Habár az Európai Unió állampolgárai közül egyre többen rendelnek termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, inkább a hazájuk online üzleteit használják ilyen célokra, mintsem egy külföldi ország netes áruházát – egyebek mellett ez derül ki az Európai Bizottság múlt heti jelentéséből.
Az EU három legnépesebb államát, az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot nézve az internethasználó polgárok körülbelül fele vásárolt online bármilyen terméket vagy szolgáltatást a tavalyi évben. Ezzel szemben a skandináv országok – Dánia, Izland, Finnország, Norvégia és Svédország – webes szörfölőinek 91 százaléka használt internetes felületet valamilyen cikk beszerzésére. Az Eurostat statisztikai hivatal online vásárlási szokásokat rögzítő felmérését az összes EU-tagállam állampolgáraira kivetítve az látszik, hogy 2008-ban Dánia (59 százalék), az Egyesült Királyság (57 százalék) és Hollandia (56 százalék) lakosai közül vásároltak a legtöbben az interneten keresztül; Magyarország a középmezőny végén található 14 százalékkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is megelőz minket), míg a sort az újonnan csatlakozott Románia (4 százalék) és Bulgária (3 százalék) zárja.
A vásárlás tárgya a leggyakoribb esetben a szállásfoglalás (42 százalék) volt, mögötte szorosan a ruházati cikkek és sportfelszerelések termékcsoportját találjuk, majd a könyvek, magazinok és e-tananyagok következnek. A filmek és a zenék tavaly 29 százaléknyi részesedést harcoltak ki maguknak, a teljesség igénye nélkül mögöttük érkeznek a szoftverek (21 százalék), a hardverek (16 százalék), míg a sor végén az internetes szerencsejátékok és fogadások piaca kullog mindössze 7 százaléknyi részesedéssel.
2006 és 2008 között a legalább egy terméket online vásároló EU-s állampolgárok száma 27 százalékról 33 százalékra emelkedett, ugyanakkor az országhatárokon túl nyúló internetes vásárlások száma a vizsgált időszakban mindössze 6-7 százalék között mozgott – mégpedig stabilan. A válaszadók csupán egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a kiszemelt termék vagy szolgáltatás jobb beszerezhetősége vagy kedvezőbb ára miatt szívesen vásárolna egy másik EU-tagállam online üzletében. A külföldi vásárlásokat a legtöbben Luxemburgból (38 százalék) intézik, míg a külföldi netes áruházban legkevesebbet vásárlók Bulgáriában, Magyarországon és Romániában élnek – mindössze 1 százaléknyian.
A jelentés kitér arra is, hogy habár az EU-s viszonteladók 51 százaléka árusít terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül, de csupán 21 százalékuk támogatja a határokon túlnyúló tranzakciókat. Így megkérdezett állampolgárok harmada egyetért abban, hogy a kiszemelt árut azért nem tudják online megrendelni – vagy a terméket azért nem szállítják ki –, mert nem a viszonteladóval egy országon belül tartózkodnak. A jelentés szerint ilyen jellegű problémával egyébként a magyarok az észtekkel és a csehekkel együtt meglehetősen gyakran találkoznak. Mindemellett szerepet játszik az is, hogy a vásárlók bizalmatlanok a külföldi webes áruházakkal szemben, aggódnak a kiszállítás körülményei és a fizetés módja miatt, valamint tartanak attól, hogy panasz esetén nem tudják majd megfelelően érvényesíteni jogaikat.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vásárol online egyáltalán, a válaszadók döntő többsége a személyes kontaktus hiányát jelölte meg: ők megszokásból és a kedvenc üzletük vagy áruházuk iránti hűségből kifolyólag nem rendelnek az interneten keresztül. Természetesen népes csoportot alkotnak a hagyományos módon vásárolók között azok is, akik általában véve nem rendelkeztek internet-hozzáféréssel, nincs a fizetésre alkalmas bankkártyájuk, vagy egyszerűen nem értenek az efféle tranzakciókhoz. Végül a bizalmi tényezők sem hanyagolhatók el: a válaszadók 38 százaléka nem hajlandó személyes adatait begépelni egy webes felületre, különösen nem a bankkártyája számát és kódját.
