Az Európai Bizottság (EB) a norvég Opera kezdeményezésére 2007 decemberében indított vizsgálatot a redmondi szoftverbirodalom ellen. A böngészők piacán mindössze egyszázaléknyi részesedéssel bíró vállalat azt kifogásolta, hogy a Microsoft jogellenesen korlátozza a verseny azzal, hogy saját operációs rendszerébe beépítve forgalmazza a jelenleg piacvezető Internet Explorert. A panaszos Opera szerint két optimális megoldás képzelhető el: vagy válasszák le az Internet Explorert a Windowsokról, vagy automatikusan telepítsék fel rájuk a rivális böngészőket is.
A EB idén január 15-én adta közzé vizsgálatának eredményét egy kifogásközlő dokumentumban. A bizottság ebben kifejti, hogy a Microsoft megszegi az európai versenyszabályokat az Internet Explorer Windowsokba történő gyári integrálásával, mégpedig immáron 1996 óta folyamatosan. A döntésen felbuzdulva előbb a Firefoxot jegyző Mozilla vezetője biztosította támogatásáról az Operát, most pedig a Google is bejelentkezett harmadik félnek.
A Mozilla alapítvány és az Opera mellett a Google az első komoly anyagi háttérrel rendelkező óriásvállalat, amely felemeli a szavát a szintén tehetős Microsoft üzletpolitikája ellen. Az internetes keresők piacán vezető helyet betöltő cég jó fél éve rukkolt elő a Chrome névre keresztelt böngészőjével, amely ugyan a későbbi gyorsasági teszteken folyamatosan az élmezőnyben foglalt helyet, egyelőre mégsem tudott komoly részesedést kiharcolni magának.
„A Google úgy véli, hogy a böngészőpiacon még mindig nincs igazi verseny, ami gátolja az innovatív termékek megjelenését. Ez annak köszönhető, hogy az Internet Explorer hozzá van kötve a Microsoft piacot uraló operációs rendszeréhez, és ezzel tisztességtelen előnyre tesz szert a konkurens termékekkel szemben. Persze nem egyszerű olyan orvosságot találni egy problémára, amelynek nem lesznek nem kívánt mellékhatásai, de minél többen szólalunk fel, annál nagyobb az esélyünk a sikerre” – írta Sundar Pichai, az internetvállalat termékfejlesztési alelnöke blogjában.
A vizsgálatba bekapcsolódó cégek részt vehetnek a meghallgatásokon, hozzáférhetnek az eljárással kapcsolatos bizalmas dokumentumokhoz, és megoldási javaslatokat tehetnek az EB által lefolytatott ügyekben. A Microsoftnak március végéig kell kifejtenie álláspontját a bizottság döntéséről.
