Új hozzászólás Aktív témák

• #109400 Bad Pritt félisten

  Új Válasz 2018-03-09 21:36:53 #109400

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bad Pritt

  félisten

  The Outsider

  Nagyon igyekszik a Netflix... volt a Bright, büdös nagy semmi film, de volt hangulata, ami ha elkapta az embert, akkor egy egész kellemes kis élmény lehetett, de ha nem, akkor szenvedés volt, gyermeteg sztori és félgőzzel dolgozó B-listás színészek jellemezték, le is húzták a francba (jogosan). Aztán jött a Cloverfield Paradox, amit kényszeresen belepasszíroztak egy szerepbe, amibe nem kellett volna, ezer sebből vérző, felejthető sztori, kretén karakterek jellemezték, szintén B-listás színészekkel, le is húzták, szintén jogosan. Jött a Mute, ígéretes sztori és világ, remek gárda minden poszton, aztán már a felére nem is emlékszik az ember, olyan szinten érdektelen lett az egész, gagyi történet, gagyi karakterek, B-listás színészek, jogos lehúzás a vége.

  Jött az Outsider és kitaláljátok mi a verdikt? Bizony, gagyi, érdektelen történet, B-listás, külföldi színészekkel + Jared Leto-val. Komolyan nem értem, mit akartak nekünk elmesélni, hol kellett volna kicsit újravágni, vagy mit kellett volna tenni, hogy egyáltalán egy szemernyit érdekes legyen a film.
  Ami tényleg nevetséges, hogy rég éreztem azt a tévét bámulva, hogy színészeket látok, akik szerepet játszanak. Igyekszem mostanában azért megválogatni, mit nézek, néha becsúsznak a fentiekhez hasonló szemetek, de még azoknál is karakterek, jellemek, hús-vér emberek (meg orkok, tündék, stb) voltak, itt viszont konkrétan nem Nicket, hanem Jared Leto-t, nem Kiyoshi-t, hanem Tadanobu Asano-t láttam, olyan steril, háttér nélküli, egymásra hányt jelenetekkel tűzdelt fércmunka lett.
  Látszólag cél nélkül ugrálunk az időben és térben, a karakterek közti interakciók felszínesek és mesterkéltek, egyáltalán nem érezni a barátságot, bajtársiasságot, törődést, szerelmet. Komolyan, nem tudok visszagondolni olyan filmre, amibe ennyire rossz szerelmi szálat tettek volna, ennél még a Rouge One is jobban összehozta a két főszereplőjét, pedig az is megérne pár atyai pofont.
  Nem látjuk azt, hogy mitől is yakuza a yakuza, mik a finom, árnyalt háttérjátszmák a családok közt, mi is ez a nagy háborúskodás és amúgy is, ennyire egyszerű beférkőzni a soraikba egy gaijinnak? Ne már... nem véletlen húzzák le a kultúra megcsúfolásával. Na sebaj, mondja az egységsugarú Netflix megrendelő, megpróbáljuk eladni erőszakkal, az bejött pár filmnek, de itt még ez is rossz: céltalan, egymásra hányt verések, lövések és késelések, ráadásul nem is néz ki jól.
  Mit lehetne még erre mondani? A gengszterfilmek alfája az olasz alvilág, aztán az íreken, balkáni népeken és a triádon át eljutunk az omegáig, ami a yakuza lenne, de nem ez alapján a film alapján. Kerüljétek, ha tehetitek, van ém helyette Ichi the Killer, Outrage, Boiling Point, vagy igazából Takeshi Kitano bármely tetszőleges maffiafilmje. Jobban jártok velük.

  #értékelés

  [ Módosította: Viszlát ]

  Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák