Az év elején írtunk arról, hogy a szoftveres oldal fejletlensége miatt egyelőre nem sokra megy a piac a HDMI 2.1a új HDR-jével, pedig olyan dolgot szabványosít, amire amúgy lehetne igény. Helyette valamiért az alternatív irányokban látja a jövőt a piac, ami azért nagy kár, mert a forrást biztosító rendszer oldalán számolt tone mapping eredményét nem olyan egyszerű ám csak úgy megjeleníteni, azt konkrétan az alkalmazás oldalán kell úgy kiszámolni, hogy jó legyen az adott kijelzőre.
Mára örömmel jelenthetjük, hogy eljutott addig a piac, hogy van kétféle rendszer erre. Az egyik a régóta elérhető, korábban FreeSync 2 HDR néven futó, de manapság FreeSync Premium Pro jelzést viselő, AMD-féle HDR specifikáció, míg a másik a Samsung által felkarolt HDR10+ Gaming, amit a hét közepe óta támogatnak a modernebb GeForce VGA-k.
A grafikus vezérlők oldalán a helyzet eléggé kellemes, mivel a FreeSync Premium Pro az R9 Fury és 300, illetve az RX 400, 500, 5000 és 6000 sorozatú Radeonokon, valamint a GCN és RDNA architektúrára épülő IGP-ken működtethető, míg a HDR10+ Gaming a GeForce GTX 16, illetve RTX 20, 30 és 40 szériás VGA-kon üzemképes. A rossz hír csak annyi, hogy a két rendszer nem kompatibilis egymással. Előbbit az AMD AGS, míg utóbbi az NVIDIA NVAPI szervizkönyvtárral kell implementálni a játékokba, és nincs egy szabványos felület, amivel ez az egész megkerülhető lenne, annak ellenére sem, hogy amúgy teljesen ugyanaz a hasznuk.
Erre lehetett volna megoldás a HDMI 2.1a specifikációban opcionálisan elérhető SBTM, azaz a Source-Based Tone Mapping képesség, amihez persze ki kellene építeni a szoftveres oldalt, de legalább hardveresen van egy értékelhető szabvány, amire lehetne dolgozni. Ez tényleg azért lenne fontos, mert a fejlesztők nem szívesen támogatnak gyártói szervizkönyvtárral beépíthető rendszereket, annak ugyanis karbantartási költségei vannak, és benne van az is a pakliban, hogy az adott gyártó úgy dönt, hogy erre már nincs szüksége, és megszünteti rá a támogatást a meghajtóban. Onnantól kezdve pedig a stúdióknak az egész kidobott pénz volt.
A fentiek láthatók is abban, hogy mennyi program biztosítja ezeket a lehetőségeket. Például a FreeSync Premium Pro rendszert összesen 17 játék támogatja, ezeket az alábbi felsorolás részletezi:
- Assassin’s Creed Odyssey
- Borderlands 3
- Call of Duty: Black Ops 4
- Devil May Cry 5
- Dirt 5
- Far Cry 5
- Far Cry 5: New Dawn
- Far Cry 6
- Fishing: North Atlantic
- Godfall
- Horizon Zero Dawn Complete Edition
- Resident Evil 2
- Resident Evil 3
- Strange Brigade
- Tom Clancy’s Ghost Recon Breakpoint
- Tom Clancy’s The Division 2
- Zombie Army 4: Dead War
A HDR10+ Gaming esetében sem túl kedvező a helyzet, mivel a megjelent alkotások tekintetében csak a Redout 2 és a Pinball FX támogatásáról tudunk beszámolni. Ezeknél sem reklámozták az elérhetőséget, ami mondjuk abból a szempontból érthető, hogy csak most jelent meg az a GeForce driver, amiben egyáltalán használni lehet a funkciót.
Ha ezeket összeadjuk, akkor nincs 20 darab olyan PC-s játék, amely rendszer oldalán számolt tone mappingot tudna biztosítani a kompatibilis kijelzőkre. Ráadásul ha erre vágyna a játékos, akkor döntenie kell, hogy a két opció közül melyiket választja, mert hiába van FreeSync Premium Prót támogató teljes rendszere, GeForce nélkül nem fogja tudni a tone mapping szempontjából optimálisan működtetni a Redout 2-t és a Pinball FX-et, és ez fordítva is igaz, Radeon nélkül nem fut ez a képessége a fenti felsorolásban szereplő 17 címnek.
Ezzel igazából zsákutcába tart ez a történet. Az segíthetne, ha az AMD esetleg beállna a HDR10+ Gaming mögé, mert ezt amúgy megtehetnék, de nincs rá okuk, hiszen a FreeSync Premium Pro ökoszisztéma jelenleg sokkal nagyobb. Az NVIDIA viszont, ha utóbbit támogatni szeretné, akkor már megtette volna, tehát egyelőre egy erős széthúzás van a piacon. Hogy ez mikorra oldható fel? Nehéz megjósolni, talán az segíthetne, ha a Microsoft vagy a Khronos Group tervezne egy API-t a HDMI-féle SBTM-re. Az elég erős üzenet lenne piac számára, és az AMD, illetve az NVIDIA sem hagyhatná figyelmen kívül.
