A HD-lejátszóval ellátott háztartások száma átlépte a tízmilliós határt az Egyesült Államokban; a DVD helyére pályázó, a formátumháborúból győztesen kikerülő Blu-ray technológia egyre népszerűbb mind a tengerentúlon, mind Európában. Az új lemezszabvány tehát a formátumháború lecsengése után szép reményekkel vághat neki a jövőnek, bár nem lesz olyan könnyű dolga, mint anno a DVD-nek volt – mutatnak rá elemzők.
A médiatrendeket kutató Interpret most közzétett, közvélemény-kutatáson alapuló elemzéséből kiderül, hogy az elsődleges célcsoportnak számító, 18-54 éves korosztályban tízből hat amerikai tisztában van vele, hogy mit takar a Blu-ray márkanév, ami ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt – amikor az új HD-lemezek és -lejátszók a nagyobb tömegek számára először váltak elérhetővé – gyakorlatilag senki nem volt képben, jelentős eredménynek számít. Ez az arány a fejlett, nyugat-európai és ázsiai országokban egyelőre valamivel rosszabb: Nagy-Britanniában a megkérdezettek 56, Németországban 49, Franciaországban 30 százaléka és – ami kissé meglepő – a japánoknak csupán alig a fele (45 százalék) ismerte fel a Blu-ray nevet.
I'm Blu
A Blu-ray rendszer ismertsége az új technológiák iránt különösen nyitott, 18-34 éves korosztályban ennél is jobb: itt a válaszadók több mint háromnegyede jelölte meg, hogy hallott már a Sony formátumáról.
Az elemzőcég értékelése szerint annak fényében különösen jelentőségteljesek ezek a számok, hogy a felmérés hónapokkal ezelőtt, január közepén zajlott, közvetlenül az után, hogy a Warner Brosnál bejelentették, hogy a filmek HD DVD kiadását idén tavasszal teljesen leállítják, de még az előtt, hogy a Toshiba közölte, kihátrál a saját maga által létrehozott szabvány támogatói köréből.
Az Interpret illetékese szerint a DVD trónfosztásáig sok tennivaló akad még: „Bár a formátumháborúnak vége, és sikerült a Blu-ray ismertségét zéróról igen jelentős szintre emelniük, sajnos ez még önmagában kevés” – nyilatkozta a Reutersnek Jason Kramer. A szakember úgy látja, hogy a Blu-ray technológia rohamos térnyerését jelentősen hátráltatja, hogy a jobb minőségű kép maradéktalan élvezetéhez nem elég csupán egy asztali lejátszót beszerezni, a régi, katódsugárcsöves televíziót is le kell cserélni egy HD-képes lapostévére.
Kell a lapostévé is
A DVD-nél erre a közbülső lépésre nem volt szükség – hívja fel a figyelmet Kramer –, a DVD-s videók képe ugyanis a hagyományos televíziókon is észrevehetően felülmúlta a VHS-magnók által nyújtott minőséget. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az Egyesült Államokban 113,9 millió háztartásban működik televíziókészülék, amelyeknek 39 százaléka, azaz nagyjából 44 millió HD-kompatibilis berendezés, az új szabvány mozgástere tehát lényegesen kisebb, mint amekkora 11 éve volt a DVD-nek.
A növekedésre azért így is bőven van lehetőség: év elején 10,3 millió amerikai otthon rendelkezett valamilyen HD-lejátszóval, beleértve a Sony új generációs játékkonzolját, a PlayStation 3-at, mely Blu-ray olvasóként is működik. A HD-lejátszók penetrációja így nagyjából 9 százalékos, szemben a DVD-lejátszók 91 százalékos elterjedtségével, amit Kramer „telítettségi szintnek” nevezett, azaz aki eddig nem vett asztali DVD-t az USA-ban, az várhatóan már ezután sem fog.
Érdekes adat, mely leginkább a jelenleg rendelkezésre álló Blu-ray kiadványok szegényes választékára utal, hogy a HD-lejátszók tulajdonosai csaknem ugyanannyi HD-lemezt (8,7 darab/lejátszó) vesznek a készülékükhöz, mint DVD-t (7,7 darab/lejátszó). Ez az arány várhatóan hamarosan a HD-kiadványok javára változik, ahogy a formátumháború lezárása után az összes stúdió beáll a Blu-ray táborba – állítja az Interpret.
