A Vivante nem annyira ismert szereplő az ultramobil termékek piacán, de ez a cég is a grafikus vezérlők fejlesztéséből, majd az elkészült szellemi tulajdon értékesítéséből él. A vállalat megoldásairól elmondható, hogy a konkurensekhez viszonyítva kiemelkedően jó teljesítménnyel rendelkeznek az adott gyártástechnológián elfoglalt egységnyi területet figyelembe véve. Ennek köszönhető, hogy az úgynevezett mélyen beágyazott rendszerek területét megcélzó Marwell és Freescale rendszerchipjei Vivante IGP-ket használnak, de cégnek számos dedikált 2D-s és vektorgrafikus gyorsítója is van, melyek az alacsony fogyasztást igénylő területeken sokat érnek, mivel az általánosabban tervezett IGP-khez képest kisebb energiaigény mellett is megoldják ugyanazt.
A 2D-s és a vektorgrafikus IP-k esetében nincs változás, de ezek évekig teszik a dolgukat, így az aktuális termékskála minden igényt kielégít. Újabban azonban már a hagyományos grafikus IP-k fogyasztása is annyira alacsony lett, hogy a rendszerchipet fejlesztő cégek számára zömében érdektelen a 2D-s és a vektorgrafikus munka különálló hardverrel való gyorsítása. A fogyasztásra vonatkozó előny ugyan még ma is megvan, de a különbség annyira kicsi, hogy már nem éri meg ezzel vesződni. Az új generációs rendszerchipekhez tehát jellemzően olyan grafikus megoldást keresnek a cégek, ami egyben kiszolgál minden igényt, és kellően hatékony is, még ha nem is a leghatékonyabb. A Vivante erre is kínál IP-ket, de a cég bejelentette, hogy ezt a területet megreformálja.
Első körben lényeges változás, hogy a nagyon régi IP-k licencelésének lehetősége megszűnik. Ez furcsán hangozhat, de igazából van benne logika. Az újabb, ScalarMorphic architektúrára épülő fejlesztések annyival jobbak, hogy a régi megoldásokra már nincs igény. Természetesen az eddigi licencelők minden segítséget megkapnak, de új igényeket nem lehet leadni a kiöregedett IP-kre. A Vivante számára ez a terméktámogatásban lesz előrelépés, hiszen jobban optimalizálhatják a drivereket a modernebb megoldásokra. Ezek azonban mostantól új néven érhetők el, illetve némi finomhangoláson is átestek, hogy magasabb, 1 GHz-es vagy nagyobb órajelen is üzemképesek legyenek. Lényeges technikai előrelépés tehát nem történt, de később látható lesz, hogy erre a Vivante IGP-inek nincs is igazán szükségük.
A bejelentés értelmében a GC800-as modell marad a leggyengébb licencelhető IP, aminek a neve Vega-Lite lesz. Ez az egyetlen megoldás, aminek a GPGPU-s opciója csak az OpenCL 1.2 Embedded Profile-t támogatja. Az igazi Vega sorozat a GC1000-nél kezdődik, ami mostantól Vega 1X néven licencelhető. Ez lesz az alaprendszer, amiben négy darab négykomponenses vektorfeldolgozó található, de ezek érdekessége, hogy képesek úgynevezett stream módban is üzemelni, ami így 16 darab shader részelemet jelent. Lényeges, hogy a két mód egyszerre nem működhet, tehát a fejlesztőnek kell megmondani a meghajtónak, hogy miképp legyen ütemezve a rendszer. Ha ez nem történik meg, akkor az alapértelmezett vektoros mód kap szabad utat.
A Vega 2X, 4X és 8X jelenti a termékskála egyszerűsítését, ugyanis a korábbi GC2000-6000 sorozat még különböző néven is használhattak ugyanolyan konfigurációt, miközben azonos volt a setup motor, illetve ROP részleg, így az egész átláthatósága nehézkessé vált. Az új jelölésrendszernél viszont egyszerűbb nem létezik. Gyakorlatilag a 2X, 4X és 8X jelzés konkrétan a feldolgozók mennyiségére utal a Vega 1X-hez viszonyítva, azaz rendre 32, 64 és 128 shader részelem kerül az IP-kbe, és a setup motor kapacitása is rendre duplázódik. A ROP esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. A Vega 1X-hez képest a Vega 2X és 4X kétszeres tempót kínál, míg a Vega 8X négyszerest. Lényeges még kiemelni, hogy a Vega 8X kérhető 256 shader részelemmel is, változatlan setup motor, illetve ROP részleg mellett. Ez a konfiguráció egyértelműen a GPGPU-s területet célozza meg. Utóbbi pedig fontos, mivel a Vega 1X, 2X, 4X és 8X már csak úgy érhető el, hogy támogatják az OpenCL 1.2 Full Profile-t.
Mindegyik Vega IP kezeli az OpenGL ES 3.0-t, az OpenGL 3.0-t, az OpenVG 1.1-et, valamint a DirectX 9.0L API-t a shader modell 3.0-s szinttel, emellett a Renderscript támogatása is megoldott. Az újítások között szerepel a frekvenciaskálázás is, vagyis a Vega IP-k képesek menet közben megváltoztatni a magórajelet.
Az új Vega sorozat érdekessége még, hogy a rendszerben olyan változások is történtek, melyek a HSA platform támogatásának előkészítését célozzák meg, így később olyan opciók is várhatók, melyek már támogatják ezt a felületet.
