Míg a szoftveres előfizetések piaca a héten mélyrepülésbe kezdett, a motorháztető alatt soha nem látott méretű tőkebefektetési hullám indult, írja a Reuters és a Fintool. Az Amazon és az Alphabet (Google) friss számai alapján az AI-nfrastruktúra kiépítése már nem csupán üzleti döntés, hanem egy brutális, százmilliárd dolláros pókerparti, ahol a tét a jövőbeli dominancia és már csak Robert House és pár kósza rakéta hiányzik, hogy a sci-fi valósággá váljon.
Az informatikai szektor történetének egyik legnagyobb tőkebombáját az Amazon dobta le a napokban. Andy Jassy vezérigazgató bejelentése szerint a vállalat 2026-ban elképesztő, 200 milliárd dolláros tőkebefektetést tervez végrehajtani. Ez az összeg nemcsak az Amazon történetében rekord, hanem a világgazdaságban is példátlan: 53%-os növekedés a tavalyi 131 milliárdhoz képest.
Fogd meg a söröm! – reagált gyorsan a Google tulajdonosa. A Reuters beszámolója szerint az Alphabet anyavállalata a vártnál sokkal jelentősebb tőkeberuházást vetített előre 2026-ra, amelynek összege elérheti a 175-185 milliárd dollárt, a komplett Big Tech csoport pedig félbillió dollárt tapsolhat el az AI-ra. A befektetők reakciója azonban vegyes: bár az AI-infrastruktúra kiépítése elengedhetetlen, az ilyen mértékű pénzégetés pedig megijesztette az Amazon részvényeseit: 100 milliárd dollár piaci érték került a lomtárba, és nehéz lesz onnan visszaállítani.
A számadatok mögött az Amazonnál a felhőalapú szolgáltatások, elsősorban az AWS (Amazon Web Services) gyorsuló tempója áll. Az AWS bevételei az előző esztendő utolsó negyedévében 24%-kal nőttek, elérve a 35,6 milliárd dollárt. Ez a növekedés hajtja a hatalmas beruházási kényszert: az Amazonnak nemcsak szerverparkokat kell építenie, hanem saját fejlesztésű chipekkel (Trainium és Graviton sorozat) is fel kell fegyverkeznie, hogy csökkentse az NVIDIA-tól való függőségét.
Az Amazon egyedi szilíciumstratégiája már most látványos eredményeket hoz: saját chipjeikből származó éves bevételük már meghaladta a 10 milliárd dollárt. A 2026-os beruházási keret jelentős része az újabb Trainium generációk gyártására, valamint a Project Rainier – a világ legnagyobb operatív AI számítási klaszterének – bővítésére megy el, amely több mint 500 ezer Trainium2 hardvert használ – írja a Fintool.
A hatalmas költésnek azonban ára van. Az Amazon szabad készpénztartaléka 2025-ben 71%-kal zuhant: a korábbi 38,2 milliárd dollárról mindössze 11,2 milliárdra olvadt. Gyakorlatilag minden egyes megkeresett centet azonnal visszaforgatnak a vasba és a betonba. Ez a stratégia a „mindent vagy semmit” alapon alapul: a cégvezetők hisznek abban, hogy aki nem építi fel azonnal az AI-korszak gerincét, végleg lemarad a szoftveres értékláncban.
Eközben a Google-nél is hasonló a helyzet: a keresőóriás szintén a GPU-kapacitások és a saját TPU (Tensor Processing Unit) egységeinek skálázására fordítja milliárdjait. A piac azonban feszült, mivel az AI-infrastruktúra kiépítése és a tényleges profit realizálása között akár évek is eltelhetnek. Az Alphabet előrejelzése szerint 2026-ban a tőkebefektetések növekedése meredekebb lesz, mint a bevételeké, ami rövid távon a profitráta szűküléséhez vezet.
A technológiai világ tehát kettészakadt valóságban él: miközben a tőzsde a SaaS-pokalipszistől retteg és a szoftverlicencek értéktelenné válásától tart, az Amazon és a Google összesen közel 300 milliárd dollárt (vagyis nagyságrendileg 110 billió forintot) tüzelt el, hogy övék legyenek a jövő intelligens gyárai. Ez az összeg már nem csupán cégfejlesztés, hanem egy globális digitális fegyverkezési verseny, ahol az infrastruktúra többet ér, mint valaha.
