H​i​r​detés​

2018. május 24., csütörtök

Útvonal

Hírek » Videokártya rovat

A HardOCP szerint zsarolással próbál piaci előnyt szerezni az NVIDIA

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: PROHARDVER!

Az állítás azonban csak lóg a levegőben, beszélni senki sem hajlandó az ügyről.

Az NVIDIA a hónap elején indította el a legújabb gyártói partnerprogramját, amely a GPP, azaz GeForce Partner Program névre hallgat. Ez igazából látszatra nem különbözik attól, amit manapság kapnak az egyes nagyobb megrendelők, vagyis van fejlesztési és marketingtámogatás, a különböző szoftvereket biztosító kuponok lehetősége, az akciók költségeinek megosztása, valamint az egyes új termékek azonnali piacra dobásának a joga. Gyakorlatilag ezt minden cég alkalmazza, hiszen a költségek megosztásával könnyebbé válik a piaci verseny, ami tulajdonképpen a nagyobb vállalatok érdeke, elvégre a partnereik a fejlesztéseikre építve még egymással is versenyeznek.

A HardOCP szerint azonban a GPP nem legális módszereket is bevet, így például a fenti előnyöket ahhoz köti, hogy az adott gyártópartner a játékosoknak szánt márkájához csak GeForce-ot használhat a jövőben. Az erre vonatkozó cikket író Kyle Bennett ezt úgy magyarázta el egyszerűen, hogy ha például az ASUS nevez a GPP-be, akkor a saját, játékosoknak szánt ROG márkájuk részeként már nem adhatnak ki olyan hardvert, amely konkurenstől származó grafikus vezérlőt használ. Erre vonatkozóan viszont a HardOCP-nek nincs bizonyítéka, így a fenti cikk is leginkább arra épít, hogy Kyle Bennett hét olyan céget keresett meg, amelyek már részei a GPP-nek. Az érintettek hivatalosan nem beszéltek erről, de akik anonim módon vállalták a véleményüket, azok szerint a kezdeményezés a jelenlegi feltételek mellett valószínűleg illegális.

A fenti történetet egyébként némileg árnyalja a PCGamesN írása, ami kifejti, hogy maga a GPP alapvetően csak játékosoknak kínált márkaneveket akar kötni a GeForce-okhoz, amely részeként más gyártótól származó hardver nem lenne elérhető. Ugyanakkor ez nem akadályozná meg az adott partnert abban, hogy létrehozzon egy másodlagos, szintén játékosokat célzó márkajelzést, amiben például már Radeonok is eladhatók. Jogi értelemben ez is lehet illegális, de nagyon függ attól, hogy milyen feltételek teljesüléséhez van kötve a piac, adott gyártópartneren belüli szegmentációja.

A PCGamesN azt hozza fel példának, hogy az ASUS csinálhat egy ROG Mars márkanevet a GeForce-oknak, míg egy esetleges ROG Ares lehet a Radeonokhoz használt jelzés. Ez jelen pillanatban elmélet, de elvileg ilyen formában nem lenne probléma az ASUS GPP-hez való csatlakozásából. A jogi tényállást is leginkább az döntené el, hogy az adott gyártópartner önálló döntéshozatal mellett szeparálja-e a saját piacát, pusztán arra irányuló figyelemmel, hogy az egyes gyártók partnerszerződéseiből a lehető legtöbbet kihozzák, vagy esetleg az egyik nagyobb beszállító szerződése büntetéseket helyez kilátásába, ha az adott partner ezt nem teszi meg. Utóbbi elképzelhető, hogy a legtöbb országban fennakad valamely versenyjogi törvényen, de a jelenlegi adatok alapján semmi sem jelenthető ki biztosan. Pont ezért baj, hogy az érintett gyártók hallgatnak az ügyről, mert rajtuk kívül ezeket a vádakat nem tudja senki sem tisztázni, a találgatás pedig a modern média egyik nagy vívmánya, vagyis az egész sztori nem fog egyhamar kihűlni.

Nehéz bármit is hozzátenni Kyle Bennett cikkéhez. A HardOCP saját bevallása szerint retorziókra számít az NVIDIA részéről, hiszen igen súlyos váddal álltak elő, amit nem igazán tudnak semmivel sem alátámasztani. Egyedül azért vehette át több jelentős média is ezt az írást, mert Kyle Bennett volt az az ember, aki először beszélt az Intelnek arról a projektjéről, amely az AMD közreműködésével készült, és ez már meg is jelent Kaby Lake-G kódnéven.

Feltételezve azt, hogy a fentiek igazak, illetve figyelembe véve, hogy az Intel és az AMD a PC-s játékosoknak saját platformot tud kínálni, míg az NVIDIA erre képtelen, az egész helyzet nagyon bonyolulttá válik. Utóbbi a vállalat addig tud termékeket eladni ezen a területen, amíg azt az Intel és az AMD kvázi megengedi. Az ipari kémkedés viszont megszokottnak számít a piacon, elvégre számos útiterv szimplán a publikum felé is kiszivárog, így badarság lenne azt hinni, hogy az említett gyártók egymás hardveres terveivel ne lennének legalább alapszinten tisztában. És ha csak a kiszivárgott, vagy ilyen-olyan rendezvényen elkotyogott információkra építünk, akkor már pontosan látható, hogy az Intel és az AMD a chipletek és a 3D-s tokozás felé kacsingat.

Bizonyos, hogy az említett irányokat az NVIDIA is érzékeli, és tudják azt is, hogy ha az Intel és az AMD saját fejlesztésű grafikus vezérlőket helyez el a CPU-val közös tokozásra, vagy 3D-s opció esetén magára a CPU-ra, akkor az nekik fájni fog, mert az említett két cégnek az az érdeke, hogy a saját hardvereiket párosítsák össze. Ezért tervez az Intel is saját dedikált grafikus vezérlőket, amelyekkel nem a VGA-piacon akarnak bohóckodni. A probléma az NVIDIA számára ott keletkezik, hogy nem tudják mennyi PCI Express csatornát hagy a két nagy rivális a processzorokban. Eredetileg az Intelt az FTC, vagyis az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi és versenyhatóságaként működő Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága kényszerítette arra, hogy 2015-ig mindenképpen legyen olyan processzoruk a piacon az NVIDIA számára, amely x16-os PCI Express interfészt kínál. Mivel az említett dátum lejárt, így ma már csak nyolc PCI Express csatorna áll rendelkezésre a legtöbb mobil gépben, és ha például a beépített csatornákat elköltik a saját grafikus vezérlőjükre, vagy akár bevezetnek egy új, zárt technológiát használó interfészt, akkor ki tudja, hogy milyen széles PCI Express interfész marad az NVIDIA és az AMD dedikált hardvereinek. Utóbbi cégnek ez nem akkora gond, mert saját maguk is el tudják helyezni a grafikus vezérlőiket a tokozáson. Az NVIDIA viszont igen kellemetlen helyzetben találná magát, ha az Intel később csak négy PCI Express csatornát vezetne ki, aminek a felét majd elviszi az SSD, így sok sikert kívánhatnak az OEM-eknek egy dedikált GPU bekötésére, felhívva persze a figyelmüket arra, hogy talán érdemesebb lenne a tokozáson lévő pGPU-t használni, és nem letiltani, ha már amúgy is kifizetik.

Ezen a ponton ütközik az erkölcs és a jog. Mivel az Egyesült Államok fogyasztóvédelmi és versenyhatóságaként működő Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága már nem követeli meg senkitől sem, hogy biztosítsák az NVIDIA versenyeztetéséhez szükséges feltételeket, az Intel, valamint az AMD gyakorlatilag jogsértés nélkül építhet a jövőben olyan platformokat, amelyeknél a grafikus vezérlőt elhelyezik a CPU mellé (vagy akár a CPU-ra), mindehhez tökéletes alap a HBM memóriaszabvány is, és kifelé biztosítanak pár PCI Express csatornát az SSD-nek. Technikailag az egész megmagyarázható azzal, hogy így sokkal kisebb helyre építhető ugyanaz a teljesítmény, ami természetesen igaz, tehát mindezt a mobil piac fejlődéséért teszik. A háttérben persze széles vigyorral konstatálják majd, hogy kiütik az NVIDIA-t ebből zsíros szegmensről, és ebbe jogilag nem lehet belekötni, de talán érződik rajta, hogy erkölcsileg nem helyes.

Általánosan szemlélve a jog nem feltétlenül tesz igazságot, és erre számtalan példát lehet felhozni. Ha pedig egy cég a törvényes keretek között nem tudja megvédeni a piacát, akkor az esetlegesen a törvények hibája is lehet.

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

H​i​rd​e​t​és​

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.