- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Dell notebook topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Steam Deck
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Milyen monitort vegyek?
- Autóhifi
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
A virágcsokor mellé hardvert is ajándékozhatunk anyák napján
ph A héten desktop PC-k, monitorok, gamer kiegészítők és házak vannak a kirakatban.
-
iPaden is vége az App Store monopóliumának
ma Ősztől lehet alternatív alkalmazásboltból telepíteni az EU tagállamaiban.
Új hozzászólás Aktív témák
-
thyeby
őstag
"A SawStop pengéjére bizonyos nagyságú elektromos töltést juttatnak, amit aztán az elektronika folyamatosan monitoroz. És ha ez a töltés megváltozik, mert az ujjad elvezette, akkor kilövi a féket, és a megálló pengét a fennmaradó lendülete azonnal be is forditja az asztal alá. Ha pedig nedves fát akarsz vágni, akkor kikapcsolod a védelmet, és kész. Remélem érthető voltam?
"Ezt egy blogger írta...
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
#1920
thyeby
őstag
Winner_hun
#1919
thyeby
őstag
-
thyeby
őstag
válasz
kalman7
#1922
üzenetére
Ezt még nem írtuk le, de leírtunk már rengeteg egyéb procedúrát. (egyébként még nincs lakkozva, felületkezelés előtt áll a munka, csak már fel van szerelve a falra)
Ahány kertész, annyiféleképpen metszi a fát. Minden kertész meggyőződése, hogy az egyedüli üdvös metszési módozat az övé, mind másképp csinálja, és mégis: Minden fa terem, és egészséges. A barack is ugyanolyan ízű.
Nem is olyan rossz módszer, amit írtál egyébként, mert a kapilláris jelenséget élből kilövi.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Forrasztani kell. Heggeszteni tudsz?
Ha igen, hát itt egy egyszerű, de nagyszerű verzió.
Ha kitanulod az asztalosságot, kezdőként ilyesmin forraszt6sz."amugy miért nem jó a sima natur butorlap ?"
Készítheted natúrból, de egy asztallapnál olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem éri meg.
További érvek:
-könnyen tisztántart6ó
-könnyen lepattintod róla a lecsöppent forrasztóónt
-ha ráömlik a beoltott sósav, nem lesz napokig büdös
-léptékkel nehezebben gyullad meg, ha rajtafelejted a weller-t
-tartósabb, jobban bírja a nedvességet
-esztétikusabb
- s mégegy utolsó érv: mdk01 ezt ajánlottaHa nem tudsz heggeszteni, akkor csináld az oldalát is bútorlapból, azt könnyen, gyorsan össze tudod csavarozni úgy 4x40 v 4x50 bútorlapcsavarokkal. Tíz perc, és készen is vagy az egésszel.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
kalman7
#1935
üzenetére
"Fehér bútorlapból kétféle van?"
Sima és erezett.
"2000x1000 elég nagy méret."
Kovalens kötés. Ugyanerre gondoltam, hogy az be fog hajlani. Ám nem vastagabból, és nem dupla anyagból kell megoldani, hanem ahogyan hátul, úgy középtájra is betenni egy merevítőt legalább (20 cm szélességűt) - így sokkal olcsóbb lesz, és akár rá is ülhet.
Ha újból felkeres minket a fiú, majd megmondjuk neki.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Ja, itt vagy?
Hát igen, mdk01 elég sokmindenre szokott gondolni, mielőtt ítél.Hanem felhívnám a figyelmedet a lentebbi hsz-re. 1000x2000 elég nagy méret. Gondold át mennyire akarod majd terhelni, mert két méteren még az 50x50-es zártszelvény is erősen behajlik. Ne arra törekedj, hogy a vas minél erősebb legyen, hanem a szerkezet legyen inkább ellátva f@sza merevítőkkel. Ha kell, fércelek Neked egy rajzot, miként oldd meg, de addig nem érdemes kiadnom a run parancsot, amíg nem tudom, hogy sacc per kábé mekkora teherbírást vársz el behajás nélkül az asztalodtól.
Nomeg: elgondolkodtam azon is, hogy ha már úgyis mégy a lapszabászatba, nem lenne érdemes egy füst alatt egy polcot is szabatni az asztal mögé a falra, hogy ne legyen átláthatatlan rumli mindig a munkapadodon? Egy ekkora asztal egyes számú jellemzője, hogy gyorsan meg tud telni minden lommal, és az embernek nincs is kedve rendet rakni, mert annyi idő alatt már át lehet parkettázni a szobát.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Elkészültem a szalagfűrészcsiszolóval. Egész hatékony, csak hamar megégeti a fát. Gondolom, erre jó az a szalagfűrész, amelyik kétsebességes. Végülis pontosan úgy oldottam meg, ahogyan Winner javasolta: Kicsit megkoptattam a blankolást egy fenőkővel, aztán kifordítottam a szalagot, hogy felfele álljanak a fogai, pálmafix-el ráragasztottam egy csiszolópapírt, és push on. Gondolom, ha szépen bekopik, még jobb lesz.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
#72042496
#1949
üzenetére
Azért az túlzás, hogy ótvar. Gondolom, az első munkád, és azért vagy elégedetlen, mert van néhány apró pontatlanság. A képen nem nagyon látszik, akkor olyan durva hiba nemigen van rajta. Az első íróasztalomon mosolygok ma, de akkoriban még gyakorlatilag szerszám, és tapasztalat nélkül alkottam.
Ilyen fiókot még nem láttam. Nem tennél fel egy képet a lényegéről? Okos kis szerkezet lehet - vajon mennyi a teherbírása?
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
-
thyeby
őstag
válasz
kalman7
#1967
üzenetére
"Pedig a tiplinek passzentosnak kéne lennie. Van erre valami ötlet?"
Van vastagoló gyalud? Azzal gyerekjáték legyártani a tiplit. Ha nincs, akkor egy jól beállított mezei körfűrészasztal is gyors és pontos tiplit okád - perszepersze, beállítás kérdése ez. Javaslom, hogy a tiplit ha passzentosra csinálod, akkor ott, ahol a ragasztó fogja majd, szorongasd meg valami recés fogóval, hogy jó enyvtáskád legyen. Nekem ez bevált, azóta nincs kilazult kötésem.
Tetszik ez az ötleted, hogy szögletes tiplit ékelsz be. Elképzeltem egy két alkotást ilyen módszerrel - hát még az asztalos szemét is fogja vonzani, nemhogy egy mezei megrendelőét. És elgondoltam, hogy ha kicsit elütő színe van a tiplinek, erőt sugall a kötés látványa már magában is. Azt kiabálja majd, hogy pászos, stabil kötés. Ha időm lesz kicsit áldozni a szakma szépségeinek, magam is ki akarom próbálni. A háromszög jobban tetszene, de a tiplit úgy igen precízen vezetett sablon mellett lehet felsőmaróval legyártani, ami korántsem olyan gyors, mint bedugni a gyalugépbe, de a sablonnal csak egyszer kell (méretenként) bajolni, utána az is gyorsan megy, és érdemes előre készíteni néhány vödörnyi tiplit, mert itt a beállítgatások fogják vinni az időt, áttolni már gyorsan megy."Szép barna színe van, én meg többnyire világos luccal dolgozok."
Érdekes, hogy a sötét tipli világos fában több erőt sugall, én valamiért mégis a tiplit gondolom világosabbnak - talán mert annak kicsit intarziásabb sugallata is van.
"Szalagcsiszolóval mi a helyzet? Mennyit fog bírni teljes elkopásig? Le tudod cserélni a papírt a fém szalagon, vagy ki kell dobni?"
Minél többet nyúzom, annál jobban kitapasztalom. Most kopik összefele a toldásnál, és még hatékonyabb. Egyszerű pálmafix-el ragasztottam a papírt a fémre, tehát bármikor cserélhető, mint a szalagfűrész kerekén a parafa v a gumi. Úgy nézem, sokáig fogja bírni, pedig csak kgst piacos csiszolószalagból kanyarítottam rá egy darabot. A forgásirányra figyeltem. Már jó sokat ment, és még nincs nyoma az elhasználódásnak. Kb a tizedére csökkentettem így a csiszolási időt, úgyhogy egyértelműen megérte. Csak rögtönöztem a dolgot, hogy meglássam, érdemes lesz-e bíbelődni egy profi szalag készítésével. Ha a metebó mondhatja magáról, hogy prémium kategória, akkor ez a tákolmányom is az. Szóval ha valakinek ilyen csiszolásra van szüksége, és van szalagfűrésze, merem ajánlani. Kipróbált, bevált. Mint mindenféle csiszolást, ezt is ki kell tapasztalni. Gyorsan harapja lefele a fát, ám ha nyomod, akkor igen sebesen kell az anyagot húzni, hogy ne égessen.
S ha már csiszolás: Egyúttal vettem egy fúrógépbe befogható sok lemezből ragasztott csiszolóhengert, aminek az átmérője 60mm, a palástmagassága pedig 40mm. Ezt befogtam az oszlopos fúrógépbe, barkácsoltam alá egy csiszolóasztalkát, amit a gépsatu tart meg. Ez nem olyan hatékony csiszolás, ám óriási felületet ad, és akkor sem égeti a fát, ha sokáig egy helyen csiszolsz vele, mert a legyezőlamellák alaposan hűtenek. Emiatt aztán akkora porfelhő kerekedett körülöttem, hogy most valami hatékony porelszívást kell alkotnom. Elég sokféle méretben lehet kapni ilyen csiszolóhengert. Hogy mennyire lesz hosszú életű az a longlájf ketyere, majd meglátom, ha elkészültem a porelszívással, mert addig nem akarózik az orrommal tisztítani a légkört.
Engem a csiszolástechnika minden mennyiségben nagyon érdekel. Winner kolléga vett egy excentercsiszolót, és dicséri nagyon, engem meg beizgatott, hogy milyen lehet az vajon? Úgy megnéznék valami marketinges kisfilmet egy excenteres csiszolásról...
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Ezt helyettem is megválaszoltad.
#1979 Dízelesnek:
Úgy szoktam az ilyen illesztést megoldani, hogy levágok egy lecet-bútorlapot-deszkát, amit mindig a bedugott kekszre pászítva épp a következő sor lyukat fúrja a gép. Ennek az az előnye, hogy nem kell vonalazgatni, és függőlegesen már tartva is van egyúttal, így egyedül a vízszintes bemozdulásra kell vigyázni. (Akinek van a gépjén tremor off kapcsoló, annak könnyen megy
)
Ha lefogod a gépet, eltolhatod a sablont. Ha lefogod a sablont, eltolhatod a gépet. Ez fel-le mindig ugyanakkora távolságban fog lyukat marni.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Dízeles
#1979
üzenetére
A biztonság kedvéért lehet pillanatszorítózni, de nem kell semmit rajzolni, méricskélni. Csak ráteszel egy kellően magas erre alkalmas fát az első két kekszre, aztán arra a gépet. Lyuk kifúr, keksz bedug, és jöhet a következő emelet. (Gondolom, tudod, hol lehet téveszteni a léc magasságának kiszámolásakor.)Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
TexT-BoY
#1980
üzenetére
148x59 - 1db - asztallap
50x70 - 2 db - oldallap
130x30 - 1 db - hátlap
4x50 bútorlapcsavar - 9 dbHa a lapszabászatban lezáratod az éleket, akkor semmi több anyagra nem lesz szükséged.
Kifúrsz 9 lyukat jó helyre, megsüllyeszted (előfúrni, süllyeszteni fontos, mert széthasad a bükkfamintázatú bútorlapod!), belehajtod a csavarokat, és felteszed az asztalra a tizedik lyukat szexelés céljából. Kellhet még guminő, gésagolyó, korbács, bilincs, ebonitfallosz, et cetera.
Kellemes magömlést![ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
ABnormal
#1986
üzenetére
Kovalens kötés!
Nem maradi vagy, hanem alapos és szakmai, de nem szabad elfeledni, hogy Text-Boy tudása a csavarozásban kimerült, mint jelezte. Helyébe megbíznám pl mdk01et, hogy állítsa össze az ominózus kétfunkciós munkapadot.
(azért ha jó helyen van az a kilenc csavar, stabilan kibír jópár hőcögtetést. Nekem ilyen rögtönzéseim még ma is bírják a kiképzést. Nagyon erős az a csavar, csak az a baj vele, hogy rideg, és eltörik - mondjuk, ha vizet kap a fa. Kilazulni aligha fog, inkább eltörni.)Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
ABnormal
#1988
üzenetére
Ezért nem 40-es, hanem 50-es csavart ajánlottam. Bátran belefognék, mert nekem kipróbáltan működik így. Ami engem az ilyen tákolásnál zavar, az az, hogy ki kell fúrni egy sima, egészséges asztallapot felülről, és ott lesz a szélén öt db csavar, amikor törölgetem. Ha leragasztom is csúnya, ha műanyagot kalapálok rá is csúnya, ha bedugózom is csúnya.
"...de hát kis pénz, kis csoda..." - hogy (jan)-t idézzem.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Szavaidból süt, hogy gyakorlott szaki vagy. Emlékezz, amikor kezdtél, magad is szívesen gondolkodtál sablonban, mégpedig elsősorban azért, mert ha az egyet jól elkészít, akkor többé nem téveszt. Biztosan előfordult eleinte, hogy egy vonalat nem jól rajzoltál be, emiatt aztán készíthettél új alkatrészt, elemet, vagy toldottál-foldottál.
Biztosan azt akartad írni, hogy a sablon készítésével nem szarakodnál - ha egy sablon már kész, és az jó is persze, akkor azzal már nem szarakodás a munka, hanem egyszerű és gyors.
Soksok sablonom van, és mindnek az a célja, hogy darabjaim egyformák, hibamentesek, tévedésmentesek legyenek, és gyorsan elkészüljenek. Legtöbb sablonom már régesrég túllépte a többszáz darabos szériagyártást. 10 darabért magam sem gondolkodok sablonban, azonban érzem, miért akar Dízeles sablont: Mert ha csak egyszer beletúrsz a lamellózóval rossz helyre, a szíved hasad meg a szép, egészséges anyag tönkretétele miatt. Törekszel a legnagyobb pontosságra, mert tudod, hogy alkotásod csak így lehet igazán tartós, és nem bízol magadban, hogy nem fog megcsúszni a kezedben a gép. (no, és ide tartozik az is, hogy van nekem olyan gépem is, amelyik nem szeret mást csinálni, mint amit én várok tőle, de olyan is, amelyik nem szereti azt csinálni, amit várnék tőle)Téged már bizonyára meghajtott annyira a megrendelés, hogy odatedd a marósárkányt biztos kézzel sokszor egymás után, ahova kell, de biztosan érzed, ehhez nem kis gyakorlat kell. Az asztalos is téved. Hol kicsit, hol nagyot. Van, hogy melléfúr, mellévág, mellérajzol, van, hogy az ujját is levágja.
Benned tisztelem a praxisod által szerzett magabiztosságot, Dízelesben pedig tisztelem a pontosságra való törekvést, amit a szemlélete sugall. Kár lenne Neked azt tanácsolni, hogy dolgozz inkább sablonnal, és kár lenne azt üzennem Dízelesnek, hogy dolgozzon inkább sablon nélkül. Mást csináltok mindketten, de mindketten tudjátok, hogy mit miért tesztek.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Máig nem tudtam megfejteni, hogyan oldottad meg a rögzítését a gépnek az asztalhoz. Kiszedted a csúszkát, és tettél helyette egy menetes szárat oda?(nézegettem az én gépemet, és nem jöttem rá, hogyan lehetne leszedni a talpat róla balta nélkül...)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
bbchris
#2002
üzenetére
Tudod, tavaly ősszel bedöglött a garanciális gyalum. Már két hónapja javítgatta a metebócég, amikor berágott az agyam, hogy ez így nem mehet tovább. Felhívtam egy Felder marketingbohócot, hogy mennyiért cserélné nekem ki a gyalumat Felder-re. Már a részletekről dumáltunk: Egy lényegi kérdésről, hogy milyen rendszerű gyalukéssel legyen szerelve a gép. Egyszerhasználatos, vagy élezhetős legyen? Ekkor esett szó arról, hogy kétféle kést ajánl az eldobhatókéses tengelybe. Puhafára, vagy keményfára, amit cserélgetnem kell.
Még sose hallottam ilyet, ezért kérdeztem. Hátha tud valaki pontosat erről. Lehet, hogy csak lökött marketingduma, de ha az, akkor tetten kell érni.
A vídialapkás késről a következőt:
Kizárólag tiszta fát dugok a gépbe. Engem nem győz meg senki, hogy mennyire ki van húzgálva a szeg a fából. Azt én győzöm meg, hogy olcsóbb lesz neki a beavatkozásom, ha vesz tőlem inkább pár szál tiszta deszkát, mint ha vállalja, hogy ha mégis maradt beletört, bennefelejtett szeg, akkor hoz nekem két szép új gyalukést.
De nem is ez a lényeg: Kb négyszer annyiba kerül egy vídiás kés, mint egy HSS. Elképzelhető vajon, hogy tart is legalább négyszer addig? S mégvalamit: Azt lehet élezni? Egy kemény göcs vajon nem tör ki belőle? A körfűrészlapon egészen másmilyen terhelést kap a vídia, mint egy gyalukés esetében.
Ja, és többnyire keményfát gyalulok, és alkalmanként a tizedmilliméterek is számítanak. Most például azért kell megfordítanom a késemet, mert már kéttized eltérés van a közepe és a szélei között, egyébként még mehetne, mert harap is, és csíkot se húz.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Dízeles
#2004
üzenetére
Ha csak tíz százalékát állod annak a kontaktcsiszolónak, máris megveszem. Költséges mulatság az, komám. (Hú, de vágyok én egy olyan masinériára!)
Egyébként már kitapasztaltam a gyalut annyira, hogy tizedpontosan odatekerem, és vissza se kell mérnem sublerral.
Sok vita volt itt azon, hogy azok az eldobhatós vékony kések szart se érnek. Pedig azzal lehet egyszerűen tizedpontosat állítani. Egy utánélezett kést úgy betenni, hogy a skála mutatója azt mutassa, ami a valóság - felér egy ötös lottó esélyével.
(Felder kínál olyan gépet, ami digitálisan visszajelzi, hogy a valóságban mi jött ki a vastagolóból - természetesen tizedpontosan)Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
bbchris
#2006
üzenetére
Szinte szó szerint azt írtad, amit magam is sejtettem.
Kilencezer forint egyébként egy pár 300-as eldobhatós kés. Ebben változatlanul hezitálok, hogy milyen tengelyt kérjek. Jól ráérek még, mert nem akarok lízingelni, készpénzt gyűjtök rá, az meg eltart egy ideig.
Tulajdonképpen asztalosmércével kis mennyiséget gyalulok. Egy köbméter fából rengeteg fajátékot lehet fabrikálni. Munkám egyik jellemzője, hogy pár szál deszka után más méret kell, tehát gyakran állítgatok. Ez a két dolog, ami megkülönböztet engem attól, aki pl ablakot gyárt. Annak nem ritka akár napi több m3 egyméretű gyalulás se. Már elmúlt két éve, hogy vettem ezt a gyalut, és most érkezett el az ideje, hogy először megfordítsam a kést. Szóval úgy számoltam, hogy ha nem kétévenként, hanem évente kell vennem új kést - mert gondolom, a másfél mm vastag kés dupla gyorsan kopik is - akkor sem olyan ijesztő tétel a kiadás oldalon. Persze gondolnom kell arra is, hogy növöget a vállalkozás, és egyre több alapanyag fogy. Az én munkám egyik jellemzője, hogy könnyen kiszalad az időből az egy darab előállításához szükséges idő, és akkor nem kis versenyhátrányba kerülök. Szóval a gyors és pontos állítás az átlagnál fontosabb szempont az én szegmensemben. Itt lép be a tizedpontosság is. Ha pl a kardom pengéje lötyög, vagy szorul a hosszlyukban, három másik kardot készítek, míg egy nem méretpontosat rendbe teszek. Úgy kell ezt számolni, hogy az termelés kiesés. Na, ezt a kiesést kell összevetnem a drágább technológia árával, és aszerint számolni, hogy mi is az olcsóbb.Mindenesetre vídiakésem nem lesz, legfeljebb akkor, ha valaki tapasztalata útján meggyőz, hogy rentábilis beruházás az mégis.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"Lapra pedig mindig mondjuk a vinklis oldal van lefele, hogy a felső síkja legyen síkba."
Ezt fejtsd már ki részletesebben. Ha jól értem, azt írod, hogy a gépet fejjel lefele teszed az anyagra, amikor nem az élbe marsz. S miért? Hogy a vonalat oda tudd rajzolni, ahol az él felső része lesz?
De megnézném, hogyan dolgozol! Nem vagyok biztos abban, hogy nem mozdulna be nekem a gép. (mondjuk abban biztos vagyok, hogy meg tudnám tanulni úgy használni mint Te - de hogy mennyi selejt árán?)"ne csak az asztal közepét használd és akkor nem csak középen kopik a kés."
Nekem épp szélen kopottabb, ugyanis gyakran kettesével etetem a gyalut, azt meg ugye két szélen kell.
"Sok pénz kiesés egy nagy(nagyon-nagy) cégnél ha cserélgetni kell kést 1 nap 2x."
Azt hiszem, ezzel találtad fején a szöget.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
De csurog a nyálam erre az alkotásra! Már eldöntöttem, hogy nem jó ezt megvennem, mert messze van a furat nekem az asztal szélétől - szóval ezt másra alkottátok, mint amire nekem kellene. Azért had tudjam már: Mennyit kérnél érte így alles zusammen - makitástól?
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
L.Szilárd
#2013
üzenetére
Neked mennyit bír ki egy garnitúra kés? És az 500-asba mennyibe kerül a négy darab?
"Ki mit használ, síkósítónak a gyalugép(b)en?"
Supergleit! Az is Felder termék. Nem drágább a csavarlazítónál, de léptékkel jobb.Sokmindent próbáltam én is, ennél megálltam. Semmi nyomot nem hagy, és a leggyantásabb borovit is szépen csúsztatja.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
bbchris
#2017
üzenetére
Hú, ez az óra opcionális?
Nem mondom, kicsit borsos, de csak egyszer kell megvenni, utána már bőven visszakeresi azt az egy órát, amit szöszölni kell a kalibrálásával. (össze is kuporgatnám én az árát örömest, de előbb kell egy Felder gyalu.)
Érdekesség:
700 E Ft egy 300-as Felder gyalu elszívóstól. Kicsit borsos, igaz. Ezért vettem metibót anno, mert azt akkor 400-ért adták elszívóstól. Vett az öcskös is egy ilyen gyalut, amit most el akar adni, mert kell a pénz neki másra. Megnéztem az aktuális árát. Felment 600-ra.
Háát? 600-ért metebó, vagy 7-ért Felder? Nem kérdés, hogy a metibó a közelében se jár a Feldernek.
Erről most az jutott eszembe, hogy fél év használat után diribdarabra szakadt a prémium metebó 100-as gégecső. Kérdeztem az árát akkor. Leesett az állam: 20 rugó az a 2,5 m-es fekete selejt. Megrendeltem a Feldertől 3m-t 25-ért a legjobbikból. Már két éve kifogástalanul megy, bírja a strapát. Látszik, hogy odafigyeltek rá, miből és miként csinálják - ellentétben a metebóval. Még megérinteni is más, és nyugodtan gyötörhetem, nem kell félnem, hogy majd toldozgatni kell.Több fa van, mint asztalos!
-
-
thyeby
őstag
válasz
bbchris
#2022
üzenetére
Elgondolkodtatott ez az írásod. Lehet, hogy nem állt szándékodban, mégis többet üzentél, mint amit írtál.
Tulajdonképpen minden asztalosnak vannak dolgai, amikre esküszik. Valószínűleg senki nem ok nélkül, és az is valószínű, hogy ez ugyanakkor meg is akaszt néhány kollégát abban, hogy igazán jó döntést hozzon.
Tulajdonképpen mindenkinek azt érdemes megvennie, amit jobbnak lát - függetlenül attól, hogy mi is a jobb. Mert akkor jobban is fog tudni dolgozni vele, és a saját döntésünk esetleges hátulütőit is sokkal könnyebben tudjuk viselni, mint azt, ha valakinek a jótanácsa nem válik be.
Ebben a szakmában kőkemény jelenség, hogy az ember fia kitanulja a mesterséget itt-ott, így-úgy. Valamivel volt szerencséje dolgozni valahol, és valamiket csak hallott öreg szakiktól. Egy asztalos géppark nem olyan, mint az használtautó vásárlás, hogy ha nem válik be, akkor eladom, és veszek másikat, azonban a beruházás egy kezdő számára rendszerint igen komoly összeg. Úgy kell vásárolnia többnyire, hogy csak sejti, mit vesz, de nem tudja. Tudni majd akkor fogja, ha használta. Ha kiderül, hogy valamit nem jól vett, azt már ritkán sikerül annyiért eladni, amennyiért vette, ugyanis amikor vette, a hibáról nem tudott, amikor eladja, akkor viszont már tud róla. Nagyon nehéz egy "hibás" terméket eladni jó áron.Van még ebben a szektorban egy jelenség, amibe beleütköztem már többször. A rugalmasság, a lényeglátás hiánya. Vonz ez a szakma valamiféle konzervatizmust. A techonlógia fejlődik, és ezt a szakma kicsit lomhán reagálja le. Jó példa erre az eldobhatós gyalukés. Legtöbb szaktársban ellenérzést vált ki. Akkorát, hogy a Felder nem törölhette a repertoárból az élezhetőkéses tengelyt, pedig ha az a rendszer elterjedne, sokkal olcsóbbá is válna éppen ezenáltal.
Amikor gyerek voltam, hét liter tej árát kértek egy 100-as csomag papírzsebkendőért. Az annyit tesz, mint ha most 1400 Ft-ba kerülne. Az emberek ragaszkodtak a hagyományhoz: Hordjuk a taknyunkat a zsebünkben, aztán mossuk össze a ruhánkkal. Emiatt egy százas pzs árán kb. 8 db dizájnos vászonzsebkendőt adhatott a kereskedelem. Mára megfordult ezen nóziviksz dolgok számszaki aránya a pzs javára.
Kamasz koromban láttam a tv-ben, hogy a hülye kapitalisták a boltból veszik a flakonos vizet, ahelyett, hogy engednének maguknak a csapból ingyen csapvizet. (Nem igaz, hogy az ilyenolyan káros - sok évig közvetlen személyes kapcsolatban álltam a vízmű minőségellenőrző laboratóriumában dolgozókkal. Láttam az eredményeket, a mintavétel sűrűségét. Láttam a vízszűrő berendezést, a tartályok tisztítását, etc.) Ma magam is flakonos vizet iszok. Nem innék azonban mérget arra, hogy ez a jelenség nem a tőkésipar tömegek agymosásának torzszülött gyermeke.
Ma a kalgonon röhög az egész ország. Tudjuk jól, hogy lóf@szt se ér annyi pénzért az a kalgon, átlátjuk, hogy néhány év alatt komplett új mosógép árát húznák le rólunk kalgon néven. Azonban a kalgon nagyon pontosan tudja, mit csinál. Türelemmel és kitartóan mossa az agyakat, mert tudja, hogy az agyak egyszercsak láss csodát - "kitisztulnak". Tudja, hogy így kell kitermelni azt a nemzedéket, amelyiknek nem mosás kalgon nélkül a mosás, és ki is termeli. A tőke megtanulta, hogy úgy lehet szaporát fialni, hogy eladjuk a sivatagba a homokot, csak előtte el kell palántálni, hogy a sivatagi homok nem jó homok - az a jó homok, amit mi adunk.
Van egy ilyen olyan mesterség, hogy lakatos. Valamikor a lakatos lakatot készített, zárat javított fő profilban. Aztán jött a gépgyártás, és a lakatos már nem készített többé lakatot. Amikor az ELZETT megalkotta az első gép gyártotta bevésőzárat, akkor evidencia volt, hogy a zár két félből alkotott burkolatját összecsavarozza, hogy ha eltörik egy rugó vagy nyelv, akkor azt a hajdan még lakatokat gyártó lakatos meg tudja javítani. S így is volt. Ha elromlott a zár, hívtuk a lakatost, hogy javítsa meg. Ma már az az evidencia, hogy össze van a bevésőzár sajtolva, és ha meghibásodik, akkor nem a lakatost hívjuk, hogy javítsa meg, hanem az asztalost, hogy cserélje ki. Namostakkor bolond az a papóka, aki szét akarja szedetni az asztalossal a zárját, hogy hiszen csak egy rugó törött el benne? Normális volt az az első vevő, aki megvette azt a bevésőzárat, amelyik nem csavarozva, hanem szegecselve volt? Mert ma hülyének nézzük azt, aki az első kalgonnak bedől, de az unokáink már minket fognak bolondnak nézni, mert nekünk akkor is elég lesz kalgon nélkül kimosni a ruhánkat, amikor a világ már rég máshol fog járni, mint amiben most épp abban a tudatban élünk, hogy mi sosem voltunk, sosem vagyunk, és főleg sosem leszünk bolondok.Visszakanyarodva oda, ahonnan letértem, kérdéses, hogy konzervatizmus-e a konzervatizmus? Nézőpont kérdése csupán, hogy a rácsnak melyik oldalán állnak a bolondok, s melyiken a nembolondok.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
L.Szilárd
#2025
üzenetére
Ezt jól megkérdezted.
Ha csak babafaház, akkor úgy egy ezres, ha négyszobás, akkor lehet akár hatmillió is.Úgy maradtam a famunkánál, hogy kigondoltam: Méltányos áron jó minőségű fához tudok jutni. Építek belőle 5x3-as mobilgarázst, és eladom 200-ért, akkor nekem marad száz. Két hét alatt kész, tehát havi 200.
Elkészítettem. Az anyagköltség lett 200 egy garázson. Gondoltam, nem baj, a baumax ennél xarabbat árul félmisiért. Az nem is mobil, tréül van a favédelem megoldva rajta, és a tető be sincs fedve. Meghirdettem tehát 400-ért - kiszállítva, összeszerelve. Nem tolongtak az érdeklődők. Akkor találtam ki a fajátékot. Vettem egy faesztergát. Nem volt hely neki, betettem a garázsba. Azóta ott esztergálok, és ötszázért nem adnám oda ezt a garázst senkinek.Hanem fodítsam kicsit komolyabbra a szót.
Valamikor, még a géemká idejében aktív részese voltam egy (ma divatos szóval élve) projektnek: Betonip faházakat építettünk. Egy 80 m2-es elkészült alapostul, fürdőszobástul max. 2 hónap alatt, és a m2 ár a hagyományosnak úgy a 60-70 %-a volt. Akkor az igazi bónusz a két hónap volt, mert akkoriban egy ugyanekkora téglaépület kulcsrakésszé tétele villámgyorsnak számított, ha belefért a procedúra két esztendőbe. Az volt a marketing duma, hogy a betonip jobb hőszigetelő, mit a tégla. (a betonip, az tulajdonképpen cementkötésű forgácslap) Valahogy sikerült a családba is egy ilyen libalábonforgó, és kiderült, hogy mi, géjemkások, már akkor igazi rohadt kapitalisták voltunk marketingmaszlagilag. A betonip valóban jobb hőszigetelő, mint a tégla. De azonos falvastagság esetén igaz ez csupán, s mi ha jól emlékszem, nyolc centis falakat gyártottunk. Ma mindenkit lebeszélnék a betonip építkezésről, akinek jót akarok.Több évtizedig volt némi közvetett közöm az Erdért-hez. Az Erdért is gyártott faházat. Az valóban jó hőszigetelő, téliesíthető faház volt. A téglaépület bekerülési költségének szintén a 60-70%-áért. Itt tanultam meg, hogy nem szaladunk neki a hatméteres deszkával falat építeni, hanem kettő, de inkább háromfele aprítjuk inkább előtte, ugyanis a fa mozogni fog, és egy nagy felület gyakorlatilag széthullik két éven belül.
Órabérbe-e, vagy havi fix?
A havi fix húsz éve letűnt társadalmi rendszerünkben realizálható volt. Ma már kizárólag az alulfizetett alkalmazottak javadalmazására szolgál ez a számolítási módszer. Talán a kőműves kivétel maradt ez alól, aholis nem havi fix, hanem napi fix működik.
Teljesítménybérbe apukám, ha korrekt akarsz maradni. Ennyit megcsinálok ennyi pénzért.Tudom, Téged az érdekel, hogy mennyi az az annyi. Erre csak a következőt tudom mondani: Annyi tapasztalatodnak már mindenképpen kell lennie, hogy tudd, milyen famunka mit takar. Mit kell Neked azon a faházon dolgoznod, és ezért cserébe mivel éreznéd magad legkevesebbel korrektül kifizetve. Nos, pontosan ez a jó munkadíj.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
L.Szilárd
#2031
üzenetére
Jól elgondolkodtam az eseteden.
Tulajdonképpen az az ezer forint nem igazán versenyképes javadalmazás. Az bruttó 180 E. Ám kezdő vagy, aki néha megrendelés hiánnyal küszködik. Ha ez a munka egész évben folyamatos, akkor a helyedben belemennék. Addig, amíg nem találok jobbat - és ezt meg is mondanám a megbízónak. Ha nem folyamatos a munka, akkor azt mondanám, hogy emeljünk egy nagyot azon az órabéren. Egyébként szerintem a teljesítménybér korrektebb. Ha abban állapodsz meg, akkor nagyon gondold át, mit is jelent ez a munka. Mert még alku előtt szerencsésebb minden lényeges szempontot beépíteni az árba. Ehhez tudnod kell a pontos rezsiköltséget (és abba kőkeményen be kell számítani a gép karbantartási, és javítási költségét is), arra jön a bruttó munkadíjad, ill. ha az éves árbevételed meghaladja a 4 misit, akkor az ÁFA is. Gondolj arra is, hogy ezeket a gerendákat mozgatni nem egy emberes dolog. Megítélésem szerint ezt gerendagyaluval, s nem a Felder 500-asoddal kellene gyalulni.
Elég sok dologban megfelelően magabiztosnak ismerlek. Próbáld a munkavállalást is önállóan és magabiztosan vezetni. Ez azért lényegi elem, mert nem szerencsés úgy nekiindulni, ahogyan Dízeles írta: Bukta vagy haszon. Tudni kell biztos haszonra menni. Akinek belefér az alkuba a bukta is, annak lesz is buktája.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Dízeles
#2036
üzenetére
Nagyot pislogtam erre a hozzászólásodra, Dízeles.
Gyakorlatilag azt írtad, hogy ragasztott gerendát csak az érinthetetlenek gyárthatnak.Ezt én a következőképpen látom:
Egy mérnökember nem tudta a tudását alkalmazottként reális áron eladni, és kitalálta, hogy faházgyártó céget alapít. Nem volt többszázmilliója az induláshoz. Kezdéskor honnan is lehetett volna? Ha lett volna, akkor nem asztalost keresett volna műhelyestül, aki belemegy a csereberébe, hanem megveszi a gépeket, épületeket, és alkalmazottakat vesz fel.
Már ott tart, hogy honlapon kínálja (két és fél év után magam még nem merek honlapot készíteni, mert most nagyobbat veszíthetnék honlappal, mint anélkül - de annak is eljön az ideje) a "termékét", mely produktumának a mérnöki munka csak kicsike hányada. Vállalkozást épít, amiben számára a legrentábilisabb működtetési formának az tűnik, hogy az asztalos, ács szakmunkát megvásárolja.
Honlapjából kifinomult marketingmunka sejlik. Kérdés, hogy mennyi ennek a valós tartalma.Ez a vállalkozás lehet megalapozott, jól felépített, és lehet a nagy haszon reményétől gyengélkedő rejtett csődtömeg egyaránt. Hogy melyik vajon? Egy előszerződésből, pláne az első munka kifizetéséből jól ki szokott az ilyesmi derülni.
Néhány példával élek, amit talán sokan ismernek:
IL FERRO. Halvaszületett vállalkozás, ami elég nagy tőkét emésztett fel. Máig nem tudni, hogy egy meredeken merész elgondoláson alapuló elcsúszott ötlet, vagy már szélhámosságnak indult az egész, amikor a cégbíróság rálehelt a bélyegzőjére. Megszámolhatatlanul sok kárvallottja lett.
Első Magyar Geonememlékszemmi, valami Vén Jóskapista jól kigondolt és szélhámosságnak is indított, tömegekről pénzt lehúzó, azt menekíteni próbáló nemkisstílű. Itt is tömegek jártak még cudarabbul pórul, mint az Il Ferro-nál.
3M. A számítógépes adattárolástól kezdve az üveg biztonsági fóliázáson át a legyezőkorongnak becézett csiszolóeszközig számos rendkívül jóminőségű portéka tömeggyártásáig felnőtt viághírű cégóriás. Három mérnök alapította, akik alkalmazottként nem tudták jó áron eladni a tudásukat. Valószínűleg a mai tőkéjükhöz sosem volt köze annak, amit örököltek, hanem szépen felépítgették ekkorára a 3M-et.
Windows. Egy garázsban néhány egyetemista tőke nélkül nagyon jól ráérzett a jövőre. Hamarosan hagyták a sulit a szarba, mert a vállalkozást kellett építeni. A kezdetekben volt olyan programozó alkalmazottja, akitől megkérdezte fizetésnapkor, hogy kifizetheti e a munkabért, vagy annak egy hányadát részvényben. Ez a programozó felháborodva készpénzt követelt. Tíz év múlva annak az egyhavi bérének a részvényéből mesésen gazdag lett volna, ha nem csak programozni tud, hanem ért icipicit a vállalkozás építéshez is.
Tulajdonképpen Szilárd esetleges szerződését is erősen befolyásolná, ha láthatná előre, hogy hol fog tartani tíz-húsz év múlva ez a faházvállalkozás. (Szerintem már nem fog létezni. Mindenesetre én a Szilárd helyében elmeséltetném a pasival, hogy mikor, hogyan kezdett, s ma hol tart, mi a végső célja - mert az sokszor beszédesebb, mint egy szerződés.) Nekem már az is beszédes, hogy nagyon lassan íródik az a szerződés, és nagyon tág fogalmakkal van csupán behatárolva az pl., hogy nettó ezer a munkadíj, plusz felmerülő költségek. (Hogy most nem tekinthetünk felmerülő költségnek egy új gyalukésgarnitúrát se, vagy egy BMW X5-ös is felmerülő költség? )
Ha én valakivel szerződést akarok kötni, pontosan fogalmazok, és egy héten belül aláírok, vagy többé szóba sem állok.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Dízeles
#2038
üzenetére
Igen, igazad van abban, hogy nagy gyakorlatú, tőkeerős vállalkozással nehéz felvenni a harcot. Ám nem lehetetlen. Fáradt vagyok most, hogy szépen levezessem, nincs lehetetlen, érdemes mindenkor mindenre nyitva tartani a szemünket. A fajátékot úgy kezdtem (ezer más dolog után), hogy elmentem egy nagykerbe, és teleraktam a kosarat kínai fajátékokkal. Otthon aztán spekulálni kezdtem: Ha kezdésképpen bele tudok rúgni a kínaiba, akkor érek ebben a szektorban majd valamit. Néhány terméket meg sem próbáltam, mert ahhoz nem éreztem elég kurázsit, azonban amikben megéreztem, azokban kivétel nélkül sikerrel jártam - ma is benne vannak a repertoáromban. Tulajdonképpen ott fogtam meg a szinte ingyenes kínai munkaerőt, hogy el kell szállítaniuk az árut a világ távoli piacaira, ez pedig jópár tételnél tetemes költséget jelent, valamint ott, hogy a kínai mentalitással szemben kínosan ügyeltem a minőségre.
"A feleségemnek is van honlapja hisz az jó. "
Néztem ezt a honlapot. Sikereket a feleségednek! Ám ez más alapséma, kérlek. A párod beszerzi az anyagot, és túlad rajta az Internet segedelmével. A faház gyártás azonban ennél kicsikét összetettebb dolog.
Leírom Neked a magam esetét, úgy gondolom, abból könnyen belátod, hogy nem minden esetben érdemes tokostól berontani az ajtón:
A portékát én állítom elő. Ez felöleli a tervezést, a technológia kidolgozását, az alapanyag beszerzését, a gyártást, a csomagolást, a raktározást, árképzést és utolsó ütemben az eladást. Ez az utolsó ütem szintén sok összetevőre bontható, amiből csak néhány elemet emelek ki.
Vállalkozásom legmeghatározóbb része a piacszerzés. Ha ez áll, akkor jó esetben csak növekedés nincs, rosszabb esetben (és ilyenkor a rosszabb esettel kell kalkulálni) azonban csökkenő bevétellel kell szembenézni.
Egyik marketing alaptégla, hogy a piacot folyamatosan el kell látni. Jelenleg egyedül gyártok (kisebb segítségektől eltekintve). A termelés függvényében megyek új vevőt szerezni. Ha elmegyek egy kereskedőhöz, ajánlom neki a portékámat, ő kipróbálja, rendel, újra rendel, és belövi a szükségletét egy időszakra. Ha nem szállítom le neki időben a megrendelt mennyiséget, onnantól kezdve nem fog komolyan venni, ugyanis számára többé nem kalkulálható az az áru, amit tőlem vásárol. Magyarul azt a vevőt jó valószínűséggel elveszítem.
Egy honlapon (párod ezt biztosan jól tudja) a rendelés pedig igen rapszodikus. Egyik szakmám szerint programozó vagyok, hamar összeütnék egy honlapot, de okosabb várnom a következő miatt:
A piacot megszerezni nem kis feladat. Egy elvesztett piacot visszaszerezni pedig gyakorlatilag felér a lehetetlennel. Elég nagy a valószínűsége annak, hogy egy honlappal amilyen gyorsan megszerezném a piacot, azt olyan gyorsan is veszíteném el.
Persze, azt válaszolják nekem erre legtöbben, hogy vegyek fel elég alkalmazottat, és akkor nem veszítem el a megszerzett piacot.
Ám ez sem ilyen egyszerű dolog. Ha a várt megrendelés növekedés elmarad a kalkulálttól, az alkalmazottat akkor is ki kell fizetnem, akinek is több hónapig jószerével csak a betanulásért fizetek munkabért, s majd csak utána a termelésért. Szóval az meg üzemszervezésbeni alaptégla, hogy munkaerőt már meglevő piacra rentábilis, ill. kevésbé veszélyes felvenni. Nem okos kockáztatni egy növekedéshez szükséges egyensúlyt a gyorsabb fejlődés érdekében. Inkább úgy fogalmazok, hogy kockázatos.Azt hiszem, így már sikerült számodra értetőbben kifejtenem, hogy miért írtam azt, hogy az a mérnökember már ott tart, hogy honlapja van. Ha ő figyel a fentebb kifejtett egyensúly meglétére, akkor már előrébb jár, mint én, azonban ha nem is tud róla, hogy az mi fán terem, úgy én inkább azt ikszelném be, hogy akkor nemigen lesz hosszú életű ez a faház vállalkozás.
No, ezt lenne jó kiszagolni Szilárdnak valahogyan.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Dízeles
#2040
üzenetére
Hú, visszaolvastam most, amit tegnap írtam. Csapnivaló fogalmazás. Bocs érte. Azt hiszem, okos ebből leszűrnöm a tanulságot: Tibi, ha zokni vagy agyilag, jobb, ha hallgatsz!
"A meglévő vevőket a legnagyobb becsben kell tartani az tuti!"
Nem ment át, amit üzenni akartam. Számomra most a még megszerzetlen piac megszerezhető. Azonban ha megszerzem, és elQrom, úgy elszeparáltam magam a piactól. Magyarul kezdhetek valami más vállalkozást építeni előről, amit nagyon nem akarózik.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
L.Szilárd
#2042
üzenetére
Kár búsulnod azon, hogy nem jött össze ez az üzlet, hiszen mint kiderült, nem is volt jó üzlet.
Megítélésem szerint bölcsen tetted, hogy nemet mondtál, éspedig nagyon lényeglátó indokkal. Ha egy munka nem garantál fejlődést, akkor az nem munka, hanem robot. Azért felszerelkezni Felder gépekkel, hogy robotolhassunk, ágyúval lövés verébre. Aki robotolni akar, minden befektetés nélkül elmegy a tecsóba kosarat tologatni, vagy a pénztárgépet csipogtatni.
Régebben történt, hogy egy barátom vett egy új Toyota kisteherautót, és hogy folyamatosan legyen munkája, szinte rezsiköltségen vállalta a fuvarokat. Mondtam neki, hogy így még az amortizációt sem fogja tudni kitermelni. Ha visszamegy buszsofőrnek (mert előtte az volt), ott csak látszólag lesz kevesebb a bére, a valóságban viszont több lesz, mivel ha kihegedült egy járgányt, akkor nem a fizetéséből kell újra cserélnie, hanem megveszi a munkaadója. Akkor nem hitt nekem, pedig biztosan tudtam, mit beszélek neki. Ma ez a barátom ismét buszsofőr.Nem is nagyon kell keresgélned a lehetőségeket, elég, ha nyitva tartod a szemed, és közben szép csendben végzed a dolgodat.
Ha keresgélni akarsz, akkor írd be a gugliba, hogy szabad kapacitást keres esetleg búvárkodj fizetős közvetítők után. Láttam én ott bútorléc beszállítástól kezdve felületkezelésen át táblásításig mindent kül és belföldre egyaránt. A legtöbb kapacitás kereső már valahol lekötötte azt a kapacitást, amit keres, és csupán olcsóbb ajánlatra vadászik, de váltottam én levelet olyannal is, aki folyamatos, korrekt munkát ígért.
Az ilyen szerződésekbe belemenni azért kockázatos, mert csupán beszállító vagy, és léted csupán látszólag önálló, a valóságban a megbízódtól függsz.Több fa van, mint asztalos!
"
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Crypto Trade
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Építő/felújító topik
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- LEGO klub
- Dell notebook topic
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Vicces képek
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest