hasonlóságot mutat, csak épp az egyszerübb megoldás (ha létezik) mindig kevesebb hibalehetöséget is hordoz magában, csak ezért idegenkedem alapból ettöl.
A második példa pedig szép-szép, természetesen adnak uj ötleteket, ezért köszönöm.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
kpityu2
őstag
válasz Parson #11670 üzenetére
Bogarászás közben valamelyik fórumon összefutottam ezzel a kérdéssel, és úgy néz ki, hogy ez a tisztán parametrikus görbegenerálás a ProE sajátja. Valószínűleg azért mert a spline-nurbs felület gyakorlatilag mindent lefed, ezért a többiek nem vették a fáradtságot egy ilyen modul megírásához. Van egy univerzális algoritmusunk, minek bajlódjunk tovább (láttam én már kört, hengert is spline-ként definiálva). A PTC-nek meg amúgy is ott volt a MathCAD. Szóval ez olyasmi valószínűleg amivel többet tud ezen a téren mint a többi piacon lévő CAD szoftver.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
válasz kpityu2 #11671 üzenetére
A PTC a MathCAD-et késöbb vette meg, mint hogy alapvetö belsö függvényábrázoló megoldása legyen. Persze a MathCAD-del összekapcsolva még többre képes a rendszer, de itt most ez nem téma.
A CATIA-ban meg akkor marad a csökevényes megoldás... Ha mégis van fejlemény, max majd megirom ide is.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
kpityu2
őstag
válasz Parson #11672 üzenetére
Azért nem nevezném csökevényes megoldásnak. Eléggé korlátozott a parametrikusan kezelhető görbék száma, az alapnak számító első és másodfokú görbék kivételével gyakorlatilag mindenhová elég a tetszőleges fokszámú polinomgörbe, vagyis a spline/Bezier görbe. Azokban a ritka esetekben amikor mégis kell, meg lehet makrót, szkriptet írni.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
#06658560
törölt tag
válasz kpityu2 #11673 üzenetére
Isten igazából jó lenne, ha parametrikus görbéket lehetne használni és függvénnyel megadni őket. Amikor zárat terveztem, jobb lett volna ha tudom az önzárás, nem önzárás és egyéb követelményeket a fizikai logika szerint definiálni és nem kell minden módosítás után az egész görbét újra ellenőrizni millió trükkel.
-
kpityu2
őstag
válasz #06658560 #11675 üzenetére
Persze, hogy jó lenne. Anno én is erősen megrökönyödtem, amikor az SW után az SE-ben nem találtam sokszögrajzolási lehetőséget és kiderült, hogy valami külső makrót kell hozzá behívni.
[ Szerkesztve ]
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
Parson
addikt
válasz szatocs1981 #11678 üzenetére
És valóban. Nem láttam a fától az erdöt. Ha nem megy komplett függvénytranszformációval, attól még mehet parametrikus megoldással.
Gondolom 'Curve from Equation Definition' opcioval generáltad.
Viszont a 'Curve from Equation Definition' alatt a Z irányba is meg kell adni egy Law-t, ezesetben pl z = t *0 kell ott legyen, ahogy nálam müködik alapból.És akkor jön a next level problem:
Konkrátan ezekkel az egyenletekkel az elsö hibaüzenet az, (Law-n belül) hogy 0-val osztás nem értelmezhetö...
És még a mértékegységekkel is pattog egy sort. (Közben megtaláltam a hibát, ez már nem téma).
És végül kapok egy X irányu negativ értelmü egyenest 70,86 mm hosszan.Sima félkör / kör egyenletével bezzeg gond nélkül megcsinálja.
Kezd egy kicsit lefárasztani, hogy öszinte legyek...[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz szatocs1981 #11680 üzenetére
Hm. Próbálgatom, de nekem sehogyse akar bevenni 2 Law-t csak egyet. Mi a trükk?
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz szatocs1981 #11682 üzenetére
Nee... erre magamtol biztos hogy még egy ideig nem jöttem volna rá... Nagyon elemi szintre bontott. De igy valóban müködik, totál logikusan.
A többieknek hogy jobban érthetö legyen:Az elsö komponens fv: x(z) XZ sikon
a második komponens fv: y(z) YZ sikon
majd combine, és utána vetités XY sikra, ahol már:
a cél fv: y(x) látható.Köszi a segitséget, ezekkel a lépésekkel sokkal jobban érthetö igy a CATIA függvényábrázolási lehetöségei.
[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Parson
addikt
válasz szatocs1981 #11684 üzenetére
Ugyanezen az elven pl a körevolvens, mint fogprofil is tökéletesen generálható. Most már mint ujjgyakorlatként le is teszteltem, és tökéletesen müködik. No ennek viszont már én is örülök.
Ráadásul mindeközben sikerült végre normálisan felfedezni, milyen külsö parametereket hogyan fogad be az egyenletekbe. Végtére is hellyel közzel most majdnem egyenértékü igy a creo megoldásával. De csak majdnem, hála pl ennek az extra lépésköznek.[ Szerkesztve ]
───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────
-
Agent T
tag
Sziasztok!
Creo -val (jelenleg 4.0) kapcsolatban szeretnék segíséget kérni.
1. Összeállíási rajz tételjegyzékében megoldható-e valahogy, hogy a tételszámozás ne 1-ről induljon, hanem 10-el kezdődjön és 10-es lépésközzel növekedjen?
2. Az összeállításban amiről a rajzot készítem vannak alszerelések, illetve egy hegesztési öszeállítás. Úgy kellene megcsinálni az alkatrészlistát, hogy az alegységek tételenként megjelennek, viszont a hegesztési összeállítás csak egy elemként és ne tételenként jelenjen meg a listában. Erre van-e valami megoldási lehetőség?Előre is köszönöm a segítséget!
Igazi profi. Úgy csinálja, mintha könnyű lenne....
-
csubuka
addikt
Sziasztok!
A mai "integrált" GPU-kat (Intel 620 pl.) mennyire tolerálják általában a 3D-s szoftverek, pl. Solidworks? Kisebb modelleken élhető azért?
-
csubuka
addikt
válasz flashpointer #11689 üzenetére
Köszönöm szépen!
Jól hangzik. Ez alapvetően az összes ilyen 3D-s CAD progira igaz nem (tehát pl. a sima AutoCAD 3D-s része egyebek...)? Tehát a modell ilyen kisebb méretig okés még a mai már "nem annyira vérszegény" integráltakkal is....
-
kpityu2
őstag
válasz csubuka #11690 üzenetére
A fő probléma az, hogy ezeknek nincs dedikált RAM-juk, hanem a rendszertől vesznek el, ami ráadásul lassabb is mint amit GPU-ba szoktak tenni. Szóval nagy darabszámoknál egyszerűen elfogy a kapacitás.
Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....
-
tycon
tag
válasz Agent T #11687 üzenetére
A korábbi verzióban simán megoldható volt (Wildfire). A repeat region-nál kellett egy
tetel=10*rpt_index relációt felvenni.
Én két repeat régiót használok a darabjegyzéknél, van minden part/ass-nek egy user változója, ami "KERARU", és az szerint szétválasztja két egymás felett levő táblázatba, a keráru értelemszerűen 100-tól kezdődik, ott
tetel=100+rpt_index a reláció,
és a Filters (region)-nál
"&asm.mbr.DESCRIPTION == KERARU"
A másiknál regionnál pedig ez értelemszerűen
&asm.mbr.DESCRIPTION != KERARU
Ha konkrétabban érdekel segítek. A Creo is ugyanígy ezeket a repeat-regionokat tudja felhasználni, még ha az én tablet-omat és tételszámomat használja.
nem_public@freemail.hu, Halásztelek Timarfejlesztőmérnök ny. közl. gépészmérnök
-
-
perfag
aktív tag
-
csubuka
addikt
válasz perfag #11696 üzenetére
Köszönöm a választ!
Az a baj, hogy elsőre 4-500kt mondtam a fonoknek hasra hogy mennyiert akarok gepet. Utólag meg 750-ig felmenni necces.
Nem lesz komoly CAD, max megnyitni kell pár fájlt (legalábbis ahogy most kinéz), nem ez a fő profilja a melónak.
De 500-ból sajnos nincs rendes dGPUs munkagép, csak integráltasak.