Nyílt titok, hogy az Intel következő generációs processzora a Haswell APU lesz, melyről már írtunk korábban. Ez a termék a következő év tavaszán érkezhet, legalábbis az előzetes információk alapján. A lapkáról sokat pletykálnak, így olyan adatok láttak napvilágot, melyek szerint fix-funkciós JPEG és MJPEG dekódolót kap a rendszer, és extra szolgáltatásokban is gondolkodik az Intel. Az IGP-ről is részletesen írtunk, noha az úgynevezett Execution Unitok számáról máig több eltérő információ terjeng a weben. Erről talán az idei IDF-en kiderülnek a tényleges adatok.

A friss információk inkább a termékek közötti eltérésekre irányulnak. Egyáltalán nem meglepő, hogy a Haswell továbbra is elérhető lesz Celeron, Pentium és Core i3, i5, illetve i7 termékcsaládon belül. Az alapvető különbségeket az alábbi táblázat részletezi:

Látható, hogy az Intel a Pentium és a Celeron vonalat továbbra is mostohán kezeli az AVX támogatás szempontjából, de arról nincs adat, hogy az IGP esetében mi lesz letiltva. A Sandy Bridge és az Ivy Bridge termékek esetében a cég csak a Core processzorokon engedi működni a Quick Sync Video, az InTRU 3D, a Wireless Display illetve a Clear Video HD szolgáltatásokat, és remélhetőleg ez a Haswell esetében megváltozik.

A memóriavezérlő marad kétcsatornás, de a hivatalos támogatás a DDR3L szabványú, vagyis az 1,35 V-os feszültségen üzemelő lapkákra vonatkozik. Az effektív órajel maximum 1600 MHz lehet, de a Celeron processzorok esetében be kell érni 1333 MHz-es frekvenciával.

A gyártók megkapták a platformdizájnra vonatkozó adatokat is, amelyek szintén kiszivárogtak. Az Intel két asztali és öt mobil dizájnt különböztet meg. Az asztali annyira nem érdekes, mivel alapvetően oda LGA1150-es foglalton keresztül kerülhet a processzor, vagyis beleszámolva az érkező alaplapokat, lényegében elég nagy a variációs lehetőség. A mobil vonalt azonban összefoglaljuk egy táblázat keretein belül:

Az úgynevezett performance dizájn eléggé egyértelmű; lényegében mindenből a legjobbat. Ez a rendszer megy majd az asztali gépeket kiváltó notebookokba, azaz a DTR-ekbe. A mainstream dizájnból már kettő van. A kialakítás nem különbözik, de a teljesítményük már igen, és ennek megfelelően más árazású notebookok építhetők rá.

Az ULT (Ultra Light and Thin) dizájn a legérdekesebb. Ezek mennek az Ultrabookokba, vagy ultravékony notebookokba, esetleg tabletekbe. Az már a mostani Ultrabookoknál is kiderült, hogy a vékony kialakítás áldozatokkal is jár, így számos mai termék esetében megfigyelhető, hogy a gyártók csak egyetlen SO-DIMM foglalattal látják el az adott masinát. Ez azt jelenti, hogy a processzor kétcsatornás memóriavezérlője kihasználhatatlan, hiszen a másik 64 bites csatorna fizikailag nincs kivezetve. A Haswell esetében erre már gondolt az Intel és az ULT dizájnt két részre vágta, amelyek közül a kisebbik alaplapot igénylő ULT 1-es kialakítás eleve megtiltja a kétcsatornás memóriavezérlő kihasználását. Ennek köszönhetően a gyártóknak nem kell töprengeniük, hogy megéri-e a kétcsatornás eléréssel nyert sebességtöbblet a kicsit vastagabb kialakítást, mivel az Intel eldöntötte helyettük a kérdést. Ez azt is jelenti, hogy a Haswell megjelenésétől kezdve minden ULT 1-es dizájnra épülő mobil terméken egycsatornás módban működik a rendszermemória.