Az NVIDIA már javában dolgozik a következő generációs Pascal architektúrán, amelynek kapcsán a vállalat egyelőre csak a szerverpiacot érintő újításokról beszélt, elsődlegesen a gépi tanulás szemszögéből, de a legfrissebb információk alapján például komoly fókuszt kap a virtuális valóság is.
A virtuális valóság egyelőre még nincs itt, de az év végén, illetve a következő év elején már elérhető lesz, ám az aktuális GeForce-ok nem igazán alkalmasak például a legfontosabb funkciónak számító asynchronous timewarp futtatására. A megfelelő preempció biztosítása nélkül a hardverek viszonylag sűrűn lekésik majd a frissítési ablakot, vagyis a virtuális szinkronizáció idejéig nem érkezik meg a következő képkocka.
Mint ismeretes az NVIDIA timewarp feladatot magasabb prioritással futtatja, vagyis a Fermi, Kepler és Maxwell architektúrára épülő GPU-k a beépített, rajzolásra vonatkozó preempcióval megpróbálják előnyben részesíteni a magasabb prioritású feladatokat, hogy a timewarpnak minél hamarabb legyen eredménye. Ez elméletben jó koncepció, de a gyakorlatban, bizonyos körülmények között a rajzolásra vonatkozó preempció késlelteti az állapotváltást, ami csökkenti a teljes grafikus vezérlő kihasználását, vagyis egy hosszú ideig tartó rajzolás beérkezésével drámaian megnő az esélye a frissítési ablak lekésésének. Mivel a virtuális valóság alapvető szabálya, hogy a virtuális szinkronizációt nem szabad lekésni, így kell egy olyan megoldás, amely jóval eredményesebben végzi a munkáját.
Az eddigi adatok szerint az NVIDIA az úgynevezett finomszemcsés preempcióra szavaz, amely a Pascal architektúra esetén lesz elérhető. Ezzel a koncepcióval egy magasabb prioritású feladat azonnal elveheti az erőforrást egy alacsonyabb prioritású feladattól, majd ha végzett, akkor a félbehagyott munka is folytatódhat. Ez a modell távolról sem új, mivel a koncepció már megjelent például a múlt év nyarán bemutatkozott AMD Radeon R9 285-ben, ahol mid-wave preempciónak hívják magát a funkciót, de az alapvető működés teljesen ugyanez.
A finomszemcsés preempció egyébként magának a működési koncepciónak az általános neve, de bőven elképzelhető, hogy az NVIDIA kitalál majd rá valami hangzatosabb dolgot. Fontos megjegyezni, hogy az újszerű modell nem garantálja, hogy a képkocka nem késheti le a szinkronizációt, és ez például megtörténik még a Radeon R9 285-tel is, de az mindenképp igaz, hogy a rajzolásra vonatkozó preempcióval szemben a fejlettebb modell nagyságrendekkel kiszámíthatóbb eredményt ad. Nyilván nem véletlen, hogy az NVIDIA is ezt az irányt nézte ki magának. Ha sikerül implementálni a működést, márpedig miért ne sikerülne, akkor a Pascal lehet az NVIDIA első, virtuális valósághoz tervezett architektúrája.
