Gyakorlatilag elkészült az új nevezéktan szerint Wi-Fi 7-nek hívott 802.11be szabvány, a Wi-Fi Alliance pedig januárban el is indította saját hitelesítési szolgáltatását, úgyhogy a gyártók immár hivatalos pecsétet kaphatnak arról, hogy termékük kompatibilis az új technológiával, mely ezúttal nem lefedettségben vagy a kezelhető eszközök számában hoz igazán nagy ugrást, hanem az adatátviteli sebességben – ennek elméleti értéke megközelíti a 40 Gbps-ot, amit persze tökéletesen laboratóriumi körülmények között sosem fogunk látni, de az eléréséhez bevetett technológiai megoldások a hétköznapi lakásokban is érezhető gyorsulást hozhatnak.
A Wi-Fi 7 fontosabb újdonságait tekintve a szabvány a Wi-Fi 6E-hez hasonlóan már nemcsak a 2,4 és 5 GHz-es, de a 6 GHz-es sávot is használja az adatátvitelre, a csatornák maximális szélességét pedig 320 MHz-re növeli. Ez utóbbiak kapcsán rögtön muszáj említést tenni arról, hogy az Európai Unióban egyelőre a 6 GHz-es sávban csak korlátozott tartomány használható a WLAN számára, így a Wi-Fi 7 teljes tudása nem használható ki, ám ez a jövőben a 6425-7125 MHz-es tartomány felszabadításával változni fog, így ugyanis további 320 MHz-es csatornák kihasználására nyílik majd lehetőség. Bár a többsávos működés önmagában nem újdonság, a Wi-Fi 7 azonban ezzel kapcsolatban hoz egy komoly előrelépést, bevezeti ugyanis a multilink (MLO – Multi-link Operation) üzemmódot, ami lehetővé teszi azt, hogy például a router és egy kliens egyszerre több sávon kommunikáljon, alaposan megnövelve ezzel a rendelkezésre álló sávszélességet.
(forrás: Wi-Fi Alliance)
Az ilyen „nyers” megoldások mellett az új szabvány természetesen az apróbb részleteknél is igyekszik a hatékonyságon, az elérhető erőforrások kihasználásán javítani. Ez utóbbit teszi az új 4096-QAM moduláció, mely a meglévő rádiós jelekre körülbelül 20%-kal több adat ráültetését teszi lehetővé, vagy a Multiple Resource Unit (MRU), mely az OFDMA továbbfejlesztéseként a csatornákon belül további alcsatornák kialakítását és ezek optimális kihasználását biztosítja. Az eredmény ismét a sebesség növekedése és a késleltetés csökkentése.
Lényeges, hogy a visszafelé kompatibilitás most is nagyon jó, tehát a Wi-Fi 7-es eszközök minden további nélkül működnek még a 802.11n hálózatokon is – és vica versa, tehát nem kell attól félni, hogy a router lecserélésével a nem éppen legújabb otthoni készülékek eltűnnek az éterből. Ezzel pedig el is érkezünk a minden új Wi-Fi változat megjelenésekor felmerülő legfontosabb kérdésre: érdemes-e váltani, és ha igen, hogy?
Nos, a jó hír az, hogy a váltást nem muszáj egy lépcsőben megtenni, a visszafelé kompatibilitásnak hála a legközelebbi routerfejlesztésnél már el is kezdhetjük az áttérést! A piaci helyzetet illetően egyelőre a már Wi-Fi 7 kompatibilis eszközök száma viszonylag korlátozott, elsősorban a routerek és a felsőkategóriás notebookok, alaplapok és pár okostelefon csúcsmodell az, amibe ilyen adapter került. A szoftveres támogatás nem teljeskörű még, de itt egyszerűbb a fejlesztés – a Windows 11-hez például már úton vannak a megfelelő komponensek, így itt hamarosan várható a teljes körű kompatibilitás.
A potenciális hálózatfejlesztés első pontjában a routert érdemes cserélni, és ha itt Wi-Fi 7-ben gondolkodunk, akkor jövőállóság és sokoldalúság szempontjából jó választás lehet egy olyan felsőkategóriás, mindent tudó modell, mint a Wi-Fi 7-tel már régóta foglalkozó ASUS által kínált ROG Rapture GT-BE98. Ez a korábban tesztelt ROG routerekhez hasonlóan sokféle, a játékosok érdekeit szem előtt tartó extra funkciót is hoz magával az ASUS-tól már megszokott széleskörű tudás mellé.
A dizájn már ismerős lehet a Rapture széria korábbi termékeiről, és ahogy azoknál, úgy itt sem volt célja a formatervezőknek az, hogy a könyvespolc mélyére száműzött hálózati eszközzel rukkoljanak ki. A méretes, sokszögű testet még feltűnőbbé teszi a nyolc darab vaskos külső antenna, melyeket belül további 16 darab dipól antenna egészít ki – így biztosítva mind a négy (2,4 GHz-es, 5 GHz-es és két 6 GHz-es) rádiós egységnek a 4x4 csatornás kommunikációt. Mindez összeadva elméletben 30 198 Mbps sávszélesség biztosítására elegendő, amit ha egy átlagos lakásban nem is látunk viszont, az biztos, hogy a meglévő hálózatnál stabilabb, gyorsabb kapcsolat felépítését teszi lehetővé. A burkolaton elhelyezett ROG logót alkotó apró LED-ek természetesen egy AURA Sync-kompatibilis rendszert alkotnak, így a szivárvány minden színében világíthatnak és különböző effektekkel is feldobhatjuk őket.
A BE98 esetében a vezetékes oldal sem marad el a rádiós mögött: egy 10GbE és egy 2.5GbE sebességű WAN/LAN, egy 10GbE LAN, három 2.5GbE LAN és klasszikus Gigabit Ethernet áll rendelkezésre, ezeken felül pedig egy USB 2.0 és egy USB 3.2 Gen 1 interfész kínál nyomtató- és tárhelymegosztást, alapszintű NAS funkciókat. A firmware az ASUS hálózati termékeiben már megismert extrákkal rendelkezik, így megkapjuk a Trend Micro által biztosított AiProtection Pro védelmi csomagot, az intelligens, a játékoknál a késleltetést csökkentő GameBoost QoS motort, a ROG alaplapokkal együtt további gyorsítási lehetőséget kínáló ROG Firstöt, illetve hozzáférést a WTFast nevű, a játékszerverekhez megbízhatóbb és gyorsabb kapcsolatot kínáló hálózathoz.
Mint az ASUS szinte minden routerében, úgy itt is megtalálható az AiMesh szolgáltatás, ami gyakorlatilag egy bővíthető mesh hálózat egyszerű kiépítését teszi lehetővé az ezt ismerő hálózati elemek segítségével. A Rapture BE98 ebben az esetben központi csomópontként biztosíthatja az internethozzáférést, a fejlett védelmi szolgáltatásokat, illetve adott esetben egy dedikált, nagysebességű vezeték nélküli backhault is képes biztosítani a rendelkezésre álló rádiós egységek egyikének felhasználásával.