2019. április 21., vasárnap

Szponzorunk

Klixnetwork.huKlixnetwork.hu

Itt a Google felhős játékszolgáltatása!

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: PROHARDVER!

A Stadia lehet az első komoly megoldás ezen a területen, ráadásul tervekben sincs hiány.

A Google még az előző év októverében jelentett be a Project Streamet, amely lényegében a cég felhős játékszolgáltatásának tesztje volt. Ez időközben lezárult, és az eredmények kedvezőek voltak, most pedig a vállalat bejelentette a végleges megoldást, amely a Stadia nevet viseli.

A koncepció szempontjából a Google nagyon egyszerű elérhetőségben gondolkodik, gyakorlatilag a böngészőt használnák kliensnek, és így gyakorlatilag PC-ről, ultramobil eszközről, illetve okostelevízióról elérhető lenne a számítási teljesítményt biztosító szerver, amin futhatnak a játékok. Az ötlettel persze sokszor találkoztunk már, a felhős játékszolgáltatásokról mi is írtunk régebben egy beszámolót, de a Stadia esetében számos előnnyel lehet találkozni az általánosabb megoldásokhoz viszonyítva.

Az egyik legfontosabb tényező, hogy a Google tulajdonképpen azon kevés cégek egyike, amely világszinten rendkívül jól kontrollált hálózati hátteret tudhat magáénak. Márpedig ez egy nagyon fontos szempont, ha egy szolgáltatásnál kritikus tényező a hálózati késleltetés. Ráadásul a Stadia a meglévő adatközpont infrastruktúrát használja, ami 7500-nál is több peremhálózati node-dal rendelkezik, vagyis rendkívül valószínű, hogy az adott felhasználóhoz lesz egy közeli node, amely biztosíthatja az alacsony késleltetést.

Hirdetés

A hardver tekintetében a vállalat egyedi megoldást igényelt. A felhasznált GPU-kat az AMD szállítja, és ezek 56 multiprocesszort használnak, HBM2 memóriával, valamint 10,7 TFLOPS-os számítási teljesítménnyel. Valószínűleg a tipikusan ilyen igényekre tervezett Radeon Pro V340-ről van szó, amelynél két darab Vega 10-es GPU található egy nyomtatott áramköri lapon, méghozzá 16-16 GB-nyi HBM2 memóriával. A grafikus vezérlők egészen véletlenül pont olyan specifikációkkal rendelkeznek, amelyekről a Google beszámolt, mindemellett még a CES-en lehetett hallani azt is, hogy a Project Stream AMD Radeon Pro V340-eken futott, amelyeket valószínűleg nem cseréltek le. A Google egyébként egyedi GPU-ként utal rá, de ez jelentheti azt is, hogy a gyári hardvertől némileg eltérő paraméterezést használnak például az órajelre, illetve az energiaigényre vonatkozóan.

A CPU esetében csak annyit lehet tudni, hogy egyedi x86/AMD64-es megoldást használ a Google, 2,7 GHz-es órajellel, magonként két szál futtatásának lehetőségével, illetve az AVX2 támogatásával. Sajnos ezek az adatok rendkívül sok CPU-ra ráillenek, így itt nem tudni, hogy mik az alapok. Szoftveres szempontból viszont a Stadia Linux operációs rendszerre, illetve a Vulkan API-ra épít.

A hardver nézőpontjából a Google számára a legnagyobb előny, hogy a felhasznált GPU-k PCI-SIG SR-IOV (single root I/O virtualization) szabványára épülő hardveres virtualizációs technológiát kínálnak, méghozzá teljesen virtualizált videokódoló és -dekódoló blokkokkal, ami a működési költségek alacsony szinten tartásához, illetve az alapvető adatbiztonsághoz elengedhetetlen. Ilyen formában a Stadia nagymértékben konfigurálható. Többek között a nagyobb hardverigénnyel rendelkező játékoknál a felhasználók kaphatnak dedikáltan egy GPU-t, de ha kevésbé megterhelő programot futtatnak, akkor egyetlen grafikus vezérlő akár 16 felhasználó között is felosztható. Korábban ezt a problémát úgy oldották meg a felhős játékszolgáltatásokat biztosító cégek, hogy több, eltérő teljesítményű GPU-t helyeztek a szerverekbe, így a kevésbé hardverigényes alkalmazások a kisebb lapkákon futottak, míg a nagyobb GPU-k kapták a komolyabb munkákat. Az AMD hardveres virtualizációja mellett azonban erre nincs szükség, egyszerűen meg kell nézni, hogy az adott alkalmazás terhelése mekkora, és akkora részt kell kiosztani neki egy GPU-ból, ami elég a futtatásához.

A Stadia jelen formában 4K-s, HDR-es tartalmakat támogat, 60 Hz-es frissítés mellett, de a Google szeretné bővíteni a lehetőségeket 8K-ra és 120 Hz-re. Utóbbihoz nyilván újabb hardverek kellenek, tehát ez még a jövő zenéje, a tervek viszont világosak. További érdekesség, hogy a Stadia képes több GPU-s működésre. Ez azt jelenti, hogy egy felhasználó megkaphat több GPU-t is, ám ez egyelőre tesztfázisban van, ugyanakkor a 3DMarkokról ismert UL Benchmark segít rendszer határainak megtalálásában. Utóbbi pedig fontos, mert a vállalat 1000 játékosra tervezett Battle Royale címekben gondolkodik, ráadásul a fizikai szimuláció szempontjából a felhő lehetővé teszi, hogy mindenki ugyanazt lással. A csalókkal sem kell számolni, de ez a rendszer működéséből következik. A Google emellett bejelentette, hogy a Stadia egyik nyitócíme a Doom Eternal lesz, amelynél a felhasználók egy teljes GPU-t kapnak a játék futtatásához.

A vezérléshez a keresőóriás egy külön gamepadet tervezett, ami integrált Wi-Fi-vel rendelkezik, így a routeren keresztül egyből a számítási felhőhöz kapcsolódik, de a klienssel is összeköttetésben van. Maga a játékvezérlő akkora újításokat nem kínál, a PlayStationön megszokott gombkiosztása köszön vissza. Két extra gomb viszont kiemelendő: az egyik az adott élmények YouTube-ra való mentését szolgálja, míg a másik a Google Assistanthez való, utóbbit ugyanis beépíthetik a fejlesztők a játékaikba. Talán meg sem kell említenünk, hogy emiatt egy mikrofon is lesz a szerkezeten. A bementi eszközöket egyébként nem korlátozza a vállalat, jó bármilyen USB-s másik gamepad, illetve az egér és billentyűzet párosa is.

A Stadia még idén elérhető lesz az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, illetve Európa nagy részén. Az árazással kapcsolatban a Google csak később ad felvilágosítást.

Hirdetés

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.