A felhő technológia terjedésével nem csak a termékek és szolgáltatások, hanem a régi üzleti modellek is változnak. Régen egyszerű volt a helyzet: ha kellett egy szoftver(csomag), az ember beslattyogott érte a boltba, vagy megvette online, és további költsége nem volt vele. Persze, ha egy-egy újdonság miatt főverziót akart váltani, megint a zsebébe kellett nyúlnia, de ilyen esetekben általában lehetett számítani valamilyen kedvezményes konstrukcióra. A felhő a mai, sokeszközös világban az otthoni felhasználóknak is komoly előnyöket nyújt (az adatok szinkronban tartása, állandóan a legfrissebb verzió biztosítása, esetenként kisebb erőforrásigény), gyártói oldalon azonban lehetőséget biztosít az eddig használt üzleti modell megváltoztatására is. A telekommunikációs hálózatok fejlődésével és a sávszélesség folyamatos emelkedésével pedig a streaming szolgáltatások is gombamód szaporodni kezdtek.
A licencek alkalmi értékesítése szezonális, hullámzó bevételt hoz, az előfizetéses rendszer viszont sokkal kiszámíthatóbbá teszi az üzletmenetet, a vásárlóktól folyamatosan áramlik a pénz. Persze így egy adott termék életciklusában a megtérülési pont is későbbre tolódhat, de nem feltétlenül vagy nem sokkal távolabbra, a csali a horgon ugyanis egy első pillantásra viszonylag könnyen emészthető havidíj szokott lenni. Csak 5-10-15 dollár minden hónapban, és nem kell egyszerre több tízezer forintnyit kifizetni valamilyen szoftverért, nem kell törődnünk a biztonsági és egyéb frissítések beszerzésével, esetleg több eszközre is kapunk használati jogot. Egy család esetében például ideális választás az Office 365 Home a havi 3000 forintos díjával, hiszen akár 5 számítógépre is felrakhatjuk az alkalmazásokat, így anyagilag még évek elteltével is jobban járhatunk, mint a hagyományos, egyszeri licencvásárolgatós módszerrel. Az Adobe Creative Cloud esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet, a komplett csomag éves szinten 737 euróba (230 ezer forintba) kerül, a korábbi CS-eket pedig a profik jellemzően nem cserélgették kétévente, hiszen – bár munkaeszközként visszatermelte az árát – mégiscsak bőven félmillió forint feletti egyösszegű kiadásokról volt szó. Itt a felhő inkább szolgáltatás- és funkcionalitásbeli, mintsem komoly árelőnyt biztosít az évek alatt.
Ha például Dropboxot használunk felhős tárhelyszolgáltatásként, és nem elég az ingyen biztosított 2 GB (most tekintsünk el a meghívós tárhelyhalmozástól vagy az esetleges készülékregisztráció miatt kapott extra GB-októl), havi 10 dollárt (2200 forintot) kell fizetnünk. Ha szeretünk zenét hallgatni, de a reklámokat utáljuk, lehet, hogy egy prémium Spotify vagy Deezer előfizetésünk is van, havi 1500 forintért. Bár nálunk hivatalosan még nem érhető el, de minden filmszerető ember femme fatale-ja a Netflix, ami Nyugat-Európa egyes országaiban havi 8 euróért, tehát úgy 2500 forintért nézhető. Xbox, PlayStation, netán mindkettő van otthon? Előbb-utóbb úgyis eljutunk oda, hogy veszünk egy Gold vagy Plus tagságot, havi 1300 körül.
A csali a horgon a "csupán"
Egy Office 365 Home + Dropbox + Spotify + Xbox Live + Netflix kombó a Prohardver lapcsalád olvasói között egyáltalán nem elrugaszkodott elképzelés, biztos vagyok benne, hogy sokan már most is (mondjuk a Netflix kivételével) kiadják egy ilyen csomagért a havi 6-8-10 ezer forintot. Még így sem tűnik egy rémesen nagy összegnek, de éves szinten másfél-kéthavi magyar nettó minimálbérre konvertálva azért kevésnek sem mondható.
Ha ezt még kiegészítjük a jövőben talán valamilyen szájkosarat kapó freemium alkalmazásokkal, amiben általában a „Jaj, ennyiért még egy kávét sem kapok!” típusú felkiáltás szokta megelőzni néhány dollár elköltését, egész tisztességes végösszegre juthatunk.
Önmagában az előfizetős modellel nincs baj, sokszor komoly előnyökkel járhat a régi licencvásárlásokhoz képest. A kütyükhöz hasonlóan viszont ezt is hajlamosak vagyunk halmozni, de az így kifizetett pénzt sokkal kevésbé szoktuk kontrollálni, így néha nem árt összeadni, mennyi is az a csak ennyi és csak annyi.
