- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- Steam Deck
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- Übergyors Samsungnak próbál látszani egy hamisított NVMe SSD
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- ASUS ROG Ally
- Milyen monitort vegyek?
- 3D nyomtatás
- Milyen notebookot vegyek?
- Milyen TV-t vegyek?
Hirdetés
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dáffid
újonc
válasz liszi70 #25680 üzenetére
Azért hosszabak a szemközti andrások mert a hosszú oldalon duplán van a koszorú gerenda mivel 4 lábon áll, és igy néz ki esztétikusan vagyis így van vonalba a másik andrással, hosszabb felesleges lenne mert be vannak csapozva, a másik meg hogy akkor a mintába lenne az andrás. Elhiheted ez nem fog sehova menni.
Üdv.: Dávid
-
Dáffid
újonc
válasz liszi70 #25693 üzenetére
25 cm-t a betonba 25 cm-t a gerendába van belefurva. Azoknak a talapnak nem látom értelmét azon kívül hogy drágák. A vizet így sem fogja felinni úgy van csinálva. Ahhoz hogy azt valami vagy valaki kivegye a helyéről akkor oda transzformer kell vagy dinamiot kell használni
Üdv.: Dávid
-
peppe79
senior tag
-
peppe79
senior tag
válasz liszi70 #25728 üzenetére
"Az nem acélcső, hanem ugyanúgy flexibilis, csak sokkal vastagabb és használhatatlanul ronda."
A gázflexi bekötőcsövek bordás kialakítású, saválló acél csövek, sárga műanyag védőbevonattal ellátva.
Nálam lényegében hasonló csövek vannak a vizes szerelvényeknél is, csak azokon nincs védőbevonat (Gebo, Katt stb). Drágább ugyan, mint a gumibetétes flexi csövek, de több szempontból is sokkal biztonságosabbak.
"Biztos nem a flexicső miatt volt a robbanás, ..."
A robbanást kiváltó okot nem tudták megállapítani, de az egyik ok akár egy elöregedett gumibetétes flexicső is lehetett. Sokan nem tudják, hogy ezeknek a csöveknek az alkalmassági ideje a gyártástól számított 5 év, utána kötelezően cserélni kellene...azaz csak kellett volna, mivel hivatalosan ma már nem is alkalmazhatók.
Persze ha szerencséje van az embernek, akkor ettől jóval hosszabb ideig is bírják. Kérdés, hogy megéri-e kockáztatni. A gumi bizony öregszik, reped, és ez komoly veszélyforrás. Ha vízre van kötve, és eldurran a cső, akkor "legfeljebb" elázik a lakás, de a gáz már nagyobb probléma. Sok flexi csövön (pl. Trancaco) egyébként nem is jelölik a gyártás idejét (ami egyébként lényeges szempont), csak annyi szerepel a forgalmazó címkéjén, hogy a garancia ideje 5 év. Ez is egy "érdekes" dolog. A barkács áruházakban kapható gagyi csaptelepekhez csomagolt bekötőcső meg aztán még nagyobb lutri. Eleve egy hitvány minőségű, jóval vékonyabb kis vackot csomagolnak mellé, ami ráadásul "erőszakosan" bele van tekerve a kis méretű dobozba. Amikor fateroméknál kellett bekötnöm egy ilyen hulladék csaptelepet, később észrevettem, hogy a védőszövet borítása át van nedvesedve. Ha ez a nyomás alatt lévő cső éjszaka eldurrant volna, akkor pillanatok alatt elázik a lakás. Lehet, hogy mondjuk 1000 darabból csak 1 ilyen fordul elő, de sovány vigasz, ha azt éppen nekem sikerült kifognom."...nagyon nehéz elképzelni, hogy a technológia, ami évtizedek óta jól működik, hirtelen nem lesz működőképes és szabványt kell változtatni miatta kötelező jelleggel."
Pedig sok minden változott az utóbbi évtizedekben. Gondolj csak például az egyre gyakoribb szénmonoxid mérgezésekre vagy a penészes falakra. Ezek a problémák (visszaáramlás, hőhidak) korábban is adottak voltak, de ott a rosszul szigetelt házak sokszor életeket mentettek, nem úgy, mint manapság. 20-30 évvel ezelőtt betettél egy szabadon álló tűzhelyet a fal sarkába, azt szépen be lehetett fixre kötni, és el volt hosszú-hosszú évekig. Vagy ha flexi csövet használtál, az is többnyire csak egy gyenge ívbe hajlott. Manapság viszont a beépíthető főzőlap a trendi, és sokszor olyan lehetetlen helyekre teszik a csonkot, hogy a flexi cső össze-vissza kanyarog, törik.
Hidd el: nem butaság az a bordás inox cső. Utóbbit bárhogy is hajlítgatod, nem veszít a keresztmetszetéből. Azon kívül sokkal nagyobb túlnyomásra van méretezve, saválló, nem érzékeny a hőmérsékletváltozásra stb. -
-
Winner_hun
félisten
válasz liszi70 #25847 üzenetére
Szerintem meg ha így van bemutatva akkor ne legyen ilyen:
Ilyet egy 15 000 Ft-os barkácsgép is tud. Mire fel akkor a 4-5x-ös felár?!
Amúgy ennek aztán hajlítgathatod a talpát, nem valami biliacélból van...► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25847 üzenetére
Hidd el, hogy ez a gép hibája.
Nincs időm rá, hogy fotókat küldjek hasonló vágásról. De nekem ennél azért "derékszögebbet" vág a legjobban széthugyoztatott gépem is. Ha lesz időm, letesztelem én is ezt ugyanígy, és beszámolok róla, mert már egyre jobban csípi a csőröm.Persze, osztom a véleményed, hogy a dekopír nem a pontos vágások hőse. De nem is a rém pontatlanoké.
Abban viszont lehet, hogy igazad van, hogy ettől függetlenül küldözgetheti, és megint kap szabvány hivatkozásokat Winner, amit ismét rákenhet a hajára. Mert a kapetalezmus már csak ilyen - a pénz a Bosch-é, a Bosch a Winneré, oszt' jónapot.
Ettől függetlenül én őszintén drukkolok neki, hogy ez a problémája "kerüljön megnyugtató megoldásra", és szép hivatalos jogi szöveg helyett ennyit mondjanak inkább neki:
- Nesze bazmeg, mosmá' jó.Egy dolgot nem tudtam hova tenni ominózus jelenségben, amin azóta is töprengek:
Azt mondi Winner, hogy a talp sré volt, és sré most is. Tehát már eleve nem derékszög a lap benne. De akkor hogyan lehet az, hogy a bekezdő vágás meg derékszög?[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25855 üzenetére
"kap egy másik gépet, ami majd a másik irányba fogja ferdén vágni"
Nem. Az is jobbra, és ugyanennyire fogja félrevágni. Meggyőződésem az eddigiek alapján, hogy egy elb@szott sorozatgyártással állunk szemben, ahol is minden egyedben ugyanaz, és ugyanannyira sz@r.
Van olyan érzésem, hogy elbeszélünk egymás mellett. Magyarul, hogy alábecsülöd a mai eltalált dekopírfűrészek képességét. Szóban forgó gép a collos anyagot, de még a legvékonyabbat is ferdén vágja.
Egy jó dekopír tudja tartani a derékszöget különös figyelem nélkül is akár 6-8 cm vastag fában is. És göcstől függetlenül. Bütüvágáskor kivált. A göcsnél legfeljebb még lassabban toljuk, még kisebb mértékű laplengetést engedve meg, vagyis állítva be.
Az új lap tulajdonságai ebben ebben a tekintetben teljesen egyeznek az elhasznált élű lapéval. Az új lap gyorsabban, és kisebb mértékű felszakadással képes vágni. Ennyi, nem több a különbség. (Nyiván egy görbére gyötört lap kukába való, akár új, akár régi.) Megpróbálom Neked megsaccolni, hogy az én tapasztalatom alapján meddig érezhető, hogy egy lap új.
25-26 mm vastag bükköt vágva kb 15-20 m vágásig határozottan érzem, hogy új a lap. Aztán vágok még ezzel a lappal vagy ötször ennyit, mikor már rá kell kapcsolnom a legelső fokozatú lengetést. Ezután vághatok még további 150-200 métert. Az előtolás, vagy laplengetés második fokozatát nem szoktam rákapcsolni, mert akkor már nem tetszik a vágáskép, de minden más egyéb rendben lenne. Ekkor teszek be új lapot. Az én elhasznált lapjaimat el szoktam ajándékozni. Tökéletesen használható még, csupán nekem már lassú lenne tovább gyötörni vele a munkámat, hiszen időre dolgozok. Aki megkapja, ha jóféle gépbe teszi, vághat vele még további 100 métert is akár. Ha valami gagyi barkácsgépbe dugja, akkor 15-20 méter vágás után ki is puhítja, és dobhatja el.
Amit én vágok vele, abban gyakorlatilag nincs is egyenes. Nem mondom, hogy mindig mindenhol tök merőleges a vágásom, de többnyire az. És amikor egy lapot én már leselejtezek, azzal még mindig egy léptékkel merőlegesebb vágást tudnék bemutatni, mint ominózus Bosch 160-as vadiúj lappal.Van egy aranyszabál a merőleges vágáshoz. Szemből, az élre merőlegesen kell felvezetni a vágást. Ha szögben indítod a lapot a fa élére, már garantáltan elmegy a vinkli. És minél kisebb szögben, annál markánsabban elmegy.
Van ennek a szakmának egy olyan becsípődése, hogy pl teli lap közepéből vmit kivágni (pölö munkalap mosdó helye) úgy kell, hogy a négy sarkába furatot készítünk, hogy be tudjuk a lapot szúrni. És bármilyen legyen is ez a négy furat, ez már önmagában garantálja, hogy el fog menni a vinkli. Mert a furatból senki nem telibe akar "kitörni", hanem minél kisebb szögben. Pedig ha telibe hagyná el ezeket a furatokat, majd egészséges ívben fordulna rá az egyenesre, maradna a vinkli. Jó, a mosogatónál ez nem érdekes, mert takarva van, és bőséges a tűrés. De van, ahol számít.
Másik dolog, hogy kevesen tudják, hogy mindenféle furat nélkül is lazán be lehet szúrni a fűrészt a teli fába. Kicsit macerásabb, mert négyszer is át kell fordítani a gépet, és kell a kurázsi is, meg a gyakorlott kéz is hozzá. Aminek pont ott szakad vége, ahonnan Te indítod a hozzáállást a dekupírfűrészhez.Elképzelhető, hogy Winner kolléga többet vár a dekopírfűrésztől, mint ami várható. De szerintem nem ez a valódi felállás. Nagyon sok fa átment már az ő kezén ahhoz nagyon sokféle gépen, hogy ne legyenek ábrándjai ezzel a Bosch-al. Jómagam pontosan érzem a kínját. Sok pénzt adott, és többet várt, mint amit kapott. És jogosan várt sokkal többet. Mint ahogy az is, aki adott a metebó lézerkut csilivilijéért 30-40 ezer forintot, és nem kapott cserébe annyit se, mint amennyit a piacon fellelhető leggagyibb és legoccóbb tecsógazdaságos tucatszar nyújt - a vágás minőségét, pontosságát illetően. Igaz, a tecsógazdaságos nem sokáig fogja bírni. De semennyire nem erény az egy kurvadrága géptől, hogy ez nem fog tönkremenni, ha egyszer már vadi új korában úgy szar, ahogy van. Élethosszig, megállás nélkül csinálhati a zember vele a kiszámolhatatlanul sz@r vágásokat? Nem túl csábító.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25860 üzenetére
"Az összesen kb. 320 méter! A NASA által kifejlesztett fémötvözetből készült lapot használod?"
Csak becsült adat. Nehéz lenne pontosan kiszámolni így emlékezetből - és meglehet, hogy nagyságrendeket tévedek, hogy most így jobban belegondoltam, nincs 2m egy tus körbejárva. Mondjuk, hogy bükkből úgy száz db puskatust bír ki egy lap. De collos boroviból van, hogy ennek a dupláját is kivágom, 16-18 mm-es lucból pedig talán a háromszorosát. És mondom, utána még bőven használható a lap, csak nekem már lassú. Jobban jövök ki, ha adok kétszáz forintot, hogy 2-3 órán át ismét gyorsabban vághassak. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor valószínűsítem, hogy megáll a lábán mégis az a becsült 320 méter.
Egyébként mondjak valamit?
Épp Winner kollégánkat csodálkoztam körbe úgy, hogy zavarba jött, amikor megvétóztam az állítását, miszerint keményfát könnyebb vágni, mint puhát. Aztán éveknek kellett eltelnie, mire megtapasztaltam, hogy bizony, nagyon sokszor könnyebb. És most is itt az ellentmondás. Miért vágok akkor boroviból dupla, lucból (az jóval vékonyabb szok lenni persze.) meg háromszor annyit egy lappal? Elsősorban talán a gyakran ismétlődő kicsi rádiusz lehet ennek a fő oka, és a tempóm. Nem lacifacázok megtekerni a lapot. Ami nem görbül el, de jól megszorul. És legjobban nyilván a bükkben. Felforrósodik, megpuhul a vas. Amikor lejárt nálam egy lap szereplése, egyik másik a kék sok árnyalatában irizál már - fenyőt vágva szép fekete marad. Másrészt a bükk átlagos vastagsága 25-26mm, a borovié 22-23, a lucé pedig 15-18.Legalább egyszer írtam már, hogy amikor megvettem az első DW 331-esemet, meglepve tapasztaltam, hogy abban egy fűrészlap jó tízszer annyit kibír, mint az előtte sokáig használt B&D-ben. Gyakorlatilag kizárólag Bosch T244D jelű lapot használok. És nem veszem meg sem a DeWalt, sem a Makita ennek megfelelőjét, mert megtapasztaltam, hogy a közelében sem jár, noha szemre teljesen ugyanaz.
"Ha egyenesek, miért kínlódtatod magad dekupírral"
Írtam én, hogy egyenest gyakorlatilag nem is vágok - bizonyára elkerülte a figyelmedet. Bolond is lennék egyenest nem körfűrésszel vágni.
Fajáték készítő vagyok. Puskatusok, lófejek, pisztolyok garmadáját kell elkészítenem, és erre legalkalmasabbnak a dekopír bizonyult. Gyorsabb, mint a szalagfűrész. Maga a vágás sebessége úgy hellyel közzel egyezik, de ott sokat nyerek mégis, hogy nem félméteres deszkákat kell forgatnom a gépen, hanem a géppel megyek végig akár 2-4 m hosszú deszkára felrajzolt íves formákon. És olcsóbb a dekopírba a vágóél, mint a szalagfűrészbe - még akkor is, ha Boronkaytól kitűnő minőségű szalagokat kapok nagyon barátságos áron.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
-
epmd
tag
válasz liszi70 #25862 üzenetére
Mire vagy kíváncsi? A You Tube-os videóban panaszkodó orosz csávónak is feltűnt hogy szar a gép gyárilag,akkor ez nem egyedi eset,és elég szomorú hogy a Bosch még mindig árulja.A Festool ezt meg merte lépni a Carvex 400 dekopírjukkal,hamar kivonták a forgalomból,mert konstrukcióhibás volt.Volt benne két kis fém lapvezető pofa,ami nagyon hamar elkopott.Azután mókoltak rajta egy kicsit,és piacra dobták a 420-as szériát.Mondjuk az azért tényleg bosszantó,ha egy munkalapot sem tudsz vele normálisan kivágni,nem hogy egy 150-es gerendát,egy 60-70 ezres dekopírral,pedig az neki való feladat.
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25868 üzenetére
"Komolyabb lombfűrészgép? Nem lenne gyorsabb, de a dekupírtól szerintem jobb lehet erre a felhasználásra. Például alig kell csiszolni a vágás után, a felület biztos jobb, bár lapja válogatja."
Egy komolyabb lombfűrészgép volt a legelső gép, amit ehhez a vállalkozáshoz beszereztem. Az annyira lassú, hogy gyakorlatilag soha nem használtam. Évek múltán mintAdarab fórumtársunknak adtam át féláron - Ő ráérősebb.
A már említett Bosch T244D lappal vágva nincs szükségem csiszolásra. (A T144D-vel még annyira se.) Bari meg épp most agyal magunknak egy jóféle oszcillációs csiszoló építésén. És mondom, gyorsabb egy kézreeső gépet félkézzel forgatni vonalrajzon, na és pláne gyorsabb, mint két kézzel bármilyen gépen egy hosszú deszkát. Szalagfűrésznél pl megkötés, hogy íven visszafele nem húzhatod az anyagot, mert ügyes vagy, ha nem ugrasztod le vele a szalagot a kerékről - ami ugye ilyenkor leggyakrabban egyből kuka.
Verseny van a piacon a fillérekért. Ha nem tudok tempót produkálni, kimaradok a dobásból.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25869 üzenetére
Amiből a vita indult, az inkább az, hogy drága pénzen pontos gépet ígértek, és pontatlant adtak.
A pontosság tűrés megadása nélkül szubjektív fogalom csupán. Bizonyos pontosság elvárható egy félszázezres géptől - méltán. De ez a GST 160 annak a közelében sem járt.Mondogatják, hogy az asztalos tűrése a mm, az ácsé a cm. Ez a GST 160 Az ácsot is ingerelné arra, hogy b@ssza fölhöz. Jómagam a dekopírral különösebb figyelés nélkül általában 0,5mm hibán belül maradok. Ennyi pedig kis kunszttal is csiszolható. Nyilvánvaló, hogy egy asztalos sem fog nekilátni bútort méretre szabni dekopírral. (Winner_hun sem azért vette, nyugi.) De bútorkészítés közben is vannak esetek, amikor remekül használható. Most pl épp egy kanapé elkészítéséhez keresek stabil kezű kollégát. És ahhoz jó, ha lesz neki egy jobb dekopírja.
Több fa van, mint asztalos!
-
epmd
tag
válasz liszi70 #25869 üzenetére
Helyszínen alkatrészt szabni nekem ott van ts 55-ös merülőfűrész.De ha valamit esztétikusan ki kell vágnom mert látszik,vagy ki kell vágni egy alkatrész sarkát,vagy kifüleznem szépen ...stb,akkor már hagy ne keljen rádolgoznom a vágásra,ha már van egy drága dekopírom,ami gyárilag szar,akár"sarokcsiszolós-korrigálással".Szerencsére ilyenekhez nem kell folyamodnom,mert elég pontos a gépem.Ennyit már azért elvárhatok egy ilyen géptől nem?
[ Szerkesztve ]
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25882 üzenetére
Igen. A 144-es szélesebb, a 244 ugyanaz, csak ultrakeskenyben. Utóbbival úgy egy ötforintosnyit körberajzoltam a hitetlenek kedvéért.
Megismétlem, hogy a barkácsgépekben nem lesz hosszúéletű semmiféle lap.
Hogy milyen dekopírt érdemes vásárolnod ennyiért? Azt hiszem, maradnod kell egy kifogott jobb állapotú használtnál. S hogy pontosan melyiket, az attól függ, főleg mire használnád, és mik az elvárásaid tőle.
A gyártók most egymással versengve próbálják felvinni az árat az eddigi 50-55-ről 70 fölé. A listaárak már ott vannak, de még vannak a piacon 50 ezer forintos egyedek 3 év gyári garanciával.
Itt van plédájul egy matabó szép állapotban occóért. Ennek a fogantyúja a kezedben fog maradni, se elszalantod magad LOCTITE IS-ért, és többé nem lesz gondod vele. Szépen fut, jól vág, csendes és kiegyensúlyozott. Elalszol, míg elindul, mert a mérnökök a lágyindítást a marketingeseknek csinálták, nem a leendő tulajdonosoknak. Nekem nem jönnek be az alsófogantyús gépek, mint ez. Nehézkes a ki/be kapcsolás, ráadásul ez a fajta csúszókapcsoló szeret hamar elkopni.
Jómagam leragadni látszok a DW331-nél, mert ezt tapasztaltam a legkönnyebben és legpontosabban vezethető dekopírnak. Vannak gyerekbetegségei, mégis ragaszkodok egyelőre hozzá. Pölö a fordulatszabályozót a bekapcsolóra biggyesztette a mérnök úr. El is állítódik a ki/be kapcsolásoktól, forgatástól az ujjad alatt. És nem is ez a legtartósabb. De pl ezen van a legjobb rálátás a vágandó vonalra.
Gyakorlatilag különböző féle munkákhoz más-más gépet veszek szívesen a kezembe.
Viszont ha arra kell, hogy legyen kivonuláskor egy dekopír is a szerszámok közt - hátha kell jelszóval, teljesen mindegy, melyiket veszed meg. Az általam tapasztalt különbségek órákon át tartó folyamatos munkáknál mutatkoznak - egy mosogató kivágásakor észre sem vehető.Több fa van, mint asztalos!
-
epmd
tag
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #25908 üzenetére
Az SCS-n már szerszám nélküli lapbefogás van, szerintem ez az egyetlen plusz az elődjéhez mérten. Meg ha plusz-nak nevezhetjük, hogy kapsz hozzá jó pénzért vezetősínt, meg arra illesztőt - de azt hiszem kiveséztük, hogy nem való steller mellett vágni dekopírral.
Végül is az öt évvel ezelőtti 40 ezer mai megfelelője talán még 50-nél is több, ha pölö a benzin árát vesszük alapul - a cigiről nem is beszélve.
De (és ez egy személyes attitűd részemről) 50-ért már nem matebót választanék. Hanem inkább ezt pölö, most 15-el occóbbér-igaz garancia nélkül.Itt kezdődnek a makiták, ennek már 26mm lökete van. Mondjuk én a felső kengyeleseket kultiválom inkább, azokat sokkal könnyebb pontosan vezetni, és tűrik a gyakori és gyors ki/bekapcsolást.
Ám így már alaposan elszálltunk az előirányozott 30 ezer pénzedtől.
Várj ki a német ebay-on egy szép állapotú Hilti WSJ 750-esre. Ez a Mafellel szkanderozik, csupán ezek a sínes hókuszpókuszok maradnak le róla.
...és akkor meglátod, micsoda ég és föld különbség van az orosz csoda (használtam azt én is), meg a valódi dekupír között.
Több fa van, mint asztalos!
-
iop84
újonc
válasz liszi70 #25985 üzenetére
A másik oldalon a fürdőszoba van. Jelen pillanatban szerencsére még nincs csempézve, még felújítás előtt van a helyiség.
Gondolkodtam még sima acél dübelben 8x25mm-esben. Csak nem tudom mennyire lenne jó. Mert ha átfúrom akkor a fal vége tuti ki fog hullani, vagyis a tényleges hosszom kb 30mm lesz.
[ Szerkesztve ]
-
Attis1971
csendes tag
válasz liszi70 #25985 üzenetére
Fúrás előtt, vagy utánna? Vagy egy leesett csempe, vagy egy kiszakadt betondarab, de ha ügyes vagy akkor semmi árulkodó nyom, ami arra utalna, hogy a másik oldalon fúrtál.
Én 8-as dűbelt szoktam használni, 5-ös csavarral, a fúrást pedig nagyon lassan + a száron be szoktam jelölni a 35 mm -t. Ami meg kilóg a dűbelből, azt szikével le kell vágni. Viszont paneltől függöen, van olyan része a konyhának, ami a szellőzővel van kapcsolatba, ott egy picit könnyebb a dolog. Ja és természetesen a bútorokat egymáshoz is össze szoktam rögzíteni.
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26008 üzenetére
Ha lesz időm, jobban utána fogok lépni ennek a dolognak - van miből.
Azért vedd észre, hogy ha egy lap már eleve nem áll a talphoz mérten merőlegesen, akkor illúzió csak, hogy azzal a géppel valaha akár véletlenül is lehet merőlegest vágni.
Bonyolultabb ez a dekopír megítélés, mert a merőleges vágáson túl még sok elvárásnak kell megfelelnie egy ilyen gépnek. Kétségtelen, hogy már eleve az elv magában rejti a hibát, ostobaság lenne részemről ezzel az állításoddal szembe menni.De elég sok merőlegest tudtam már vágni ahhoz, hogy ki merjem jelenteni: Fejlődtek ezek a gépek nagyon sokat. Van még mit fejlődniük, az is biztos. De ma már egy 60+ ezer forintos géptől elvárható, hogy alapban jól álljon a lap a helyén, mégpedig tartósan.Másik gondolat, amit mindez ébresztett bennem, hogy az innovációval is okos csínján bánni. Általában igaz, hogy a legújabb fejlesztések mindig a legdrágábbak is egyben, és ezzel párhuzamos alaptétel az is, hogy a legújabb fejlesztések egyben a legkiforratlanabbak is. Ez a rohanó világunknak egy olyan hozadéka, amit az szül, hogy bár minden gyártó tisztában van a gyártás előtti minél alaposabb teszt és nyúzópróba felbecsülhetetlen fontosságával, nemritkán beleszorítja a konkurencia, hogy ezt a lépést vegye takarékra.
Ha gyártó szemmel nézzük, nagyot lehet bukni beragadt nagyobb sorozattal, ha a konkurencia mellé tesz akár drágábban is újabbat, jobbat. Persze üzletfilozófia kérdés is ez. Mert mintha ritkábban szaladna bele ilyenbe a Hilti, a Mafell, vagy a Festo, mint a Bosch, a DeWalt és a Makita. Mondjuk amikor a prémiumok beleszaladnak, akkor kurvául beleszaladnak. És nekik azon is nagyot lehet bukni.
És én elgondolkodtam azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy még a prémiumok sem nagyon szoktak visszahívni gépet. Amikor egy autótípust visszahívnak, azt többnyire nem önként és dalolva teszi a gyártó, hanem kötelezik rá. És ki is alakult talán ennek okán a köztudatban, hogy a visszahívott sorozat az xar, és tartózkodni kezdenek attól a márkától.
Pedig lehetne ez egyféle minőségi garancia fémjele is. És vajon miért nem is törekszenek rá, hogy azzá váljon?
Itt ez a Bosch dekopír. Valószínűsítem, hogy egyetlen alkatrészt kellene kijavítani, azaz helyesen gyártani. Ha valaki kapna egy levelet, hogy fáradjon a szervizbe egy alkatrész ingyenes cseréje miatt, léptékkel nagyobb bizalma lenne a Bosch-ban, mint így, hogy visszadobják a nyilvánvaló garanciális hibást is azzal, hogy ez jó.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26015 üzenetére
"Mondjuk amiket én használtam, az ment ide is oda is, az sokkal jobb, mintha csak egy irányba megy el?"
Szerintem nem veszed észre a lényegét, amit gyanítunk. Éspedig azt, hogy nem megy az el sehova, csak eleve ferde. És ezt a ferdét tartja is szigorúan szegénykém. Azért ez más, mint ha elmegy erre is, arra is.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26174 üzenetére
Végülis ez így igaz, ahogy írod.
Pontosítok: D3 Technobond-al dolgozok.
Akkor van jelentősége a préselési időnek, amikor kevés a szorító, sok a munka. Persze, az ember rajta hagyja a teljes kötésidőig a szorítót, ha úgysem dolgozhat a ragasztott anyaggal tovább. De ritka az a ragasztó, aminek hosszabb egy óránál a présideje. Nekem a D4 kívánt leghosszabbat - valami 4 órát.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26180 üzenetére
"de szerintem ez meg nagyon kevés szorítási idő."
A szorítási idő elég. Az a baj, hogy továbbmunkálja.
Aki pontosan kíváncsi a ragasztója működésére, próbát csinál.Általában negyed óra elteltével kézzel már nem lehet szétszedni a ragasztást, ha meg mégis, akkor már nem a ragasztó fog "szakadni", azaz nem ott fog elválni, hanem tépi a rostot - még ilyen kevés idő után is.
Az erőt, amivel adott ragasztás "széthúzható", lehet mérni, mitöbb, esetenként kézzel is érezhető a különbség.
A préselés lényege szerintem az, hogy a ragasztót minél mélyebben benyomjuk a felszín alá. Miután az meghúzott (általában 20-30 perc), már nincs értelme a szorításnak. Nem befolyásol semmit, hiszem már a ragasztó szilárd, csak még nem keményedett végleges állapotúra.Amikor a ragasztó kiserkent, érezhetjük az idő haladtával a keményedési folyamatot. Azon nyomban visszatörölhető, fél órán belül még viszonylag jól lekaparható, másnap viszont már csak csiszolóval, sniccerrel, vésővel lehet leszedni - akkor is úgy, hogy többnyire sérül a fa körülötte, ha nem vagyunk pontosak, vagy nincs jó eszközünk.
Gyakori, hogy fa pálcikával kenem fel a ragasztót. És teszem ezt órákon, néha napokon át. Ugyanazt a pálcikát szoktam használni többnyire, és ezt időnként tisztítanom kell a ragasztótól. No, ezen pontosan érzékelem, hogy mennyi idő után mit ér a ragasztó.
Több fa van, mint asztalos!
-
Los Astalos
újonc
válasz liszi70 #26180 üzenetére
Én nem hobbiból dolgozgatok. No meg nem is sűrűn van így, viszont ki is önteném azt a ragasztót amelyik, ezek után szétesik.
Azt írja a ragasztós doboz hátulja, hogy "20-30 perc szorítási idő, majd 4 óra elteltével tovább munkálható."
Rá van írva a dobozra, mit meddig, és hogyan, meg hány Celsius fokon, elég az iskolában olvasni, írni, és számolni megtanulni, a többit mindenre ráírják. -
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26210 üzenetére
Nem is a legendásan elcseszett lézerkut miatt gondoltam - habár az rémségesebb egy tecsós tucat himihumitól is. Egyszer Sopronban a Ligno-n próbáltak rámbeszélni egy kihúzhatósat valami ákcijósan úgy 60-80 ropi magasságában. Megnéztem a kiállított darabot, és úgy lógott, lötyögött, hogy a tizedéért sem tudták volna rámsózni. Mint ha a mérnök urak külön számításokat végeztek volna, hogy mitől lógjon, lötyögjön mégjobban. És akkor azt gondoltam, hogy a gérvágóhoz semennyire nem ért a matebó. Sok egyébhez se, de az egy másik kérdéskör.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26214 üzenetére
Azért írom ezt a választ off-ban, mert a fórumlakóknak máz bizonyára a könyökén jön ki az én matabó fóbiám.
Szóltak már diszkréten, hogy valahol el kellene kezdenem valamennyire kigyógyulnom belőle, és legalább a nevét leírni rendesen. Megpróbáltam erőlködve, de nem sikerült - talán még mindig kevés volt a jóindulatom.
Máig úgy érzem, nem ok nélkül.
Amikor elkezdtem a vállalkozásomat, akkor ezt a márkát szemeltem ki magamnak, hogy flottát építsek belőle. Ma már tudom, hogy naiv, dilettáns dolog egy márkából flottát építeni. Talán a Hilti és a Festool lehet ez alól kivétel, de én ebből sem építenék flottát az elmúlt majd egy évtized tapasztalatai alapján. Minden márkának vannak legendásan eltalált darabjai, mindnek más. (A metibónak nem is hallottam ilyen legendás egyedéről.)
Szóval beruháztam matabókra. Nem írom, mennyit, csak azt, hogy nagyon nagyon sokat - legalábbis az én léptékemben. És hamarosan olyan kálváriában találtam magam, hogy máig emlegetem. Egyik garanciális gép a másik után költözött a (csapnivaló) szervizbe. Odáig jutott a dolog, hogy hónapokon át nem tudtam emiatt dogozni éppen abban a fázisban, amikor legnagyobb szükségem lett volna a vállalkozás építésére. A honlapjuk ennek épp az ellenkezőjét ígérte - ezért is adtam olyan sok pénzt a markukba. Mindösszesen két olyan gépem van tőlük, ami azóta sem járt a szervizben (és egyiket se tudtam megszeretni mégse - de nem az elfogultságom okán).
Azóta lett jó sok újabb gépem egyéb márkákból, és így már merem mondani, hogy kábé úgy marad a konkurencia mögött, mint mondjuk a Lada a maga szegmensében. De a Lada legalább léptékkel olcsóbb a konkurenciánál - persze mindössze addig, amíg nem kényszerülsz eleget költeni rá - és kényszerülni fogsz, ez borítékolható.
Mára már kicsit lecsillapodtam. Már nem vörös a fejem, amikor meghallom a nevét, már nem játszok tudatosan is rá, hogy mattítsam suvickolt hírüket. De máig a legutolsó alternatíva, ha beruházni kell. Szó szerint még a Güdét is előbbre sorolom.
Ma már azt mondom annak, aki matebóra akar beruházni, és engem kikérdez, hogy nem annyira rossz az a márka, mint amennyire drága. De vannak ugyanannyiért sokkal jobb gépek a piacon. Némelyik nagyon sokkal jobb. Ők tudják, hogyan sikerült eladniuk (300-as!) kombinált gyalut egymillió felett, de aki megvette, annak fogalma sem volt arról, hogy a világon széles körben ismert és elismert Felder-től olcsóbban profibbat vehet. De ha pl gérvágóról szól éppen a dal, hát a DeWalt gérvágói legendásan professzionálisak (már úgy 150 ezer felett) - és nekem eszembe nem jutna, hogy megkockáztassak ugyanannyiért egy metebó fejlesztést.
Mindent összegezve: volt kálvária járás, és nem lesz kanosszajárás - ezt igen bő fél évtized távlatából mondom. Látom, hogy azokból a gépekből hol itt, hol ott hiányzik valami nagyon lényeges, cserébe viszont igen drágák.Több fa van, mint asztalos!
-
martong
tag
válasz liszi70 #26229 üzenetére
Elvileg igazad van.
Az a kérdés, hogy pl. a 6 mm-es nyír rétegelt lemez fel tudja-e venni azt az elfordulást, amit a szorító feszülése okoz.
Amúgy akkora talpat kell rá applikálni, amekkora alátétfát szokás alkalmazni.
Én általában olyat alkalmazok, ami a kezembe kerül (de nem túl vékony), de a gyakorlatban a 6 mm elégnek tűnik.
Rövid (20 cm) szorítónak szerintem elhanyagolható az elfordulása.Okos embernek a nagyapja ültet diófát.
-
thyeby
őstag
válasz liszi70 #26235 üzenetére
Most értettem meg, mire is gondolsz pontosan.
Ez az effektus alátétfa alkalmazásakor is elég markánsan fog jelentkezni. Kitalált a Felder erre egy okosságot. Nem olcsó mulatság, de házilag is elkészíthető, és akkor úgy ragaszthatod az alátétfákat a szorítóra, ahogy kedved tartja.
Több fa van, mint asztalos!
-
#22145024
törölt tag
válasz liszi70 #26303 üzenetére
köszi! Az eporapid mennyiben más mint az uverapid? (az utóbbi egy átlátszó 2k-s epoxigyanta, tubusos kiszerelésben, 5 ill 20 perces fazékidővel). Vagy az eporapid inkább a hajdani epokit-hez hasonló?
Ha előtte lekenem a felületet sellakkal, az gondolom segít majd, hogy nem ivódik be a fa egyéb helyeire, így a végső csiszolásnál csak ott lesz megszínezve a felület, ahol kell. (natúr furnér a felület jelenleg)
Hogyan lehet púposra spaklizni?!
-
#22145024
törölt tag
válasz liszi70 #26318 üzenetére
Egy vidéki boltban kérdeztem, a hölgy szerint 2 éve egyszer csak megszűnt. Neten rákeresve csak webáruházas hirdetéseket látok az első szórásban, szal akár mág igaz is lehet az állítás.
Mint közben megtudtam egy fényezőboltból, még a klasszikus nitrohigitó is megszűnt, az új már csak a nevében az. Ennek tudja esetleg valaki a milédis "helyettesítőjét"?
szerk:
Az uverapid szerintem elasztikusabb marad, nehezebb becsiszolni. Az epokitt meg mintha túl rideg lenne.epmd:
Ha jól emléxem, te javasoltad jómúltkorában a PUR ragasztót furnérozáshoz. Jelentem bejött, köszi!
Formában hajlítgattam pár tesztet, de a D3-as nem akart megszáradni (persze be volt bugyolálva, nehogy hozzákössön a szerszámhoz). Még kivétel után is meg kellett támogassam, mert totál szétrúgta volna magát, annyira nem húzott a ragasztás 8-10 óra után sem. Pedig gondoltam, a fában lévő levegő elég lesz neki.
Ezzel szemben a PUR fél óra után szilárd lett.[ Szerkesztve ]
-
epmd
tag
válasz liszi70 #26371 üzenetére
Ja, a 396 mm-es ajtó szélesség kész méretnek jó,csak még ebből le kellene vonni a 2-es abs-t körben.Mondjuk érdemes lenne megkérdezni előtte a szabászatot,ha előmarós élzárójuk van,hogy mennyit marnak le,mert lehet hogy a végén 1-1,5 mm-er kisebb lesz az ajtó külmérete.
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Politika
- Steam Deck
- Okos Otthon / Smart Home
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Robot fűnyírók
- Asztalos klub
- Megrendszabályozza a Pornhubot az EU
- További aktív témák...
- Raktáron! Új, 11kW-os, type2-es, 3 fázisú, 3x16A-es fali töltő, dobozában, 2 év garanciával!
- Költségmentes! 61xxx KM, Jaguar XE L4D Prestige 2.0D Automata.
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs EPIC székek azonnal . 24 / 36 hónap garancia . +36301300000
- 3D nyomtatott versenypályák
- Xiaomi Mi Smart Speaker okoshangszoró dts hanggal - használt, újszerű - 1 db.