A JEDEC bejelentette, hogy elkészültek a GDDR7 végleges specifikációi, ami hivatalosan JESD239 jelzéssel került publikálásra.
Hirdetés
A GDDR7 szabvány fő újítása, hogy a GDDR6-ban alkalmazott NRZ (non-return zero) kódolást lecseréli PAM3-ra (háromszintű pulse-amplitude modulation), ami soros csatornára levetítve másfélszer több információ mozgatását teszi lehetővé. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Micron-féle, amolyan kerülőútnak számító GDDR6X például PAM4-et (négyszintű pulse-amplitude modulation) használ, ami soros csatornára számolva kétszer több információt mozgat meg az NRZ-hez viszonyít, vagyis technikai értelemben a PAM4-nek sebességelőnye van PAM3-hoz képest, szám szerint nagyjából 33%-nyi. Viszont lényegesen bonyolultabb implementálni, ami a gyártási költségeknek egyáltalán nem tesz jót, és emiatt sem igazán ugrott rá a piac a GDDR6X-re. Ezen túlmenően a PAM4 bonyolultsága miatt a GDDR6X nagyon nehezen volt skálázható. Többek között a Micron elméletben 32 Gbps-os információátviteli tempóra tervezte, de a gyakorlatban ebből eddig hozzávetőleg 23 Gbps-ot hoztak ki stabilan. Megfelelő árnyékolással persze már a laborban túljutottak ezen az értéken, de ezt elképesztően nehéz tömeggyártásba átültetni, már csak azért is, mert például a leghosszabb gyorsítók nyomtatott áramkori lapja sem elég hosszú ahhoz, hogy egy nagy teljesítményű GDDR6X implementációhoz optimális árnyékolást alkalmazzanak.
A PAM3 a fentiek miatt lehetett befutó, mivel az NRZ-hez viszonyítva számottevő előrelépést kínál, miközben a PAM4-hez képest könnyebb vele bánni, ezáltal könnyebb skálázni komolyabb árnyékolás nélkül, és ezek következtében a gyártási költségek sem lesznek irreálisan magasak.
További fontos változás, hogy a GDDR6-hoz viszonyítva a GDDR7 kettőről négyre emeli a független csatornák számát, emellett RAS képességeket vezet be, például ODECC-t, vagyis a memórialaka erejéig megoldott az ECC.
A Samsung, a Micron és az SK Hynix készül GDDR7-es memóriákkal, amelyek várhatóan a következő generációs VGA-kon felhasználásra kerülnek. Az effektív órajel tekintetében az elméleti felső határ 48 GHz lehet, de ehhez sok fejlesztés szükséges még, viszont a memóriagyártók 36 GHz-es megoldásokat már a gyakorlatban is tesztelnek.