Múlt héten Kína megszigorította a ritkaföldfémek és a kapcsolódó technológiák exportellenőrzését és megtiltotta az állampolgárainak a jogosulatlan bányászatban való részvételt külföldön, újabb terhet róva a geopolitikai versengéseben kulcsszerepet játszó ágazatra. A döntés szerint a külföldi szervezeteknek mostantól Pekingtől kell engedélyt kérniük minden olyan termék exportjához, amely 0,1%-nál több belföldi eredetű ritkaföldfémet tartalmaz, vagy amelyet Kína kitermelési, finomítási, mágnesgyártási vagy újrahasznosítási technológiájával állítottak elő, a katonai és terror célú licenckérelmeket pedig automatikusan elutasítják. Több amerikai vállalat tiltólistára került és az amerikai irányú hajókra extra tarifákat vetettek ki a kínai kikötőkben.

Fontos tudni, hogy Kína fedi le a kitermelés kb. 70%-át évi 270 ezer tonnával, illetve a finomítás 80-90%-át, és a 2025-ös korábbi korlátozások miatt az export szeptemberben már 30%-kal csökkent, amely tovább zuhanhat a tél beálltával. A kínai függőségen az Egyesült Államok és Európa viszont óvatos becslések szerint, komoly szabályozási változtatások és befektetések mellett is csak évek kemény munkájával tudna enyhíteni. Szóval, ha a friss korlátozás december 1-jén életbe lép, komoly válságba kerülhet a félvezető-, az okostelefon-, a kijelző-, a villanyautó-, a megújuló energia- és az akkumulátoripar.

A legfontosabb nagyhatalmi szemszögből persze a hadiipar érintettsége, amely nyugaton is erősen támaszkodik a kínai ritkaföldfémekre, így nem csoda, hogy Kína bejelentésére reagálva pénteken Donald Trump 100%-os büntetővám bevezetését lengette be, novemberi életbe lépéssel. Azóta enyhített álláspontján, és kész tárgyalni Xi Jinping kínai államfővel a közös megoldásért, ám Kína épp egy október végi csúcstalálkozó előtt dobta le az exportbombát, aligha véletlenül.

Az Egyesült Államok ugyanis nem csak komoly védővámokat vetett ki Kínával szemben, erősen korlátozza a modern gyártástechnológiák és a legfejlettebb chipek Kínába áramlását akkor is, ha ezeknek csak kis része használ amerikai technológiát, komponenseket vagy szellemi tulajdont. Erre hivatkozva a kínai fél Trump fenyegetését kettős mércének nevezte, a ritkaföldfémek védelmét pedig a nemzeti érdek stratégiai védelmének.

Wall Street és a kriptovaluták piaca súlyos veszteségekkel zárta a hetet, ma viszont konszolidálódni látszanak az árfolyamok, a hírre 2-5%-ot zuhanó technológiai részvények pedig ma óvatos korrekcióval indítanak. Mivel nem érdeke Kínának a globális beszállítóipar összeomlása, a következő napokban és hetekben sok-sok tárgyalás várható. A háttérben ugyanakkor Kína már készül a chipek, a nyugati világrend pedig a ritkaföldfémek lokális helyettesítésére. Ausztrália 782 millió dolláros stratégiai tartalékot hoz létre, az USA a belső bányászatot is fellendíti, Európában pedig Észtország, Franciaország és az Egyesült Királyság is összefogna a kínai importfüggőség enyhítésére.

Európa iparágai azonban már az év vége előtt megérezhetik a kínai exportkorlátozásokat, és ez a globális beszállítórendszerben érdekelt vállalkozásokat is megterhelheti, rövidtávú megoldás nélkül. Az európai hadiipart is kellemetlenül érintheti a korlátozás, hiszen a precíziós lőszerek, a radarok és az elektronikai berendezések is használnak ritkaföldfémeket, illetve az amerikai hadianyagok aránya is nagy. A kitermelés és a feldolgozás környezet- és munkavédelmi kockázatai miatt ráadásul az EU területén nem lesz könnyű a kitermelést és a feldolgozást fellendíteni. Az elemzők ugyanakkor bíznak még a kínai-amerikai csörte diplomáciai rendezésében december 1-je előtt, ami Európának is érdeke.