Hirdetés

1918. április 20.

New Yorkban 67 éves korában meghalt Karl Ferdinand Braun német feltaláló, fizikus. Fontosabb találmányai, fejlesztései: felfedezte a szulfidok egyenirányító hatását, megalkotta a róla elnevezett katódsugárcsövet, az elektromágneses rezgőkört alkalmazta a távírásban, kifejlesztette a kristálydetektoros vevőkészüléket, feltalálta a keretantennát. A drót nélküli távíró kidolgozásáért az olasz Marconival együtt kapott Nobel-díjat 1909-ben.

Hirdetés

Karl Ferdinand Braun

Azóta történt

  • 1774. április 21.

    Párizsban megszületett Jean-Baptiste Biot francia fizikus. 1820-ban Biot és a szintén fizikus Félix Savart alkották meg az áram által keltett mágneses tér erősségének meghatározására alkalmas Biot-Savart-törvényt. Kiterjedt tudományos tevékenységet folytatott, például számos meteorit vizsgálatával megerősítette Chladni feltételezését, mely szerint a meteoritok a világűrből érkeznek a Földre.

  • 1783. május 22.

    Wittingtonban (Lancashire, Nagy-Britannia) megszületett William Sturgeon, aki 1825-ben szabadalmaztatta az elektromágnest. Ez a később hallatlan fontossá vált eszköz tette lehetővé például a telegráf megalkotását.

  • 1850. június 6.

    A németországi Fuldában megszületett Karl Ferdinand Braun feltaláló, Nobel-díjas fizikus. Braun 1874-ben fedezte föl a félvezetők egyenirányító hatását, 1897-ben megszerkesztette az első katódsugárcsövet (Braun-cső), emellett kifejlesztette a csatolt körű kristálydetektort, a Braun-adót.

  • 1858. augusztus 5.

    Befejeződik az első óceán alatti távíróvezeték lefektetése. Az Írország nyugati partjától az új-fundlandi Heart's Contentig húzódó transzatlanti kábelen továbbított első üzenetet – egy idézetet Lukács evangéliumából – tíz nappal később Viktória angol királynő küldte James Buchanan amerikai elnöknek. A vezeték kérészéletű volt, már szeptemberben tönkrement, jóval ellenállóbb anyagokból készült utódját csak 1866-ban állították üzembe.

Előzmények

  • 1865. március 29.

    Szentesen megszületett Pollák Antal, a gyorstávíró feltalálója. Korán elhunyt munkatársával, Virág Józseffel 1899-re készültek el a forradalminak nevezhető eszközzel, melynek elterjedését számtalan balszerencsés körülmény gátolta – talán legfőképp az, hogy a folyóírás továbbítására is alkalmas, a továbbfejlesztve akár képközvetítőként is használható távíró információátadási sebességére még sokáig nem volt igény.